Apáca-fütyülőlúd
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
 Státusz: nem veszélyeztetett
|
|||||||||||||||||||||
 |
|||||||||||||||||||||
| Rendszertan | |||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||||||
| Dendrocygna viduata Linné, 1766 |
|||||||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||
Az apáca-fütyülőlúd (Dendrocygna viduata) a lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe, ezen belül a récefélék (Anatidae) családjába és a fütyülőludak (Dendrocygninae) alcsaládjába tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előfordulása
Afrika és Dél-Amerika nagy részén előfordul. Mivel nem tudunk arról, hogy átrepülné az Atlanti-óceánt, a két populáció kialakulásáról több elmélet született. Valószínű, hogy a faj korábban Európában és Észak-Amerikában is előfordult, kóborló egyedei ez utóbbi kontintensen fel-felbukkannak ma is.
Afrikán kívűl előfordul Madagaszkáron és a Comore-szigeteken is.
[szerkesztés] Megjelenése
Az apáca-fütyülőlúd nevét fejének színezetéről kapta: nyaka, feje hátoldala és farka fekete, arca viszont fehér. Csőre és úszóhártyás lábai nászidőszakban világoskékek (egyébként lábai szürkések, csőre pedig fekete, csak a hegye kék), begye rozsdaszínű, hátoldala szürkésbarna, hasa pedig szürke-fehér csíkozású „kendermagos”. Kiállása feltűnően peckes, ami viszonylag hosszú lábainak és nyakának köszönhető.
Hossza 43-48 centiméter, tömege 502-820 gramm. A nemek hasonlóak, bár a hímek némileg kisebbek a nőstényeknél.
Hangja a többi fütyülőlúdhoz hasonlóan jellegzetes, három hangból álló dallamos fütty.
[szerkesztés] Életmódja
Mivel a trópusokon él, állandó madár. Többnyire a nagyobb nyílt vízfelületekhez kötődik. A récefélékhez illően élete a vízhez kötődik, itt keresi a vízben úszva és búvárkodva táplálékát. Növényi részekkel, magvakkal, kisebb gerinctelenekkel, olykor gyümölcsökkel táplálkozik.
[szerkesztés] Szaporodása
A költési időszak többnyire az esős évszakra esik. A fészek többnyire fűből és gyökerekből épül, sokszor fákon vagy azok gyökerei között. (A fán fészkelés szokása miatt a fütyülőludakat az angol nyelvben olykor tree duck [fán élő kacsa] névvel illetik.) Az apáca-fütyülőlúd tojói átlagosan 10 (a fészekalj mérete 4-16 tojás között változhat), krémszínű, rózsaszínes árnyalatú tojást raknak, melyek 26-28 napos kotlás után kelnek ki. Az olajbarna-zöldesfekete, krémszínnel pettyezett hátú, hasoldalukon fakósárga pelyhes fiókák fészekhagyók, és rögtön kikelésük után követik anyjukat. Nyolc hét után hagyják el szüleiket.
[szerkesztés] Védettsége
Az apáca-fütyülőlúd szerepel a CITES III. függelékében, felvételét Ghána, később Honduras kérvényezte. A Természetvédelmi Világszövetség jó kilátásúnak tekinti a fajt.
[szerkesztés] Források
- A faj szerepel Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján (2008. 05. 06.)
- A Woodland Park Zoo lapja
[szerkesztés] Külső hivatkozások
|
