Bajorország uralkodóinak listája

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Tartalomjegyzék

1 A Bajor Hercegség időszaka
2 A kettészakadt Bajorország időszakának uralkodói
3 Bajorország hercegei 1505-1623
4 Bajor hercegek és választófejedelmek 1623-1805
5 Wittelsbach-házi uralkodók
6 Lásd még
7 Források

[szerkesztés] A Bajor Hercegség időszaka

Az alábbi táblázat a bajor hercegek listáját tartalmazza^[1].

Név	Dinasztia	Uralkodásának ideje	Német (teljes) név	Megjegyzés
Luitpold (? - 907)	Luitpoldingek	899-907	Luitpold	Az őrgófi és hercegi címeket viselte
Arnulf (890 k. - 937 VII. 14)		907-937	Arnulf
Eberhard (912 - 940/966 k.)		937-938	Eberhard
Berthold (900 - 947 XI. 23)		938-947	Berthold	Bajor és karintiai herceg.
(IV.) I. Szász Henrik (919/921 - 955 XI. 1)	Luidolfingek	947-955	Heinrich I. von Sachsen	Német ellenkirály, és karintiai herceg is volt.
II. Civakodó Henrik (951 - 995 VIII. 28)		955-976, 985-995	Heinrich II. der Zänker	Német ellenkirály, és karintiai herceg is volt.
I. Sváb Ottó (954 - 982 XI. 1)		976-982	Otto I. von Schwaben	Sváb és bajor herceg.
III. Karintia Henrik (940/943 - 989 X. 5)	Luitpoldingek	983-985	Heinrich III.	Karintia hercege is.
IV. Szent Henrik (973 V. 6 - 1024 VII. 13)	Liudolfingek	995-1004, 1009-1017	Heinrich II. (IV.)	Német királyként a II. Henrik nevet viselte, 1014 után német-római császár.
V. Henrik (960 k. - 1026 II. 27)	Luxemburgiak	1004-1009, 1017-1026	Heinrich V. von Luxemburg	Luxemburgi gróf és bajor herceg.
(I.) Vörös Konrád (990 - 1039 VI. 4)	Száliak	1026-1027	Konrad II.
VI. Henrik (1017 X. 28 - 1056 X. 5)	Száliak	1027-1042, 1047-1049	Heinrich III.	Német, olasz, burgund király, német-római császár és bajor herceg.
VII. Henrik (1005 - 1047 X. 14)	Luxemburgiak	1042-1047	Heinrich VII. von Luxemburg	Luxemburgi gróf és bajor herceg.
(II.) I. Zütpheni Konrád (1020 - 1055 végén)	Zütpheni-ház	1049-1053	Konrad I. von Zütphen
VIII. Henrik (1050 XI. 11 - 1106 VIII. 7)	Száliak	1053-1061, 1077-1096	Heinrich IV.	Német király és német-római császár.
II. Gyermek Konrád (1052 - 1055 IV. 10)		1054-1055	Konrad
Poitiers-i Ágnes (1025 - 1077 XII. 14)		1055-1061	Agnes von Poitou
II. Northeimi Ottó (1020 - 1083 I. 11)	Northeimi-ház	1061-1070	Otto II. von Northeim
I. Welf (1030/1040 k. - 1101 XI. 8)	Welfek	1070-1101	Welf I. (IV.)
II. Kövér Welf (1073 k. - 1120 IX. 24)		1101-1120	Welf II. der Dicke
IX. Fekete Henrik (1074 k. - 1126 XII. 13)		1120-1126	Heinrich IX. der Schwarze	Bajor herceg és Altdorf grófja.
X. Büszke Henrik (1108 k. - 1139 X. 20)		1126-1139	Heinrich X. der Stolze	Bajor és szász herceg.
Bőkezű Lipót (1108 - 1141 X. 18)	Babenbergek	1139-1141	Leopold IV. von Österreich	Az osztrák őrgrófi címet is viselte.
III. Konrád (1093 - 1152 II. 15)		1141-1142	Konrad III.	Osztrák őrgróf, később német király.
XI. Henrik (1107 - 1177 I. 13)		1143-1156	Heinrich XI. Jasomirgott	Bajor herceg, osztrák őrgróf, és herceg, rajnai palotagróf.
XII. Oroszlán Henrik (1129 - 1195 VIII. 6)	Welf	1156-1180	Heinrich XII. der Löwe	Bajor és szász herceg.
(III.) I. Ottó (1120 k. - 1183 VII. 11)	Wittelsbachok	1180-1183	Otto I. der Rotkopf	Rajnai palotagróf is volt.
I. Kelheimer-i Lajos (1174 - 1231 IX. 15)		1183-1231	Ludwig I. der Kelheimer
II. Előkelő Ottó (1206 k. - 1253 XI. 29)		1231-1253	Otto II. der Erlauchte	Rajnai palotagróf is volt.

