Bars vármegye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Bars vármegye

Székhely	Aranyosmarót
Terület	2.724 km²
Népesség	179.312, 1910
Nemzetiségek	magyarok, szlovákok

Bars vármegye (szlovákul: Tekov, németül: Barsch, latinul: Barsiensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság felvidéki részében. Székhelye az 1700-as évektől Aranyosmarót volt. A vármegye területe jelenleg Szlovákia része.

Tartalomjegyzék 1 Földrajz 2 Történelem 3 Lakosság 4 Közigazgatás 5 Ispánok

[szerkesztés] Földrajz

Bars vármegye területét északon Nyitra és Turóc vármegyék, keleten Zólyom és Hont vármegyék, délen Komárom és Esztergom vármegyék, nyugaton pedig Nyitra vármegye. A vármegye északnyugati részét magas hegységek, déli része pedig síkságok fedik. Bars vármegye legfontosabb folyója a Garam.

[szerkesztés] Történelem

Bars vármegye a 11. század körül lett alapítva, pontos ideje azonban ismeretlne. Bars várát először 1075-ben említi okirat Borsu néven. A kővár felépítése előtt állt itt egy palánkvár is. 1240-ben IV. Béla a váraljai településnek városi rangot adott. 1918-ban Csehszlovákia része lett, amit a Trianoni békeszerződés erősített meg 1920-ban.

Az I. bécsi döntés 1938-ban Bars vármegye területének déli részét Magyarországnak ítélte. Ekkor ez a megyetöredéket Bars és Hont k.e.e. vármegye néven, Léva székhellyel összevonták Hont vármegyével, melynek egyik része addig Magyarországhoz tartozott Nógrád és Hont k.e.e. vármegye keretei között, másik részét ugyanekkor csatolták Magyarországhoz.

A II. világháború után a bécsi döntések érvényüket veszítették, visszaáltak az 1938 előtti határok.

Szlovákia függetlenné válása, 1993 óta az egykori Bars vármegye területe ennek része, és az 1996-os közigazgatási reform óta részben a Nyitrai kerülethez, részben a Besztercebányai kerülethez tartozik.

[szerkesztés] Lakosság

A vármegyének 1910-ben 179.312 lakosa volt, ebből:

• 97.824 szlovák
• 62.022 magyar
• 17.366 német
• 2100 egyéb

nemzetiségű volt.

[szerkesztés] Közigazgatás

Bars vármegye öt járásra volt felosztva 1910-ben:

• Aranyosmaróti járás, székhelye Aranyosmarót
• Garamszentkereszti járás, székhelye Garamszentkereszt
• Lévai járás, székhelye Léva
• Oszlányi járás, székhelye Oszlány
• Verebélyi járás, székhelye Verebély

Ezen kívül volt még három rendezett tanácsú város:

• Körmöcbánya
• Léva
• Újbánya

[szerkesztés] Ispánok

• Ottmar (1124-1129)
• Péter (1156)
• György (1156)
• Moch (1208)
• Rudolf (1214)
• Hanno (1219)
• Simon (1221)
• Péter (1226)
• Lukács (1229-1230)
• Gyet fia Gyet (1236-1240)
• Verner (1246)
• Henrich Preussel (1264)
• Dénes fia Herrand (1274)
• Joákim (1275)
• Máté fia István a Csák nemzetségből (1275-1276)
• Simon (1277)
• Pál (1279)
• Hont-Pázmány Dömötör (1280-1282)
• János (1281)
• Gergely (1291)
• Hont-Pázmány Tamás (1295)
• Ákos (1299)
• Benedek (1299)
• Hont-Pázmány Tamás (1300)
• András (1307)
• Aba Tamás (1310-1319)
• Gyula Kistapolcsányról (1319-1321)
• Beche Imre (1321-1333)
• Veszős, Beche Imre fia (1334)
• Töttös, Beche Imre fia (1335-1343)
• Miklós, Aba Tamás fia (1346)
• Konth Miklós (1347)
• László, Ratold Lőrinc fia (1349-1360)
• Újlaki Miklós (1368)
• János (1369)
• Simonyi István mester (1375)
• István (1381)
• Lévai Zsigmond (1396-1400)
• Sobonya Miklós (1401)
• Lévai Cseh Péter (1401-1436)
• Lévai László (1443-1453)
• Országh Miklós (1474-1483)
• Forgách Péter (1490-1503)
• Lévai Zsigmond (1503-1526)
• Dóczy Zsigmond (1526)
• Lévai Zsigmond (1527-1529)
• Forgách Ferenc (1531)
• Forgách György (1537)
• Lévai Gábor (1538-1542)
• Telekessy Imre (1554)
• Dobó István (1558-1569)
• Dobó Ferenc (1585-1603)
• Dóczy András (1604-1626)
• Forgách Miklós (1626-1636)
• Forgách Ferenc (1636-1647)
• Lippay Gáspár (1650-1652)
• Lippay György esztergomi érsek (1653-1657)
• Lippay János (1653-1657)
• Szelepcsényi György esztergomi érsek (1680-1685)
• Erdődy György (1686-1713)
• Erdődy György (1713-1758)
• Koller Ferenc (1759-1785)
• Ürményi József (1785-1787)
• Prónay Gábor (1787-1788)
• Korompai Brunswick Antal (1788-1795)
• Almássy Ignác (1796-1812)
• Berényi Gábor (1812-1823)
• Keglevich János (1823-1825)
• Majthényi László (1839-1848)
• Necpáli Justh József (1848)
• Majthényi László (1849)
• Boronkay Lajos (1849)
• Névery Miksa (1849)
• Mártonffy Dénes (1849-1852)
• Mednyánszky Géza (1852-1856)
• Reisz József (1856-1857)
• Erdődy Pálffy István(1857-1859)
• Tarnóczy Kázmér (1860-1861)
• Majthényi Ágoston (1862-1865)
• Majthényi László (1865-1866)
• Rainer Pál (1867-1871)
• Migazzi Vilmos (1871-1875)
• Mailáth István (1875-1889)
• Kazy János (1889)

A Magyar Királyság vármegyéi 1881-1920 Abaúj-Torna | Alsó-Fehér | Arad | Árva | Bács-Bodrog | Baranya | Bars | Békés | Bereg | Beszterce-Naszód | Bihar | Borsod | Brassó | Csanád | Csík | Csongrád | Esztergom | Fejér | Fogaras | Gömör és Kis-Hont | Győr | Hajdú | Háromszék | Heves | Hont | Hunyad | Jász-Nagykun-Szolnok | Kis-Küküllő | Kolozs | Komárom | Krassó-Szörény | Liptó | Máramaros | Maros-Torda | Moson | Nagy-Küküllő | Nógrád | Nyitra | Pest-Pilis-Solt-Kiskun | Pozsony | Sáros | Somogy | Sopron | Szabolcs | Szatmár | Szeben | Szepes | Szilágy | Szolnok-Doboka | Temes | Tolna | Torda-Aranyos | Torontál | Trencsén | Turóc | Udvarhely | Ugocsa | Ung | Vas | Veszprém | Zala | Zemplén | Zólyom Horvát-Szlavónország vármegyéi Belovár-Kőrös | Lika-Krbava | Modrus-Fiume | Pozsega | Szerém | Varasd | Verőce | Zágráb