Anderlecht
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Anderlecht | ||
|---|---|---|
|
||
 |
 |
|
| Földrajz | ||
| Ország | .svg/27px-Flag_of_Belgium_(civil).svg.png){kind=small} Belgium |
|
| Régió |  Brüsszel Fővárosi Régió |
|
| Közösség |  Flamand Közösség Francia Közösség |
|
| Arrondissement | Brüsszel | |
| Koordináták | ||
| Területe | 17.74 km² | |
| Népesség (Forrás: NIS) | ||
| Lakosság – Férfi – Nő - Népsűrűség |
97 601 (01/01/2007) 48,62% 51,38% 5 500 fő/km² |
|
| Kor szerinti eloszlás 0–19 év 20–64 év 65 év felett |
(2006.01.01.) 25.78% 57.62% 16.61% |
|
| Más nemzetiségűek | 24,18% (2007.01.01.) | |
| Gazdaság | ||
| Munkanélkülségi ráta | 23,9% (2006. január 1-I adat) | |
| Átlagos éves jövedelem | 9,539 €/fő (2003) | |
| Kormányzat | ||
| Polgármester | Gaëtan Van Goidsenhoven (MR) | |
| Kormányzó pártok | LB-PS-SP.A-CDH | |
| Egyéb információk | ||
| Irányítószám | Résztelepülések | |
| Körzetszám | 02 | |
| weboldal | www.anderlecht.be/ | |
Ez a szócikk a településről szól. A labdarúgóklubról lásd az R.S.C. Anderlecht szócikket.
Anderlecht egyike a belga főváros, Brüsszel 19 kerületének. 2005. január 1-jén 93 808 lakosa volt. Területe 17,74 km², így a népsűrűség itt igen magas, 5286,72 fő/km².
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Történelme
Egy római villa és egy frank temető maradványait is megtalálták Anderlecht területén. Az Anderlecht nevet azonban először 1047-ben említették Anrelech formában, majd 1111-ben Andreletként, 1148-ban Andrelerként, és 1186-ban Anderlechként. Abban az időben a terület csak egy káptalannak és két hűberbirtoknak volt az otthona, az egyik az Aa, a másik az Anderlecht volt.
1356-ban Male-i Lajos, Flandria grófja Brüsszel ellen harcolt Anderlecht birtokáért az úgynevezett Sceut-i csatában. Noha sógornőjét, Joannát, Brabant hercegnőjét legyőzte, és gyorsan megszerezte címét és birtokait, sógornője IV. Károly német-római császár segítségével a következő évben visszaszerezte hatalmát. 1393-ban Joanna oklevelében Brüsszel részévé nyilvánította Anderlechtet. Szintén ebben az időben építették újjá Szent Guidó templomát a korábbi román stílusú kripta fölé Brabant gótikus stílusban. A 15. és a 16. században növekedett a város kulturális jelentősége.
A 17. és a 18. századot a Németalföld és Franciaország közötti háborúk jellemezték. A Jemappes-i csata után 1792. november 13-án a Dumouriez tábornok vetette Francia Forradalmi Hadsereg újra megfutamította az osztrákokat Anderlechtnél. A franciák Anderlechtet független önkormányzattá nyilvánították.
A 19. században a gyorsan terjeszkedő Brüsszel közelségének köszönhetően jelentősen nőtt a lakosság száma. Figyelemre méltó városrészek és kertvárosi negyedek (Het Rad, Mortenbeek) épültek ki a 20. század elejére.
[szerkesztés] Sportélet
A városrész labdarúgócsapata, a legeredményesebb belga egyesület, az RSC Anderlecht. Itt található a labdarúgócsapat stadionja, a 28 000 férőhelyes Constant Vanden Stockstadion.
[szerkesztés] Események
Az 1825 óta minden évben megrendezett Anderlechti Vásár jelentős rendezvénye a városrésznek. Eredetileg szervasmarhavásárként engedélyezte II. Vilmos, de azóta hatalmas eseménnyé nőtte ki magát, a Szent Guidó tiszteletére megtartott vallási körmenet, különféle ünnepségek, virágbemutató, állatbemutató, és változatos kiállítások mind-mind részévé váltak.
[szerkesztés] Testvértelepülések
.svg/22px-Flag_of_Germany_(2-3).svg.png)
Németország Berlin-Neukölln 1955. június 17. óta
[szerkesztés] Külső hivatkozások
| A belgiumi Brüsszel Fővárosi Régiót alkotó kerületek | ||||
|---|---|---|---|---|
|
||||
