Csárad
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Csárad | |
---|---|
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Régió | Hrušovsko Beňadický |
Kerület | Nyitrai |
Járás | Aranyosmaróti |
Rang | község |
Polgármester | Peter Bača |
Népesség | |
Népesség | 528 (2005) |
Népsűrűség | 30 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tengerszint feletti magasság | 240 m |
Terület | 17,85 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
Csárad weboldala | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Csárad, (szlovákul Čaradice) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Aranyosmaróti járásában. 2001-ben 529 lakosából 526 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Aranyosmaróttól 7 km-re délkeletre fekszik.
[szerkesztés] Története
1209-ben "Charat" alakban említik először. 1326-ban "Chorad" néven szerepel, a garamszentbenedeki bancés apátság birtoka volt. 1386-ban Gímes várának tartozéka. A 17. század végén az aranyosmaróti Forgáchoké. 1618-ban elfoglalta a török. 1601-ben 48 ház állt a településen. 1715-ben malma, szőlőskertje és 18 adózó háztartása volt. 1828-ban 79 házában 557 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal és szőlőtermesztéssel foglalkoztak. A 19. században papírgyárat és üveggyárat alapítottak a községben.
Vályi András szerint "CSARÁD. Csaraditze. Elegyes lakosú falu Bars Vármegyében, földes Ura Migátzy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik a’ Kis Tapoltzai járásban, határja kiváltképen termékeny, fája tûzre, és épûletre saját erdejéböl, termékeny szõlõ hegye, gyümöltsös fákkal gazdag, ’s ezen kivûl más gyümöltsös kertyei is vagynak, elegendõ legelõje van, földgye, réttye jó, piatzozása Sz. Benedeken, ’s Garam vizén malma, elsõ Osztálybéli" [1]
Fényes Elek szerint "Csárad, (Csaradicze), tót falu, Bars vgyében, Sz. Benedekhez 1 mfd. 554 kath. lak. Van szõlõhegye, erdeje, kövér rétjei, vizimalma. G. Migazzi öröksége. Ut. p. Léva. " [2]
1910-ben 700, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Aranyosmaróti járásához tartozott. Lakói kisbirtokosok, erdei munkások voltak.
[szerkesztés] Nevezetességei
Szentháromság-oszlopa a 19. század elején készült.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Források
- ^ Vályi András: Magyar Országnak leírása Buda, 1796. [1]
- ^ Fényes Elek: Magyarország Geographiai Szótára Pest, 1851 [2]
Az Aranyosmaróti járás települései | |
---|---|
Aranyosmarót (Zlaté Moravce) |