Indonézia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Republik Indonesia

Indonézia zászlaja Indonézia címere
Nemzeti mottó: Bhinneka Tunggal Ika (Régi jávai nyelven: Egység a sokféleségben)
Himnusz: Indonesia Raya
Főváros	Jakarta d. sz. 6°8′ k. h. 106°45′Hiba a kifejezésben: nem várt / operátor, Hiba a kifejezésben: nem várt / operátor
Államforma	elnöki köztársaság
- Államfő	Susilo Bambang Yudhoyono
Hivatalos nyelv	indonéz (Bahasa Indonesia)
függetlenség	Hollandiától
- kikiáltása	1945. augusztus 17.
- elismerése	1949. december 27.
Terület
- Összes	1 919 440 km² (15.)
- Víz (%)	4,85%
Népesség
- 2005 évi becslés	245 452 000  (4.)
- Népsűrűség	126 fő/km²
GDP	2005
- Összes	863,6 milliárd USD (15.)
- Egy főre jutó	3 853 USD
HDI ()	(.) –
Pénznem	Indonéz rúpia (IDR)
Időzóna	(UTC+7 – +9)
Internet TLD	.id
Nemzetközi gépkocsijel	RI
Hívószám	+62

Az Indonéz Köztársaság (Indonézia) (Republik Indonesia) független, demokratikus ország Délkelet-Ázsiában. Fővárosa Jakarta (ejtsd: dzsakarta). A világ negyedik legnépesebb országa, egyben a legnépesebb muszlim-többségű ország is. Az 1998-as gazdasági válság és a rúpia megrendülése miatt kitört zavargások eredményeként az 1967 óta kormányzó Suharto elnök lemondásra kényszerült, és az ország a demokratizálódás útjára lépett. Indonézia ma a világ legnépesebb muzulmán demokráciája.

Tartalomjegyzék 1 Földrajz, népesség 1.1 Domborzat 1.2 Vízrajz 1.3 Éghajlat 1.4 Élővilág, természetvédelem 1.4.1 Nemzeti parkjai 1.4.2 Természeti világörökségei 2 Története 3 Államszervezet és közigazgatás 3.1 Alkotmány, államforma 3.2 Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás 3.3 Politikai pártok 3.4 Közigazgatási felosztás 3.5 Védelmi rendszer 4 Népesség 4.1 Általános adatok 4.2 Legnépesebb települések 4.3 Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás 4.4 Transzmigrációs program 4.5 Szociális rendszer 5 Gazdaság 5.1 Általános adatok 5.2 Gazdasági ágazatok 5.2.1 Mezőgazdaság 5.2.2 Ipar 5.2.3 Kereskedelem 5.2.4 Az országra jellemző egyéb ágazatok 6 Közlekedés 7 Kultúra 7.1 Oktatási rendszer 7.2 Kulturális intézmények 7.3 Tudomány 7.4 Művészetek 7.5 Hagyományok, néprajz 7.6 Gasztronómia 8 Lásd még 9 Jegyzetek, források 10 Külső hivatkozások 10.1 Hivatalos oldalak (az indonéz kormány és ügynökségei tulajdonában és üzemeltetésében lévő lapok) 10.2 Egyéb oldalak (nem az indonéz kormány és ügynökségei üzemeltetésében)

[szerkesztés] Földrajz, népesség

[szerkesztés] Domborzat

Az Indonéz Köztársaság a világ legnagyobb szigetországa, 18 100-nál is több sziget alkotja, amelyek közül kb. 6000-en élnek emberek. Szigetei az egyenlítő két oldalán helyezkednek el, így az országnak trópusi éghajlata van. Indonézia a világ leghosszabb szigetcsoportján, az Indonéz-szigeteken terül el, a Maláj-félsziget (amelyen Malajzia nyugati része, déli csücskén pedig Szingapúr helyezkedik el) és Ausztrália között.

