A barokk kor magyar irodalma

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Ebben a korszakban a szépirodalomban mindinkább túlsúlyba került a magyar nyelvű művek a latin nyelvűekkel szemben. A latin nyelven író szerzőket dőlt betűvel jelöljük.

Tartalomjegyzék

1 A barokk irodalom kezdetei (17. század első fele)
2 A barokk irodalom fénykora (17. század második fele)
3 A barokk irodalom második szakasza (18. század)
4 Lásd még
5 Külső hivatkozás

[szerkesztés] A barokk irodalom kezdetei (17. század első fele)

Pázmány Péter

Pázmány Péter (1570–1637)
Barokk egyházi próza: "A katolikus ellenreformáció nagy erőket vetett az irodalmi harc területére, s Pázmány mellett a magyar jezsuiták első nemzedékének többi tagja, valamint az ő szellemükben dolgozó nem egy világi pap is, buzgó írói tevékenységet folytatott. Céljuk mindig gyakorlati volt: a katolikus dogma védelme és propagálása; műveik az egyház mindennapi életének, küzdelmeinek szolgálatában állottak. Ennek érdekében – Pázmányhoz hasonlóan – főként a prózai műfajokat (vitairat, prédikáció, ájtatossági könyv) művelték, s ezeknek többféle változatát, típusát alakították ki, fejlesztették művészi színvonalra". (MIT II.)
első jezsuita írónemzedék
- Veresmarti Mihály (1572–1634) fő műve, a Megtérése históriája, melyben leírja, milyen vívódásokkal jutott protestáns hitről katolikussá a barokk széppróza egyik első jelentős alkotása.
- barokk széppróza kezdetei: Lépes Bálint, Hajnal Mátyás (1578–1614)
A barokk költészet kezdetei
- Nyéki Vörös Mátyás (1575–1654)
- verses dráma: Comico tragoedia
- katolikus egyházi ének felvirágzása

[szerkesztés] A barokk irodalom fénykora (17. század második fele)

gróf Zrínyi Miklós, a költő és hadvezér

Főnemesi udvari irodalom
- Zrínyi Miklós (1620–1664)
- Gyöngyösi István (1620–1704)
- udvari költészet
  - Beniczky Péter, gróf Balassa Bálint, Liszti László, Esterházy Pál, Koháry István, Kőszeghy Pál
  - verses dráma: Ismeretlen szerző: Florentina
  - Ismeretlen szerző: Rákóczi eposz
  - udvari költészet kiterjedése: Pázmány Miklós, Barakonyi Ferenc, Rákóczi Erzsébet, Esterházy Magdolna, Bercsényiné Csáky Krisztina, Zrínyi Péter, Frangepán Ferenc, Beniczky Péter
- történeti próza
  - humanista örökség: Bethlen János, Bethlen Farkas, Szilárdi János
  - Kemény János
  - önéletírási kísérletek: Kornis Gáspár, Thököly Imre
- udvari jellegű egyházi irodalom
  - jezsuita iskoladráma: Belleczi Péter, Csákányi Péter, Berzeviczky Henrik
  - kegyességi művek: Malomfalvy Gergely, Kéri Sámuel
  - hitvitázó irodalom: Sámbár Mátyás, Kiss Imre, Czeglédi István, Matkó István, Pósaházi János
  - udvari prédikáció: Tofaeus Mihály, Nagyari József
Polgári szellemi mozgalmak
- latin nyelvű filozófiai irodalom
  - enciklopédizmus és pánszofizmus: J.H.Alsted, H.Bisterfeld, Comenius
  - eperjesi filozófusok: Bayer János, Czabán Izsák
  - karteziánusok: Apáczai Csere János, Szilágyi Tönkő Bálint, Apáti Miklós, Szathmári Pap János, Régeni Mihály, Pósaházi János
- puritánus vallásos próza:
  - Meggyesi Pál (1605–1663)
  - kegyességi és népnevelő irodalom: Iratosi S. János, Felsőbányai S. Mihály, Bökényi Filep János, Somosi Petkó János, Nánási Lovász István, Mikolai Hegedüs János, Diószegi Bónis János
- teológiai irodalom: Komáromi Csipkés György, Martonfalvi Tóth György
  - Apáczai Csere János (1625–1659)
- a világi műveltség népszerűsítői: Misztótfalusi Kis Miklós (1650–1702), Pápai Páriz Ferenc (1649–1716), Felvinczi György
- protestáns iskoladráma
  - református iskoladráma: Comenius, Eszéki István, Misztótfalusi Kis Miklós, Pápai Páriz Ferenc
  - unitárius iskoladráma
  - evangélikus iskoladráma: Sartoris András, Klesch Dániel, Czabán Izsák, Ladiver Illés, Schwartz János, Rezik János
A barokk nemesi irodalom kialakulása
- nemesi és protestáns publicisztika: Vitnyédy István
  - vallásos hazafias buzdító iratok: Nagyszőllősi Mihály, Tolnai Mihály, Lippóci Miklós
  - gályarab-irodalom: Kocsi Csergő Bálint, Otrokocsi Fóris Ferenc
- kuruc nemesi költészet:
  - verses publicisztika
  - hagyományos verstípusok: Petkó Zsigmond
- nemes szatíra: paszkvillus és szatírikus dráma
- prózai elbeszélés:
  - első regényes elbeszélések
  - Rosnyai Dávid
  - Haller János
A népszerű barokk irodalom kezdetei
- barokk népiesség
- hagyományos énektípusok:
  - históriás ének: Kőröspataki B. János, Paskó Kristóf
  - vitézi és kesergő líra
  - szerelmi költészet
- népszerű katolikus szépirodalom:
  - katolikus népének: Kájoni János
  - népies katolikus színjáték
- szatírikus deák versszerzés
  - humanista műfajok: Gyirva Vencel
  - felfordult világ költészete

