Az utolsó hárem

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Az utolsó hárem
Harem suaré
Harem
IMDB 5,9/10 (644 szavazat)
Rendező:	Ferzan Özpetek
Producer:	Abdullah Baykal Tilde Corsi
Forgatókönyvíró:	Ferzan Özpetek Gianni Romoli
Főszerepben:	Marie Gillain (Safiye) Alex Descas (Nadir) Lucia Bosé (Idős Safiye) Valeria Golino (Anita) Serra Yılmaz (Gülfidan) Hauk Bilginer (II. Abdul-Hamid)
Zene:	Aldo De Scalzi Pivio
Operatőr:	Pasquale Mari
Jelmeztervező:	Alfonsina Lettieri
Vágó:	Mauro Bonanni
Gyártásvezető:	Riccardo Neri
Hangmérnök:	luca Anzelotti
Forgalmazó:	TF1 International
Gyártó:	AFS Film
Bemutató:	1999. május 21. (Olaszország) 2001. november 22. (Magyarország)
Időtartam:	125 perc
Díj(ak):	Antalya Arany Narancs Filmfesztivál, legjobb női mellékszereplő (Serra Yılmaz)
Nyelv:	francia olasz török
IMDb

Az utolsó hárem (eredeti címén Harem suaré) Ferzan Özpetek török származású olasz filmrendező olasz-török-francia koprodukciós filmje, melyet Olaszországban 1999-ben mutattak be.

[szerkesztés] Cselekmény

A film egy olasz származású háremhölgy, Safiye történetét mutatja be. A lány és a fekete bőrű eunuch, Nadir között tiltott szerelem szövődik, mindeközben Safiyénak meg kell harcolnia a szultán kegyeiért is. A háremhölgy történetén keresztül a néző bepillantást nyerhet az Oszmán Birodalom összeomlása előtti évek szultáni háremébe, a nők között zajló hatalmi harcokba. A birodalom összeomlása után a szultán külföldre menekül, hátrahagyva háremhölgyeit, akik közül néhányan visszatalálnak családjukhoz, a többségük azonban utcára kerül és nincstelenné válik. Az elbeszélés módja nem hétköznapi: a történetet egyszerre meséli Safiye, már idős korában, egy vasúti váróteremben, és egy háremhölgy a háremben a többi nő előtt. Ez utóbbi azért meglepő, mert az elbeszélések során tanúi lehetünk a hárem feloszlatásának, így a valóságban lehetetlen, hogy a háremhölgy a háremben mesélje el a történetet.