Alkinek
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Az alkinek vagy acetilén-szénhidrogének a telíten szénhidrogének egyik csoportját alkotják. Molekulájukban egy vagy több szénatomok közti háromszoros kötést tartalmaznak. Az egy háromszoros kötést tartalmazó alkinek általános képlete a diénekkel megegyező, CnH2n-2. Homológ sort alkotnak. A homológ sor legegyszerűbb és legjelentősebb képviselője az acetilén vagy etin. A nagyobb szénatomszámú alkineknél szerkezeti izoméria lép fel, az izomerek egymástól a láncelágazásokban és a háromszoros kötés helyében különböznek. Az alkiekben található háromszoros kötést szokás acetilénkötésnak is nevezni.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fizikai tulajdonságaik
Az acetilén és a kisebb szénatomszámú alkinek gáz halmazállapotúa, az 5, vagy ennél nagyobb szénatomszámúak folyadékok, a nagy szénatomszámú alkinek szilárd halmazállapotúak. Az akinek közül az acetilén vízben kismértékben oldódik, a vízoldhatóság a szénatomszámmal csökken.
[szerkesztés] Kémiai tulajdonságaik
Az alkinek nagyon reakcióképes vegyületek. Az alkénekhez hasonlóan a legjellemzőbb reakcióik az addíciós reakciók.
Az alkinek hidrogénezése két lépésben játszódik le. Egy molekula hidrogén addíciójakor alkén keletkezik, ha az alkén még egy molekula hidrogént addícionál, telített szénhidrogén, alkán kelektezik. A hidrogénaddició katalizátor hatására megy végbe.
Halogéneket szintén két lépésben addícionálnak. A halogénaddíció igen heves reakció, különösen az acetilén esetében.
Az alkiek hidrogén-kloriddal szintén addíciós reakcióba lépnek. Acetilén hidrogén-klorid-addíciójakor vinil-klorid keletkezik. A vinil-kloridat a műanyagipar használja fel.
A vinil-klorid tovább reagálhat, a további hidrogén-klorid addíció során nagyobb mennyiségben 1,1-diklór-etán, kisebb mennyiségben 1,2-diklór-etán képződik.
Az acetilénből addíciós reakciókban a vinil-kloridon kívül más vinilcsoportot (CH2=CH-) tartalmazó vegyületek is keletkezhetnek, alkoholok (vagy fenolok) addíciója vinil-éterekhez, karbonsavak addíciója vinil-észerekhez vezet. Ezek a reakciók katalizátorok jelenlétében mennek végbe.
Hidrogén-cianid addíciója akrilnitrilt eredményez, amit szintén a műanyagipar használ fel.
Az alkinek vízaddíció esetén először instabil enol típusú vegyületté alakulnak, majd az enolból keton keletkezik (acetilén vízaddíciójakor nem).
Az acetilén vízaddíciójakor először labilis vinil-alkohol képződik, majd ez alakul acetaldehiddé.
Az acetilén dimerizálódhat, ekkor vinil-acetilén keletkezik.
Az acetilén és a láncvégi acetilénkötést tartalmazó alkinek hő és katalizátor aromás vegyületekké trimerizálódhatnak. Az acetilén trimerizációjakor benzol keletkezik.
Az alkinek az alkénekhez hasonlóan könnyen oxidálódnak. Erélyes oxidációjuk a hármas kötés felhasadásával jár, a reakció karbonsavakhoz vezet.
Az olyan alkinek, amelyekben a háromszoros kötés a szénlánc végén található, savként viselkedhetnek. Az ilyen alkinkeből nátrium hatására hidrogén fejlődik.
Az alkinek nagyon gyenge savak, a keletkező nátriumsók víz hatására könnyen hidrolizálnak.
[szerkesztés] Előállításuk
Az alkének brómaddíciójakor keletkező vicinális dibrómszármazékokból alkinek állíthatók elő kálium-hidroxiddal erélyes körülmények között. A kálium-hidroxiddal való reakció során két molekula kilépésével háromszoros kötés alakul ki.
Aldehidekből és ketonokból foszfor-pentakloriddal geminális diklórvegyületek keletkeznek. A geminális diklórszármazékokból erélyes behatásra szintén alkinek képződnek.
Kalcium-oxidból és kokszból kalcium-karbid állítható elő, a kalcium-karbid hidrolízisekor acetilén fejlődik.
[szerkesztés] Források
- Furka Árpád: Szerves kémia
- Bot György: A szerves kémia alapjai
- Kovács Kálmán, Halmos Miklós: A szerves kémia alapjai
- Bruckner Győző: Szerves kémia, I/1-es kötet
[szerkesztés] Lásd még
A szénhidrogének típusai | ||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|