Legnagyobb szigetei:

• Jáva, a világ egyik legsűrűbben lakott területe, ahol az összlakosság több mint fele lakik
• Szumátra
• Borneó (Kalimantan)
• Celebesz (Sulawesi) és
• Új-Guinea

Az ország szárazföldi határokkal rendelkezik Malajziával, Pápua Új-Guineával, Kelet-Timorral és Bruneijel. Tengeren határos Indiával, Thaifölddel, Malajziával, Szingapúrral, a Fülöp-szigetekkel, Pápua Új-Guineával és Ausztráliával.

Indonézia tektonikus lemezek törésvonalain helyezkedik el, az ország területe kisebb lemezeken kívül érinti az eurázsiai, az ausztrál, valamint a csendes-óceáni lemezt is. Ennek megfelelelően a vulkanikus tevékenység igen aktív, a földrengések gyakoriak. A szigetekből álló ország számára további veszélyt jelentenek a rengéshullámok által keltett szökőárak is. Különösen pusztító volt a Krakatau vulkán 1883-as felrobbanása, valamint a 2004. decemberi földrengés nyomán keletkező szökőárak hatása. Utóbbi csak Indonéziában mintegy 200000 ember halálát okozta, a felbecsülhetetlen anyagi kár mellett.

[szerkesztés] Vízrajz

Az országot keleten az Indiai-óceán, délen a Timor-tenger és az Arafuru-tenger, északkeleten a Csendes-óceán, északon a Sulawesi-tenger és a Dél-kínai-tenger határolja. Indonézia szigetei által közrefogott területen helyezkedik el a Jáva-tenger, a Flores-tenger, a Maluku-tenger és a Banda-tenger. Az ország jellemzője a rövid, de sűrű folyóhálózat. A folyói egyenletes vízjárásúak.

[szerkesztés] Éghajlat

Az ország éghajlata egyenlítői, trópusi. Az országban mindössze egy évszak van, mint máshol az egyenlítő mentén. Az évi csapadék mennyiség nagyon magas.

[szerkesztés] Élővilág, természetvédelem

A szigetvilág flórája és faunája jelentősen különbözik egyik oldalról Borneó, Bali és a nyugati szigetek, másik oldalról Celebesz, Lombok és a keletebbre fekvő szigetek között. Ezen ökológiai határvonal neve Wallace-vonal, felfedezője után nevezték el. A vonalat gyakran emlegetik, mint Ázsia és Ausztrálázsia határvonalát, így Indonézia valójában bikontinentális ország.

[szerkesztés] Nemzeti parkjai

[szerkesztés] Természeti világörökségei

• Komodo-szigetek Nemzeti Park (természeti/1991)
• Ujung Kulon Nemzeti Park (Jáva) (ternészeti/1991)
• Borobudur buddhista templomegyüttese (kulturális/1991)
• A prambanani templomegyüttes (kulturális/1991)
• Sangiran, a jávai előember lelőhelye (kulturális/1996)
• Lorentz Nemzeti Park (természeti/1999)
• Szumátra trópusi esőerdő öröksége (természeti/2004)

[szerkesztés] Története

A jávai előember, a Homo erectus megkövesedett maradványai mutatják, hogy az indonéz szigetvilág már sokszázezer éve lakott volt. A mai lakosság alapját adó ausztronéz népek Délkelet-Ázsiába Tajvan felől vándoroltak be. Ők i.e. 2000 körül érkeztek, és a melanéz népességet keletre szorították. Ez a táj ideális öntözéses rizstermelésre. A rizs termelése az i.e. VIII. században kezdődött, az i.sz. I. évszázadra falvak, kisvárosok, parányi királyságok virágoztak. Indoznézia fekvése a tengeri utak mentén stratégiai jelentőségű, ez elősegítette a szigetek közti és a távolsági kereskedelmet. Évszázadokkal időszámításunk kezdete előtt már kereskedelmi utak vezettek Indiába és Kínába. A kereskedelemnek alapvető szerepe volt az indonéz történelem minden korszakában.

