Škoda Auto
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
 |
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szövegét, tartalmát. Részletek a cikk vitalapján. |
A Škoda Auto ma Csehország legnagyobb személyautógyára, a Volkswagen cégcsoport tagja. A név csehül kárt jelent. A céget 1899-ben alapította Emil Škoda és az 1920-as évekre Csehország legnagyobb ipari vállalatává vált. Gyártottak személy- és tehergépkocsit, illetve tömegközlekedési járműveket, mozdonyt, hidat, fegyvert, traktort.
A Škoda 1911-ben olvadt egybe a Václav Laurin és Václav Klement (L&K) által alapított, először kerékpár és motor, majd személygépkocsi gyártó cégével, innentől kezdve beszélünk Škoda gépjárművekről.
- Egyéb Škoda gyártmányokról az egyértelműsítő lapon található információ.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A gyár történelme
[szerkesztés] L&K 1895-1915
A céget 1895-ben alapították; Václav Laurin, aki a Cseh Bicikli Klub tagja volt és Václav Klement könyvárus. Első kerékpárjuk a Slavia nevet viselte és Mladá Boleslav-ban gyártották. Az első két év alatt 5 kerékpármodellt dobtak piacra. A cég fiatalsága ellenére a kerékpárok olyan megbízhatóak voltak, hogy a gyár 2 év garanciát vállalt rájuk. 1899-ben legyártották az első motorkerékpárukat is. Az első modell az "A" és a "B" modell nevet kapta; a B modellt erősebb motorral szerelték fel. 1900-ban már Angliába is exportáltak a termékeikből. 1901-ben megnyerték az első díjukat a nemzetközi kiállításokon. Ebben az évben indította el a cég a járműveit nemzetközi versenyeken, először a Párizs-Berlin útvonalon. A következő évben a gyár megnyerte első versenyét, Bohemiában. 1909-re már több, mint 4000 járművet készítettek.
Az első automobilt 1911-ben gyártották le. Az S modell névre keresztelt autó folyadékhűtéses, 4 hengeres, 54 lóerős volt. Érdekessége, hogy ez volt a legelső folyadékhűtéses autó. A típus rendkívül sikeres volt; még Oroszországba is exportáltak belőle. Az I. világháború kezdetéig 600 db S modell készült, és csak 1925-ben állították le a gyártását.
[szerkesztés] Škoda 1899-1915
A céget Emil Škoda alapította 1889-ben. A plzeni gyár tömegközlekedési- és elektrotechnikai eszközökre valamint fegyvergyártásra szakosodott. Az Osztrák-Magyar Monarchia vezető cégévé vált és remek minőségű fegyverekkel látta el a Monarchia, majd később Csehszlovákia katonaságát. Sikerének köszönhetően gyorsan gyarapodott, így egyesült az L&K-val 1911-ben és Škoda személy- és teher gépjárműveket is elkezdtek gyártani. A gyár később felhagyott a fegyvergyártással.
[szerkesztés] 1915-1940
1923-ban megjelentette a gyár az új, L&K 100-as típust. A későbbiekben megjelent a 110-es és a 120-as modell is, modernizáltabb felszereltséggel és 1926-tól egy erősebb motorral.
1926-ban a gyár egyesült a Plzeň Škodovka-val. Ekkoriban gyártották a Superb nevű luxusmodellt, amely a Hispano Suiza licence volt. 1929-ben az immáron Škoda név alatt futó üzem kiadta a 860-as modellt. A szám tulajdonképpen a kocsi paramétere, ugyanis az autó 8 hengeres, 60 lóerős volt. Ára, illetve a gazdasági világválság miatt 1933-ig mindössze 49 darabot adtak el belőle.
1930-ban átszevezték az autógyártó részleget. Megalakult az ASAP, az Autóipari Részvénytársaság, amely 100%-ban a plzeni Škoda tulajdona.
1933-ban mutatták be az új 420-as típusú négyhengeres, 995 cm³-s 20 LE-s Standard-et. (Ezt 1934-ben már Rapid-nak nevezték.) Ez az előző, hasonló paraméterű 422-es típus 1 tonnás tömegével szemben már csak 750 kg-t nyomott, ugyanis új központi vázszerkezetre épült. Az újfajta konstrukció volt a 428-as Popular, majd még további modellek alapja is.
[szerkesztés] 1945-1960
A gyárban a háború után 1945. június 24-én készült el az első személyautó.
Az egyik leghíresebb típust, az 1101-et 1946-ban mutatták be a nagyközönségnek. Először csak 2 ajtós, később 4 ajtós és furgon változatot is készítettek belőle. A Škoda leányvállalata, a Boleslav Automobile első gyártott autói 1101-es mentőautók voltak. A katonaságnak is szállítottak számos példányt, hiszen nagyon mozgékony volt. Az autóból még Ausztráliába is exportáltak.