[szerkesztés] A kettészakadt Bajorország időszakának uralkodói

[szerkesztés] Bajorország első felosztásakor 1253-1340

Alsó-Bajorország hercegei

Felső-Bajorország hercegei

XIII. Henrik
(1235 XI. 19 - 1290 II. 3) 1253-1290
Társuralkodók:
- III. Ottó
  (1261 II. 11 - 1312 IX. 9) 1290-1312 (Magyar király 1305-07 között)
- III. Lajos
  (1269 X. 9 - 1296 V. 13) 1290-1296
- I. István
  (1271 III. 14 - 1310 XII. 21) 1290-1309/1310
- XIV. Henrik
  (1305 IX. 29 - 1339 IX. 1) 1309-1339
- XV. Henrik
  (1312 VIII. 28 - 1333 VI. 18) 1312-1333
- IV. Ottó
  (1307 I. 3 - 1334 XII. 14) 1309-1334
I. Gyermek János
(1329 XI. 29 - 1340 XII. 20) 1339-1340

II. Kevély Lajos
(1229 IV. 13 - 1294 II. 1/2) 1253-1294
Társuralkodók és II. Lajos gyermekei:
- I. Rudolf
  (1274 X. 4 - 1319 VIII. 2), rajnai palotagróf 1294-1317
- IV. Lajos
  (1283 k. - 1347 X. 11), német-római császár 1294-1347

[szerkesztés] Az újraegyesülés időszaka 1340-1349

IV. Lajos, német-római császár 1294-1347
Társuralkodók 1347-1349 között, valamint IV. Lajos gyermekei:
- V. Idős Lajos
  (1315 - 1361 IX. 18) (1347-1349)
- II. István
  (1319 - 1375 V. 19) (1347-1349)
- VI. Római Lajos
  (1330 V. 12 - 1365 II. 27) (1347-1349)
- I. Vilmos
  (1330 V. 12 - 1389 IV. 15) (1347-1349)
- I. Albert (Albrecht)
  (1336 VII. 25 - 1404 XII. 13) (1347-1349)
- V. Lusta Ottó
  (1346 - 1379 XI. 15) (1346 - 1379)

[szerkesztés] Bajorország második felosztásakor (1349-1503)

[szerkesztés] Bajorország hercegei 1505-1623

Bajorország hercegei
Kép	Név	Dátum	Megjegyzések
	IV. Bölcs Albert (2x)	1504-1508	Bajorország-München hercege, majd a landshuti örökösödési háború (1503-1505) után egész Bajorországé. 1506-ban bevezette a primogenitúrát.
	IV. Vilmos (1493 XI. 13 - 1550 III. 7) X. Lajos (1495 IX. 18 - 1545 IV. 22)	1508-1550 1516-1545	Társuralkodók, IV. Albert fiai.
	V. Nagylelkű Albert (1528 II. 29 - 1579 X. 24)	1550-1579	IV. Vilmos fia
	V. Kegyes Vilmos (1548 IX. 29 - 1626 II. 7)	1579-1597	V. Albert fia.
	I. Miksa (1573 IV. 17 - 1651 IX. 27)	1597-1623	V. Vilmos fia.

[szerkesztés] Bajor hercegek és választófejedelmek 1623-1805

Bajorország választófejedelmei
Kép	Név	Uralkodása	Megjegyzések
	I. Miksa (2x)	1623-1651	II. Ferdinánd császár szövetségese a harmincéves háborúban. Szolgálataiért Bajorország megkapta a rajnai Pfalz vidékét (1623).
	Ferdinánd Marió (1636 X. 31 - 1679 V. 26)	1651-1679	I. Miksa fia
	II. Miksa Emánuel (1662 VII. 11 - 1726 II. 26)	1679-1706 1714-1726	Ferdinánd Mária fia. II. Miksa részt vett a spanyol örökösödési háborúban a franciák oldalán, a német császár ellen. A háború lezáródása után menekülnie kellett Bajoroszágból (blenheimi csata). Választójogát 1714-ben kapta vissza a badeni béke értelmében.
	Károly Albert (1697 VIII. 6 - 1745 I. 20)	1726-1745	II. Miksa fia Részt vett az osztrák örökösödési háborúban a franciák oldalán. Ausztria megszállta Bajorországot (1742-1744), a császár Münchenbe való visszatérte után meghalt.
	III. Miksa József (1727 III. 28 - 1777 XII. 30)	1745-1777	Károly Albert fia. Az utolsó közvetlen Wittelbach származású bajor uralkodó.
	Károly Tivadar (1724 XII. 11 - 1799 II. 16)	1777-1799	III. Miksa József távoli rokona. 1743-tól pfalzi választó.
	IV. (I.) Miksa József (1756 V. 27 - 1825 X. 13)	1799-1805	Bajorország a francia forradalom alatt a francia royalizmus támogatója. Miksa József lemondott választófejedelmi tisztéről a bajor királyi címért cserébe, mely címet 1805-től viselte.

[szerkesztés] Wittelsbach-házi uralkodók

Bajorország Wittelsbach-házból származó királyai (1805-1918)
Kép	Név	Dátum	Megjegyzések
	I. Miksa (1756 V. 27 - 1825 X. 13)	1805-1825	Bajorország első Wittelsbach-házból származó királya
	I. Lajos (1786 VIII. 25 - 1868 II. 29)	1825-1848	I. Miksa fia, lemondott a trónról, 1868-ban halt meg.
	II. Miksa (1811 XI. 28 - 1864 III. )	1848-1864	I. Lajos fia
	II. Lajos (1845 VIII. 25 - 1886 VI. 13)	1864-1886	II. Miksa fia, élete végére megőrült, helyette 1886-tól Luitpold bajor királyi herceg volt a régens
	Ottó (1848 IV. 27 - 1916 X. 11)	1886-1913	II. Lajos testvére. A trónról lemondatták 1913-ban, majd 1916-ban halt meg. Uralkodásra képtelen volt; elmezavara miatt két régens uralkodott helyette: Luitpold bajor királyi herceg (1821 III. 12 - 1912 XII. 12) 1886-1912, majd annak fia a későbbi III. Lajos király 1912-1913
	III. Lajos (1845 I. 7 - 1921 X. 18)	1913-1918	Luitpold bajor királyi herceg fia, II. Lajos és Ottó unokatestvére. Utóbbi helyett régens volt 1912-1913. Uralkodásának az I. világháború vetett véget.