Tádzs Mahal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A Tádzs Mahal (hindiül: ताज महल, perzsa nyelven: تاج محل) az indiai Agrában található mauzóleum. 1631 és 1654 között építette a feljegyzések szerint 20 000 munkás.

Az épületet a XVII. században élt Sahdzsahán császár építette szeretett felesége Mumtaz Mahal halálakor. Mumtaz 14. gyermekének szülésébe halt bele 1630-ban, és a császár, India ötödik mogulja szerette volna, ha Agrában, ahol az uralkodói udvar helyszínén egy fehér márvány síremléket építenek az emlékére. A történetírók szerint Mumtaz Mahal, 1612-ben tartott menyegzőjükön arra kérte férjét, hogy ha majd meghal, többet ne vegyen más asszonyt maga mellé, és olyan sírt építtessen emlékére, amely nevét örökre emlékezetessé teszi. A legújabb ásatások szerint a császár mauzóleuma pontosan szemben állt volna a Tádzs Mahallal, fekete kövekből építették volna meg, azonban sohasem készült el.

Az épület Ahmad Lahorit tervei alapján készült. A legenda szerint az uralkodó az építkezés befejezése után Ahmad Lahoritot megvakíttatta, hogy soha ne építhessen még egy ilyen pompázatos épületet.

Tartalomjegyzék 1 Az épület 2 A kert 3 A turizmus negatív következményei 4 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Az épület

Az épület kövei India és Ázsia több kőfejtőjéből származnak. Állítólag több mint 1000 elefánt hordta az anyagot az építések alatt. A márványtömbök Rádzsasztánból származnak a jáspis Pandzsábból a kristály Kínából. A türkiz Tibetből a szafir Srí Lankáról.Az építés összes költsége mai értéken számolva meghaladta az 500 millió dollárt.Az épületet bejáratát körbe a magaslatokig a Koránból idézett sorok foglalják.(imák)

[szerkesztés] A kert

Az épület előtt hatalmas méretű iszlám típusú kert terül el. A kert 300×300 méteres, közepén egy kispatakból kialakított nagyobb meder található, amely kövekkel van kirakva. A patak szélét halált jelképező ciprussal és életet szimbolizáló gyümölcsfákkal ültették körbe.A kert a mennyet ábrázolja hiszen ők igy képzelték el a földi paradicsomot.

[szerkesztés] A turizmus negatív következményei

A Tádzs Mahal 1983 óta a Világörökség része, s évente több mint 3 millió turista keresi fel az emlékművet. A turisták 95%-a csupán egyetlen éjszakát tölt a városban, a Tádzs Mahal mellett egyedül az agrai erődöt keresik fel. A két legfontosabb látnivaló így fokozottan ki van téve a turisták áradatának. A turistabuszok, taxik és kisbuszok forgalma néhány évvel ezelőtt olyan mértékűre nőtt, hogy a kipufogógázoknak köszönhetően a síremlék fehérmárvány burkolata kezdett besárgulni.

A helyi hatóságok ezért kénytelenek voltak egy drasztikus, a bevételeket súlyosan érintő lépést megtenni: a hét egy napján zárva tartják a Tádzs Mahalt. Minden pénteken tisztítómunkások egy speciális, vízzel kevert vegyszeroldattal módszeresen letakarítják a Tádzs Mahal burkolatát és a környező kövezetet.

Sajnálatos ugyanakkor, hogy az indiai hatóságok semmit sem tesznek a Tádzs Mahal falain túli utcák és negyed tisztántartásáért, így az idelátogató turisták élménye meglehetősen vegyes.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• http:// www.tajmahal.tz4.com – Taj Mahal (angol)
• origo.hu: Öngyilkos turizmus, 2007. március 25.

m·v·sz  India világörökségi helyszínei
	kulturális/természeti:	Kaziranga Nemzeti Park · Keoladeo Nemzeti Park · Nanda Devi Nemzeti Park  · Valley of Flowers Nemzeti Park  · Sundarbans Nemzeti Park  · Manas Nemzeti Park
	kulturális:	Agrai erőd · Adzsantai barlangtemplomok · Szancsi Buddhista emlékek · Champaner-Pavagadh régészeti Park · Chhatrapati Shivaji Terminus · Goa templomai és kolostorai · Elephanta barlangok · Ellora barlangok · Fatehpur Sikri · Great Living Chola templom · Hampi · Mahabalipuram · Pattadakal · Humayun sírja · Khadzsuraho  · Bodh Gayai Mahabodhi templomkomplexum · Mountain railways of India · Qutub Minar · Vörös erőd · Rock Shelters of Bhimbetka · Konarki Naptemlpom · Tádzs Mahal