Bélád
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Bélád | |
---|---|
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Régió | Tribecsalja-Drevenica |
Kerület | Nyitrai |
Járás | Aranyosmaróti |
Rang | község |
Polgármester | Miroslav Lisý |
Népesség | |
Népesség | 1520 (2005) |
Népsűrűség | 68 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tengerszint feletti magasság | 170 m |
Terület | 22,41 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
Bélád weboldala | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Bélád, (szlovákul Beladice) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Aranyosmaróti járásában. 2001-ben 1536 lakosából 1513 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Aranyosmaróttól 10 km-re délnyugatra a Zsitvai-dombság keleti részén fekszik. Kis- és Nagyheresztény valamint Pusztahatár tartozik hozzá.
[szerkesztés] Története
1156-ban "Belad" néven említik először. Neve az ősi magyar Bélád személynévből származik. 1429-ben "Nagbelad" néven bukkan fel a forrásokban. 1268-ban részben Bars várában tartozéka, részben helyi nemeseké. 1286-ban a gímesi váruradalom része, később a Berehényi, Majthényi, Jeszenszky és Szent-Iványi családoké volt. 1573-ban kirabolta a török. 1601-ben 43 háza volt. 1715-ben 15 adózó háztartása volt. 1828-ban 52 házában 367 lakos élt. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Vályi András szerint "BELAD, Kis Belad. Elegyes falu Bars Vármegyében, lakosai katolikusok. Határja kivált némelly részében jó termékenységű, réttyei is hasznosak, malma alkalmatos, piatza kőzel, de legelője szoross, fája kevés, szőlője sem lévén, harmadik Osztálybéli. " [1] "Kis Heresztény. Tót falu Bars Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Barshoz 2 1/2 mértföldnyire, földgye, és réttye termékeny, piatzozása közel, malma alkalmatos." [2] "Nagy Heresztény, velki Hrasztani. Tót falu Bars Várm. földes Ura B. Malonyai Uraság, lakosai katolikusok, fekszik az előbbihez közel, Gímes mellett, erdeje nagy, fája tűzre, és épűletre van, földgye, réttye jó, Nyitrán, és Szent Benedeken könnyű módgya az eladásra." [3] "PUSZTAHATÁR. Szabad puszta Bars Vármegyében, földes Ura Jeszenszky Uraság, fekszik Nagy Hereszényhez nem meszsze, mellynek filiája. " [4]
Fényes Elek szerint "Bélád (Kis), Male Beladics, tót falu, Bars vgyében, Nyitra vmegye szélén: 349 kath., 5 evang. lak. Kövér rétek. Juhtenyésztés. F. u. többen. Ut. p. Verebély. " [5] "Herestyén (Kis), Male-Chrasztany, tót falu, Bars vmegyében, Nyitra vármegye szélén: 181 kath. lak. F. u. többen. Ut. p. Verebély. " [6] "Herestyén (Nagy), tót falu, Bars vmegyében: 267 kath. lak. Kath. par. templom. Termékeny szántóföld. Jó rét. Vizimalmok. Többen birják. Ut. p. Verebély. " [7]
1910-ben Béládnak 290, Kishereszténynek 125, Nagyhereszténynek 522, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Aranyosmaróti járásához tartozott.
[szerkesztés] Nevezetességei
- A Szent-Iványi család béládi kastélya szép parkkal. Hatalmas hársfáinak kora becslés szerint 250-600 év. A kastély a 18. század végén épült barokk stílusban. 1874-ben neoklasszicista stílusban bővítették.
- A Szent-Iványi család mauzóleuma 1874-ben épült, Fadrusz János alkotásaival.
- A Malonyai család nagyheresztényi kastélya, parkjában öreg gesztenyefákkal.
- Nagyheresztény római katolikus temploma 1794 és 1804 között épült Nepomuki Szent János tiszteletére.
- Kisheresztény Szent Kereszt kápolnája 1854-ben épült romantikus stílusban.
- A pusztahatári Jeszenszky-kastély 1820-ban épült. 1945 és 1998 között a község tulajdonában volt, állapota leromlott. Új tulajdonosa renováltatja.
[szerkesztés] Híres emberek
Itt a sírboltban nyugszik Szentiványi Márton (1633-1705) egyetemi tanár, író, filozófus.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Források
- ^ Vályi András: Magyar Országnak leírása Buda, 1796. [1]
- ^ Vályi András: Magyar Országnak leírása Buda, 1796. [2]
- ^ Vályi András: Magyar Országnak leírása Buda, 1796. [3]
- ^ Vályi András: Magyar Országnak leírása Buda, 1796. [4]
- ^ Fényes Elek: Magyarország Geographiai Szótára Pest, 1851 [5]
- ^ Fényes Elek: Magyarország Geographiai Szótára Pest, 1851 [6]
- ^ Fényes Elek: Magyarország Geographiai Szótára Pest, 1851 [7]
Az Aranyosmaróti járás települései | |
---|---|
Aranyosmarót (Zlaté Moravce) |