Égtáj
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Az égtájak a természetben való földrajzi tájékozódás céljából felvett, a Föld felszínén rögzített irányok.
Az északi és déli irány a Föld pólusai felé mutat (Északi-sark, Déli-sark), a keleti és nyugati irányt a Föld forgási iránya határozza meg.
[szerkesztés] Égtájak típusai
- Fő égtájak – észak É, dél D, kelet K, nyugat Ny
- Másodrendű égtájak – északkelet ÉK, délkelet DK, északnyugat ÉNy, délnyugat DNy
- Harmadrendű égtájak – észak-északkelet ÉÉK, kelet-északkelet KÉK, kelet-délkeket KDK, dél-délkelet DDK, észak-északnyugat ÉÉNy, nyugat-északnyugat NyÉNy, nyugat-délnyugat NyDNy, dél-délnyugat DDNy
[szerkesztés] Égtájak meghatározása
- iránytű segítségével
- a Nap állása szerint – a Nap reggel keleten jön fel és este nyugaton megy le. 12 órakor: „előttem van észak, hátam mögött dél, balra a Nap nyugszik, jobbra a Nap kél.”
- óra segítségével – az óra kismutatója pontosan a Napra mutasson, a kismutató és a 12-es közötti szög szögfelezője délre mutat.
- Sarkcsillag segítségével – a Nagy Medve csillagkép két hátsó csillagának összekötő vonalát képzeletben meghosszabítjuk és a két csillag közötti távolságot számítjuk rá. Így megtaláljuk a Sarkcsillagot, ami az észak irányt mutatja.
- növényzet segítségével:
- a lefűrészelt fatönk évgyűrűi az északi oldalon sűrűbbek;
- az egyedül álló fák ágai a déli oldalon sűrűbbek;
- a fák kérgén és a köveken a moha mindig az északi oldalon vastagabb.
Égtájak
|
|---|