A kereskedelem miatt virágzott fel a VII. században a hatalmas Srivijaya tengeri királyság is. Életében fontos szerepet játszott a hinduizmus és a buddhizmus. A VIII. és a X. század között a földművelésből élő buddhista Sailendra és hindu Mataram dinasztiák vetélkedtek Jáva belsejének birtokáért. A vallási építészet nagyszabású emlékeit hagyták maguk után, ilyen a Sailendra államban Borobudur és Mataram államban Prambanan. Kelet-Jáván a XIII. század végefelé alapították meg a hindu Majapahit királyságot. Ennek befolyása csaknem az egész mai Indonéziára kiterjedt Gajah Mada uralkodása alatt. Ezt az időszakot szokás az indonéz történelem aranykorának tekinteni.

Bár mohamedán kereskedők Délkelet Ázsiában már Mohamed fellépését közvetlenül követően is jártak, az első bizonyítékok helybeli mohamedán lakosságra a XIII. századból, Észak-Szumátráról erednek. Más vidékeken fokozatosan terjedt el a mohamedán vallás, Jáván és Szumátrán a XVI. század végére lett domináns. A legtöbb vidéken az iszlám keveredett korábbi kulturális és vallási képzetekkel, amely sajátos színezetet ad Indonézia, de különösen Jáva iszlám vallásgyakorlatának.

Amikor a portugálok a 16. század elején ideérkeztek, számtalan szétszórt pici államot találtak. Ezek az államok majdnem védtelenek voltak a portugálokkal szemben és később más európaiakkal szemben is, akik a fűszer-kereskedelemre kívánták rátenni a kezüket.

A 17. században a hollandok váltak a legerősebb európai hajós nemzetté, az indonéz szigetvilágból kiszorították a spanyolokat és a portugálokat (kivéve a Timor szigetén elhelyezkedő Portugál Timor gyarmatukat, ma Kelet-Timor. A Holland Kelet-India Részvénytársaság (HKIR) kereskedelmi tevékenységének beindulásával megalapozódott Hollandia befolyása Indonéziában. Ez a magánvállalkozás állam volt az államban, saját flottával és hadsereggel rendelkezett, így fokozatosan kiterjesztette befolyását a politikai életre is. A britekhez hasonlóan a hollandok is helyi vazallusok segítségével közvetett módon gyakorolták a hatalmat. Azután, hogy a Batáviai Köztársaság (Napóleon holland bábállama) 1799-ben feloszlatta a Keletindiai Társaságot, a napóleoni háborúkat követően Kelet-Indiát 1815-ben a Hollandiai Egyesült Királyság gyarmata lett. A holland korona legfontosabb gyarmata volt.

A 19. században bevezetett agrártermelési rendszer (Cultuurstelsel) bevezetésével Jáván hatalmas ültetvények művelésére kényszerítették a helyi parasztokat, ami végre meghozta Hollandia számára azt az extra profitot, amit HKIR nem volt képes biztosítani. Az 1870 után következő liberálisabb gyarmati uralkodás során ezt a termelési rendszert eltörölték, majd 1901-ben a hollandok bevezették az ún. Etikus Politikát, amely korlátozott politikai reformokat tartalmazott. Jelentősen megnőttek gyarmati befektetések.

A II. világháborúban, miközben Hollandia német katonai megszállás alatt állt, 1941 decemberében Japán öt oldalról támadást indított Jáva szigete és Holland Kelet-India létfontosságú ellátási vonalai ellen. Bár Japán 1942 márciusában elfoglalta Jávát, képtelen volt olyan hazai vezetőt találni, aki kész lett volna együttműködni velük a hollandok ellen. A japán megszálló parancsnok végül elrendelte Sukarno szabadon bocsátását, és Sukarno, börtönszigetét elhagyva, 1942 júliusában Jakartába érkezett. Sukarno és társai együttműködtek a japán megszállókkal. 1945-ben, a háború vége felé, Sukarno felismerte, hogy kiváló lehetősége nyílt az ország függetlenségének kikiáltására. Japán egyetértésével megalakította a függetlenséget előkészítő bizottságot, majd 1945. augusztus 17-én, Mohammad Hatta társaságában kikiáltotta Indonézia függetlenségét.

