Nemcsény
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Nemcsény, (szlovákul Nemčiňany) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Aranyosmaróti járásában. 2001-ben 784 lakosából 754 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Aranyosmaróttól 10 km-re délkeletre a Garammenti dombvidék északi részén a Petendi-patak völgyében fekszik, Újpetend tartozik hozzá.
[szerkesztés] Története
A régészeti leletek tanúsága szerint már a kőkorszakban is éltek itt emberek. A falutól nyugatra a patak jobb partján a ludányi kultúrához tartozó embercsoport élt. 1232-ben II. András király oklevelében Nenchez néven említik először. Királyi udvarnokok faluja, majd több nemesi család birtoka volt, melyek közül a legjelentősebbek a palásti Bors család, a György és Dacsó családok voltak. A későbbiek során Nempchen (1258), Nimchin (1284), Nemchyn (1301), Nemchen (1327) alakban szerepel az oklevelekben. 1493-ban Palásthy György itteni birtokát a garamszentbenedeki kolostornak adta. 1521-ben a nyitrai püspökség birtoka lett. 1534-ben a Dubraviczky, 1563-ban a Dóczy, majd a Topolcsányi, a 17. században pedig a Kosztolányi család birtoka lett. 1536-ban 8 adózó portája volt. A 16. században a töröknek adózott, majd a század végén az esztergomi káptalan birtoka volt. 1601-ben 77 ház állt a településen. 1646-ban már működött egyházi iskolája. 1663-64-ben a 72 adózó háztartása volt az a töröknek 15050 ezüstakcse adótt fizetett. 1720-ban 19 adózó háztartása volt. 1828-ban 64 házában 416 lakos élt.
Vályi András szerint "NEMCSÍN. Nemcsáni. Elegyes falu Bars Várm. földes Ura az Esztergomi Káptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Barshoz egy mértföldnyire, határja jó, vagyonnyai jelesek. " [1]
Fényes Elek szerint "Nemcsény (Nemcsinani), tót f., Bars vgyében, Verebélytõl északra 2 mfd. 430 kath., 12 evang. lak. Kath. paroch. templom. Nagy juh tenyésztés. Erdõ. F. u. az esztergomi káptalan, és a Kosztolányi család." [2]
1910-ben 640, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Aranyosmaróti járásához tartozott. 1958-ban Újpetendet csatolták hozzá.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 13. század első felében épült, a 18. században barokk stílusban építették át. Reneszánsz keresztelő medencéje van.
- Szűz Mária szobra 1819-ben készült.
- Szent Vendel szobra a szőlőhegyen.
- A Kosztolányi család sírboltja.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Források
- ^ Vályi András: Magyar Országnak leírása Buda, 1796. [1]
- ^ Fényes Elek: Magyarország Geographiai Szótára Pest, 1851 [2]
Az Aranyosmaróti járás települései | |
---|---|
Aranyosmarót (Zlaté Moravce) |