[szerkesztés] A barokk irodalom második szakasza (18. század)

A kuruckor irodalma
A korszak költészete változatos műfajú. Nemcsak a kuruc költészetre, az egész korszakra általában jellemzőek műfajok szerint a szerelmes dalok; a táncdalok, toborzók, katonadalok; az alkalmi dicsőítő, búcsúztató, sirató énekek (latinul is); a csúfolódó énekek; a tréfás-moralizáló énekek, illetve feddőénekek, a buzdító énekek, politikai versek; a gyászénekek, és a bujdosó, vagy búcsúzó énekek.
- Siraloménekek: Csíki ország pusztulásáról, Nagykúnság romlásáról, Szörnyű veszedelem jaj reád szállna, Cantio Tokajiensis, Bánatban esett magyar népnek keserves versei, Bokros jajszó kiáltás, Magyar gyászének Uzonról, A szikszai templomon gyakorlott Istennek ítéleti, Siralmas ének a sömörei harcról, A holdvilági és a feketehalmi harcról, A kolozsvári veszedelemről való história, Péró veszedelme
- Hazafias kesergők és fohászok: Rákóczi nóta, Rákóczi kesergője, Győzhetetlen én kőszálon, boldogasszony anyánk, Ah hol van magyarok tündöklő csillaga

Korszerű főúri és nemesi irodalmi törekvések
- Bethlen Miklós (1642–1716)
- Kegyes érzelmes irodalom:
  - kegyességi próza: Huszti István, ifj.Apafi Mihály, id. Bethlen Kata, Révay Erzsébet, Vay Ádámné Zay Anna, Ráday Pál, Forgách Simon (1669–1729)
  - Petrőczy Kata Szidónia vagy báró Petrőczy, gróf Pekry Lőrincné (1662–1708) költőnő, kéziratos verses könyve a Petrőczi Kata Szidónia tulajdon kezével írt énekei.
  - Radvánszky János

A nemesi rokokó irodalom

Mikes Kelemen (1690–1761)
A nemesi költészet: Lázár János, Amade László, Fekete János (1740–1803)
Faludi Ferenc
A Késő barokk széppróza:
- Az elvilágiasodó egyházi és iskolai irodalom
- Az egyházi tudományosság hanyatlása: A jezsuita történész-iskola, Pray György, Bod Péter munkássága, a historia litteraria felbomlása
- ismeretterjesztő irodalom: A nemesi történelem népszerűsítése, földrajzi olvasmányok, népszerű természettudományi és gazdasági művek, Molnár János
- nemesi történelemírás: Kazy Ferenc (1695–1759), Palma Károly Ferenc (1735–1787)