A Szövetségesek természetesen megpróbálták visszaállítani hatalmukat elvesztett területeik fölött, így a Holland Királyi Hadsereggel együtt csapatokat küldtek az ország elfoglalására. Indonézia függetlenségi háborúja 1945-től egészen 1949. december 27-ig tartott, amikor is, engedve a nemzetközi nyomásnak, Hollandia elismerte Indonézia függetlenségét. Sukarno lett az ország első elnöke, Mohammad Hatta az első alelnök. Hollandia csak 2005. augusztus 16-án ismerte el 1945-öt, mint Indonézia valódi függetlensége évét, és kért bocsánatot a Holland Királyi Hadsereg által okozott veszteségekért, halálesetekért.

Az 1950-es és 1960-as évek folyamán Sukarno kormánya először a kialakulóban lévő el nem kötelezett mozgalommal alakított ki szoros kapcsolatokat és a szocialista blokk országaival működött együtt fokozódó mértékben. Szintén az 1960-as években Indonézia katonai konfliktusba keveredett a szomszédos Malajziával és egyre növekedett a feszültség a hazai gazdasági nehézségek miatt is.

Suharto hadseregtábornok 1967-ben ragadta magához az elnöki hatalmat, az általa vezetett katonai puccs ürügye a gyengülő Sukarno elnök ellen szőtt kommunista összeesküvés leverése volt. Suharto katonai uralma során többszázezer embert végeztek ki vagy börtönöztek be az állítólagos kommunisták elleni hajtóvadászat során. Suharto kormányzásához fűzik az Új Rend kialakítását az országban. Ekkoriban nagy volumenű külföldi tőkebefektetés történt, jelentős gazdasági fellendülést eredményezve. E folyamat és az idők során Suharto és családja szövevényes korrupciós hálózat kialakításával rendkívüli gazdagságra tett szert. Végül az időközben hanyatló gazdaság hatására kirobbanó 1998-as Indonéz Forradalom tömegei lemondásra kényszerítették.

Az 1998-tól 2001-ig terjedő időszakban az országnak három elnöke volt: Bacharuddin Jusuf (BJ) Habibie, Abdurrahman Wahid és Megawati Sukarnoputri, Sukarno első elnök leánya. 2004-ben lebonyolították a világ legnagyobb egynapos, közvetlen elnökválasztását és a győztes Susilo Bambang Yudhoyono lett.

[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Indonézia legfelsőbb jogalkotó szerve a Majelis Permusyawaratan Rakyat (MPR, elnöke: Hidayat Nur Wahid) vagy Népi Tanácskozó Gyűlés, amely egyrészről az öt évre választott Dewan Perwakilan Rakyat (DPR, elnöke: Agung Laksono) vagy Népképviseleti Tanács, és a Dewan Perwakilan Daerah (DPD, elnöke: Ginandjar Kartasasmita) vagy Területi Képviselők Tanácsa. A 2004-es választásokat követően a MPR kétkamarás parlamentté alakult át.

[szerkesztés] Politikai pártok

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

A tartományok ( provinsi) Indonézia közigazgatási beosztásának legmagasabb szintű egységei az állam után. Mindegyik tartomány önkormányzattal rendelkezik (Pemerintah Daerah Provinsi), melynek törvényhozó testületét a kormányzó vezeti. A kormányzó személyét és testületének összetételét választásokon döntik el, mandátumuk 5 évre szól.

Indonézia jelenleg 33 tartományra oszlik, mely közül 4 speciális státusszal rendelkezik: Jakarta, a főváros, a szeparatista Aceh, az egykori szultánság, Yogyakarta, valamint a pápuák földje, Pápua tartomány

Kelet-Timor 1976-os bekebelezésétől 1999-ig Indonézia tartománya volt, ekkor Indonézia lemondott a terület fölötti szuverenitásáról. Az ENSZ Ideiglenes Adminisztrációs időszakát követően 2002-ben vált független állammá.

[szerkesztés] Védelmi rendszer

[szerkesztés] Népesség

[szerkesztés] Általános adatok

A lakosság több mint 60%-a Jáván él.