1948-ban államosították a gyárat; az ASAP AZNP-vé alakult. Az ágazati minisztérium korlátozásokat vezetett be: csak az új Škoda 1101-est és kis számú Aero Minor-t gyárthattak. Ugyanezen indok miatt a gyár nyersanyagellátása is megcsappant. Ebben az időszakban készültek Tatra személyautók is a Škoda üzemeiben, például a Tatraplan.
A Škoda 1200-as típusát 1952-ben jelentették meg. Hasonló kasztnija volt, mint az 1101-esnek, leginkább teherszállításra és betegszállításra használták. Az 1201-es, amit csak Szedánnak neveztek, az 1200-as felújított változata volt, leginkább a motoron javítottak.
1955-ben jelent meg a Škoda 440-es modell, a Spartak. A Spartak 80%-ban elődje, az 1102 alkatrészeiből állt össze és egy felújított 1201-es motorral volt meghajtva. A Spartakok a kvasinyi üzemben készültek; ez volt első igazi "népautó" Csehszlovákiában. Egyik továbbfejlesztett változata a 2+2 üléses Škoda 450 volt. Ez a sportos roadster annyira népszerű lett, hogy az igények meghaladták a gyártósor kapacitását is.
[szerkesztés] 1960-1983
1959-ben minden Škoda személygépjármű új lengéscsillapítókat és felfüggesztést kapott és új modellként dobták piacra őket. (Ennek oka a nyersanyaghiány.) Az új 440-es lett az Skoda Octavia. (Ez volt a háború utáni Popular nyolcadik, egyben utolsó módosítása). A 445-ös lett az Octavia Super, ami erősebb motort kapott, és a 450-es, az Octavia Sport, amit Felicia névre kereszteltek. Feliciából is készült Super, Sport és Estate változat. A legnagyobb népszerűségnek a Felicia Estate örvendett, ezt az is tükrözi, hogy kisebb változtatásokkal 1971-ig gyártották.
Már 1956-ban elkezdődött egy új prototípus tervezése, de csak 1964-re készült el az 1000 MB. (Eredetileg a Favorit nevet szánták a modellnek, de a gyár ekkor érte el az 1 000 000. legyártott autót és az új motor is majdnem 1000 cm³-es volt.) Az újszerű műszaki megoldású típus (farmotor, hátsókerék-meghajtás) sokban hasonlított a Renault Dauphine-ra és a Volkswagen Bogárra. Több változatot is kiadtak a típusból. A legritkábbak az 1000 MBG (4 ajtós szedán, erősebb motorral) és az 1000 MBX (két ajtós szedán az MBG motorjával). Az „MB”-k elég jól fogytak ahhoz, hogy kiadják az 1100-asokat.
Az 1960-as évek közepén már elkezdtek dolgozni egy új orrmotoros autó tervein. A karosszéria tervezésével Giorgetto Giugiarot bízták meg. A járműbe 1500cm3-es OHC motor került volna. A 720-as modell a politikai változások miatt lett a prototípus megépítése után felfüggesztve.
1969-ben mutatták be a 100/110-es modellt, ami leginkább csak egy felújítása volt az előző modelleknek. Az újdonság az első tárcsafék és az új belső tér volt, de a kasztni csak látványában változott, a motor pedig szinte semmit. 1969. augusztus 12-én hatalmas tűzvész tört ki; amely három napon át pusztított a szerelőcsarnokban, mire eloltották. 1970-ben újabb modellel bővítették a 100-as szériát, ugyanis megjelentették a 110 R modellt. A 110 R egy kétüléses sport coupe volt 62 lóerős motorral. (Ez az erősebb motor került a 110 LS jelű négyajtós kocsikba is). A gyártást a kvasinyi gyárban kezdték meg. (A prémium modelleket manapság is ez a gyáregység készíti.)
