Az Árpád-ház eredetmondái
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Első, nemzeti uralkodóházunk az Álmos által újra-alapított, de fiáról Árpádról elnevezett Árpád-ház, vagy más néven Turul-ház.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A legendás kezdetek
[szerkesztés] A Nimród-hagyomány
A Turul-ház alapítása a mitológia homályába vész. A legendák, az ősi krónikák és a szájhagyomány szerint az uralkodóház egészen Nimródig, (Ménróth, Nimrud) az Özönvíz utáni világ első királyáig vezethető vissza. Nimród híres vadász volt, és rendkívüli testi erőt tulajdonítottak neki. Ő kezdte Bábel tornyának építését Mezopotámiában különböző középkori források, például Josephus Flavius és a magyar krónikák szerint. A Biblia nem kapcsolja össze Nimród nevét a toronnyal, de nem is mond ellent a középkori forrásoknak: (Teremtés könyve 11. fejezet) "5 Akkor az Úr leszállt, hogy megnézze a várost és a tornyot, amelyet az emberek építettek. 6 Így szólt: Nézzétek, egy népet alkotnak és egy nyelvet beszélnek. Ez csak a kezdete tevékenységüknek. Ezután semmi sem lesz nekik lehetetlen, aminek a megvalósítását elgondolják. 7 Ezért szálljunk le és zavarjuk össze nyelvüket, hogy senki ne értse a másik nyelvét! 8 Az Úr tehát szétszórta őket onnét az egész földön, s abba kellett hagyniuk a város építését."
A történet így folytatódik Kézai Simon mester krónikája szerint: (Gesta Hunnorum et Hungarorum, 1282) "...vissza kell térnünk Menróth óriásra, ki a nyelvek megkezdődött összezavarodása után Eviláth földére méne, mellyet ez időben Persia tartományának neveznek, és ott nejétől Eneth-től két fiat nemze, Hunort tudniillik és Mogort, kiktől a húnok vagy magyarok származtak. De mivel Menróth óriásnak Enethen kívül mint tudjuk, több neje is volt, kiktől Hunoron és Mogoron kívül több fiakat és leányokat is nemzett; ezen fiai és maradékaik Persia tartományát lakják, termetre és színre hasonlítnak a húnokhoz, csak hogy kissé különböznek a beszédben..." (Szabó Károly fordítása)
[szerkesztés] A csodaszarvas
Hunor és Magyar a legenda szerint egy csodálatos szarvast üldözve elhagyják királyságukat, és új lakóhelyre, a Meotisz szigetére költöznek, mivel jól védhető, mocsár veszi körül és csak keskeny helyen lehet belé illetve kijutni belőle. Itt hosszú ideig laknak, „amíg a föld már nem bírhatja őket”, és elfoglalják a környező területeket.
A csodaszarvas mondáját legszebben Arany János Rege a csodaszarvasról című költeményével idézhetjük (Buda halála, 6. ének):
- "Száll a madár, ágrul ágra,
- Száll az ének, szájrul szájra;
- Fű kizöldül ó sirhanton,
- Bajtnok ébred hősi lanton.
- Vadat űzni feljövének
- Hős fiai szép Enéhnek:
- Hunor s Magyar, két dalia,
- Két egytestvér, Ménrót fia.
- Ötven-ötven jó leventét
- Kiszemeltek, hogy követnék;
- Mint valamely véres hadra,
- Fegyverkeztek könnyü vadra.(...)
- Vadont s a Dont ők felverik
- A Meóti kis tengerig;
- Süppedékes mély tavaknak
- Szigetére ők behatnak.
- Ott a szarvas, mint a pára
- – Köd előtte, köd utána -
- Míg az ember széjjelnézne:
- Szemök elől elenyésze.(...)
- Tündér lyányok ottan laknak,
- Táncot ropnak, úgy mulatnak.
- Szőve ködbül sátoruk van:
- Ugy mulatnak sátorukban.
- Férfi egy sincs közelébe';
- De a földi lyányok szépe,
- Lyányai Belárnak, Dúlnak,
- Tündérséget ott tanúlnak.(...)
- Haj vitézek! haj elébe!
- Kiki egyet az ölébe!
- Vigyük haza asszonyunkat;
- Fújja felszél a nyomunkat.(...)
- Dúl leányi, a legszebbek,
- Hunor, Magyar nője lettek;
- S a leventék, épen, százan,
- Megosztoztak mind a százon.
- Büszke lyányok ott idővel
- Megbékéltek asszony-fővel;
- Haza többé nem készültek;
- Engesztelni fiat szültek.(...)
- Fiat szűltek hősi nemre,
- Szép leányt is szerelemre;
- Dali törzsnek ifju ágot,
- Maguk helyett szűz virágot.
- Hős fiakból ketten-ketten,
- Két vezéré kétszer-ketten,
- Feje lőn mind egy-egy nemnek
- Száznyolc ágra ezek mennek.
- Hunor ága hún fajt nemzett,
- Magyaré a magyar nemzet;
- Szaporaság lőn temérdek;
- A szigetben nem is fértek.
- Szittya földet elözönlék,
- Dúl királynak dús örökjét; -
- És azóta, hősök párja!
- Híretek száll szájrul szájra.