1976. A Škoda 120-as piacra dobása (modellszám: 742). Először a brnói kiállításon mutatták be. Ez a típus is az elődeire, (1000MB-S100) épült, de szinte a teljes autót felújították; új kasztni, belső tér. Az alapmodell a gyengébb 105 S volt, de a típust sok felszereltséggel és sokféle néven lehetett kapni (Nagy-Britannia: Skoda Estelle, Izland: Skoda Amigo)
[szerkesztés] 1983-1991
A "százhuszas" nagy sikerének köszönhetően 1983-ban piacra dobtak egy felújított változatot kisebb módosításokkal, például megnövelt felületű hátsó lámpákkal és 13"-os kerekekkel (modell: 742 M). Egy évvel később kiadták a 130-ast, ami új motorral és ferde kitámasztókaros hátsó futóművel gördült ki a gyárkapun. A kvasinyi gyárban 1981-től készült 2 ajtós coupe kapta a Garde, bizonyos piacokon a Rapid nevet, majd 1984-től minden piacon Rapidként forgalmazták. 1987-től a négyajtós és a Rapid modelleket szerelték nyolccsatornás, alumínium hengerfejes (Favorit) motorral is, ezek voltak a Skoda 135 L, GL, GLi, a Skoda 136 L, GL, illetve a Skoda Rapid 135 és Skoda Rapid 136 modellek. A cég 1990 januárjáig gyártotta a farmotoros szériát. Az 1983 tavaszán tervezni kezdett Favoritot 1987-ben mutatták be, szintén Brnóban, először kizárólag belföldi forgalmazásra, majd 1989-től exportra is. A formaterv egy olasz tervező, Nucio Bertone elméjének a szüleménye. Ez a jármű volt az átmenet a "faros" széria és napjaink Škodái között. Szakított a korábbi farmotoros kialakítással; legközelebbi "rokona" a német partner modellje, a Golf volt.
[szerkesztés] 1991-napjaink
Az új Feliciát 1994-ben adták ki; ez már hivatalos Volkswagen-Škoda projekt volt. Az orrmotoros modellekből nagyon hatékony áruszállítókat építettek (Forman (Favorit kombi), Pick-up). 1996-ban újra elővették az Octavia nevet és egy középosztálybeli Škodának adták, amely a VW Golf hosszított padlólemezére épült. 1999-ben megjelent a Fabia, amit a mai napig gyártanak. 2000-ben leállították a Felicia gyártását, a Fabia, és az Octavia átesett egy modellfrissítésen. 2002-ben a Superb-el bővült a kínálat, ami a Škoda felsőkategóriás járműve, és a VW Passat alapjaira épül. 2004-ben bevezették az Skoda Octavia 2. szériáját, szintén Golf padlólemezen. Új csomagokat is bevezettek a meglévő típusokhoz, mint például a Fabia RS (sport Fabia). 2006 őszén jelent meg a Magyarországon az új modell; az egyterű Roomster. 2007 májusában jelent meg a Fabia második kiadása, egyelőre csak csapotthátú változatban.
[szerkesztés] Koncepcióautók
Jelen pillanatban több Škoda autó is tervezési fázisban van. Jelenleg a fejlesztésben a Yeti tart legelöl. A Yeti egy középosztálybeli terepjáró, ami várhatóan 2006 őszétől lesz kapható. További koncepcióautó egy városi kis haszongépjármű, ami a tervek szerint a Škoda legolcsóbb modellje lesz, ezzel is támogatva fiatalok autóhoz jutását.
Terveznek egy Octavia modellfrissítést is. Valószínűleg a Roomsterre és az új Fabia-ra hasonlít majd tervezési stílusában.
[szerkesztés] A logó története
A híres "Škoda-nyíl" előtt a L&K a Slavia elnevezést használta leginkább. A plzeni Škoda pedig egy karikában lévő „Š”, vagy „Š” és „z” (egymáson) jelzést használta (Šz: Škodovy závody).
A legenda szerint a ma használt emblémát egy indián fejet ábrázoló dombormű ihlette, amely egykor sok vezető irodájában volt megtalálható. Erről nevezték el az emblémát „Vörös Indián”-nak.
Egy ideig stilizált kézírásos feliratok voltak használatban, és az 1925 előtt tervezett modelleken a Škoda megtartotta a L&K jelzést is.
A jelenlegi formájú emblémát 1924 óta használja a Škoda.
1991-ben a privatizáció idején az embléma is átesett egy "verziófrissítésen". Azóta a fenti emblémát használja a Škoda autógyár. A többi ágazat továbbra is a régebbi, egyszerűbb nyilat használja.
[szerkesztés] Híres Škoda modellek
- L&k 860
- Škoda 1101
- Škoda 1201
- Škoda Spartak
- Škoda (440) Octavia
- Škoda (450) Felicia
- Škoda 1000MB, 1100MB (modell: 990)
- Škoda S100, S110 (versenyváltozat: 120S)
- Škoda S110R (coupé) (versenyváltozat: 130RS, 180/200RS)
- Škoda 105,120,130 (modell: 742 ) (versenyváltozat: 130LR)
- Škoda Garde, Rapid
- Škoda Favorit (modell: 781)
- Škoda (új) Felicia, (új) Octavia, Fabia, (új) Superb
[szerkesztés] Jelenleg gyártásban lévő Škoda modellek
- Skoda Fabia
- Skoda Roomster
- Skoda Octavia Tour
- Skoda Octavia
- Skoda Superb