[szerkesztés] Scytia meghódítása
A Kézai Krónika szerint Hunur és Mogur népe amikor a mai Krím-félszigeten megerősödött, Szövetségben a Dul klánnal elfoglalta Scytiát(ejtsd:szkűtyia) és 108 tartományra osztotta. Ezek a tartományok hadi szolgálattal tartoztak, mégpedig 10 ezer fegyverest kellett kiállítaniuk tartományonként. "Scythia országa egy területbe van ugyan foglalva, de uralkodásra nézve három országra, Baskar-, Dent- és Magyarországra oszlik. Száznyolcz tartománya van száznyolcz nemzetség miá, a mennyire osztották hajdan Hunor és Mogor fiai, midőn Scythiába berontottak. Mert száznyolcz nemzetségből áll a tiszta Magyarország, s nem többől, s ha tán hozzájok mások is csatlakoztak, azok idegenek, vagy foglyoktól eredtek. Mivel Hunortól és Mogortól a Meotis ingoványban minden jöttmenteken kivűl száznyolcz nemzetség származott volt."(Kézai Simon)
"Szcítiának első királya Mágóg volt, a Jáfet fia, és az a nemzet Mágóg királytól nyerte a magyar nevet. Ennek a királynak az ivadékából sarjadt az igen nevezetes és roppant hatalmú Attila király" (Anonymus)
[szerkesztés] Attila
Attila (Ethele, Ethel, Etele, Etel) a hunok vezére valószínűleg 385–388 között született Bendegúz fiaként, a Volga folyam táján. Neve folyót, folyamot jelent. Ilyen értelemben találkozhatunk a szóval Etelköz kapcsán, amely két folyó közét jelenti. A folyó a kiáradó hatalom gyakori jelképe. (Lásd. Emese álmában a méhéből kiáradó folyó, amelyből dicső királyok származnak) 400-ban királlyá választják. Testvére Buda vezér egy ideig társuralkodója. (A hagyomány szerint őróla kapta Buda városa a nevét.) A korhadó Római Birodalomra a hunok mérték az első, soha ki nem hevert csapást. A limest Aquincumnál, a mai Óbudánál áttörő hunok fővárosukat Attila idejében ide, Budára helyezik.
Attila egyesítette először a germán törzseket, birodalma az Uraltól a mai Franciaországig terjedt. Uralkodása egy észak-déli hatalmi egyensúlyt teremtett, a korábban teljesen domináns Mediterrániummal szemben.
Cselekedeteit több legenda őrzi. A Nibelung-ének, az Isten kardjának mondája, Aquileia bevételének története a nyeregmáglyával, a catalaunumi csata, vagyis a Népek csatája és a Leó pápával történt találkozása Róma kapui előtt, ahol Isten angyala kéri Attilát, kímélje meg Szent Péter városát, cserébe Isten naggyá teszi utódait. Attila halála köré is legendák szövődtek, miszerint álmában orrvérzésben halt volna meg vagy orgyilkosság áldozata lett volna. Temetése is legendás, a Tiszába sülyesztett hármas koporsó, és a lenyilazott temető rabszolgák történetével. 453-ban hunyt el.
[szerkesztés] Attilától Álmosig
Attila halála után a legendák a vérvonalat Attila Ríka nevű feleségétől született Csaba nevű fia viszi tovább, a Csillagösvény legendás királyfija. Más források Ellák, Ernák453–503 nevű fiát említik. A kettő valószínűleg ugyanaz a személy. Néha fölmerül Dengezik neve is.
Csaba királyfi a székely népmondákban hagyományozódott ránk napjainkig, szájról-szájra. A Székely himnusz is utal rá.
A Turul-ház további családfája a krónikáink szerint Csaba fia Ed, Ed fia Ügyek, Ügyek fia Előd, Előd fia Álmos. Más krónikák kihagyják Elődöt. Mivel Attila 453-as halála és Álmos 819-es születése közötti időt nehéz lenne kitölteni négy nemzedékkel, a névsor hiányos, de a mitológiában az ilyesmi előfordul.
[szerkesztés] Álmos
Álmos 819-ben született. Édesanyja Emese Ügek felesége. Hozzá fűződik az Emese álma mítosz. Így ír erről Anonymus a Gesta Hungarorumában: "...Ügek... ...igen nemes vezére volt Szcítiának, aki feleségül vette Dentü-Mogyerban Önedbelia vezérnek Emes nevű leányát. Ettől fia született, aki az Álmos nevet kapta. Azonban isten, csodás eset következtében nevezték el Álmosnak, mert teherben levő anyjának álmában isteni látomás jelent meg turulmadár képében, és mintegy reá szállva teherbe ejtette őt. Egyszersmind úgy tetszett neki, hogy méhéből forrás fakad, és ágyékából dicső királyok származnak, ámde nem a saját földjükön sokasodnak el. Mivel tehát az alvás közben feltűnő képet magyar nyelven álomnak mondják, és az ő születését álom jelezte előre, azért hívták őt szintén Álmosnak. Vagy azért hívták Álmosnak – ami latinul annyi, mint szent –, mivel az ő ivadékából szent királyok és vezérek voltak születendők."
Álmos a magyarok Mózese, aki elvezetette a magyarokat az Ígéret földjére, a Kárpát-medencébe, vagyis az Arany szegeletbe. És mint egykoron Mózes az ígert földre Álmos sem teheti be majd lábát, megkezdett munkáját fiának, Árpádnak kell befejeznie.
Álmost később pajzsra emelik, és a hét vezér vérszerződést köt, amelyben mindörökre megfogadják, hogy Álmos leszármazottait, a Turul-ház, vagyis az Árpád-ház tagjait választják uralkodójuknak.