[szerkesztés] Legnépesebb települések

[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

Indonézia fő vallása az iszlám, a 2000. évi népszámlálás adatai szerint a lakosság 88%-a muszlim vallásúnak vallotta magát, ezzel az ország a világon a legnagyobb muszlim lakossággal rendelkező ország volt. Mielőtt a kereszténység ábrahámi hite, valamint az iszlám elérkezett a maláj szigetviágba, a térségben az indiai vallási filozófiák voltak mértékadó helyzetben, a hinduizmus és a buddhizmus tanai uralták az indonéz népességet. Az iszlám vallást egykor elsősorban Jáván és Szumátrán gyakorolták, de a 80-as években folytatott ún. transzmigrációs program eredményeként a Balin, Borneón, Celebeszen, a Molukka-szigeteken és Pápuán élő muzulmánok száma jelentősen megnövekedett. A lakosság többi részében kb. 8%-kal részesednek a keresztény vallású emberek (akiknek háromnegyede protestáns, a maradék pedig katolikus hitű), 3% hindu míg a buddhisták kb 1%-ot érnek el. Az országban elhanyagolható létszámú zsidó közösség is él. Az indonéz hitvilág egyébként túl komplex ahhoz, hogy bármelyik nagy világvallásnak teljes egészében megfeleljen. Különösen Jáva szigetén nagyszámú muzulmán vallású ember él, akik egy nem-ortodox, a hindu vallással valamelyest keveredett iszlám, az Abangan tanait követi. Az egész szigetvilág népi hiedelmeit, tradícióit jelentősen befolyásolják a hindu hagyományok és gondolatok. Indonéziában az Alkotmány szerint vallásszabadság van, de vallásnak lennie kell. Minden állampolgár köteles megjelölni az állam felé, hogy milyen vallású. Így azután létezik az országban egy csendes tömeg, aki ugyan „hivatalosan” muzulmán vallású, de nem követi a vallás rituáléit, valójában teljesen világi életet él.

Indonézia népességét nagyjából két fő csoportra lehet osztani. Az ország nyugati felét ázsiai, elsősorban maláj népek népesítik be, míg az ország keleti felén inkább csendes-óceáni népek, Új-Guinea szigetén pápuák élnek, akiknek elődei a melanéziai szigetvilágból származnak. Tekintettel azonban arra tényre, hogy Indonézia Európa vagy Amerika méretű területen fekszik, valamint, hogy az ország több ezer szigetből áll, amelyek gyakran saját evolúciós utat jártak be, ennél jóval több alcsoportot is meg lehet állapítani. A legtöbb indonéz saját etnikai csoportjához tartozónak vallja magát, amelyet általában nyelve és származási helye határoz meg, például a jávai, szundanéz vagy batak. Gyakran egy szigeten belül is több népcsoport található, pl. Borneón a dayak-ok és a punan-ok, akiknek életmódjukon kívül a bőrszínük is eltér egymástól.

Az indonéz emberek elsősorban általában saját helyi nyelvüket használják (bahasa daerah), de az ország hivatalos nyelvét, az indonézt (Bahasa Indonesia vagy egyszerűen Bahasa, jelentése nyelv) minden iskolában tanítják és gyakorlatilag minden indonéz lakos beszéli. Egykoron ez a nyelv az egész délkelet-ázsiai térség „lingua franca”-ja volt, beleértve a mai Malajziát is, így a hollandok is elfogadták a gyarmat hivatalos nyelvének, majd a függetlenség kikiáltása után az ország hivatalos nyelvévé vált.

Sajnos, etnikai feszültségekkel is találkozhatunk Indonéziában elsősorban az indonéz kínaiak és a Pribumi, helyi születésű emberek között. Az 1997-es és 1998-as jakartai tüntetések pontosan előhozták ezt a problémát. Az ilyen etnikai feszültségeket általában a helyi kínaiaknak az indonéz lakosokkal szembeni relatív gazdagsága gerjeszti, ez természetesen kínai-ellenes érzelmeket gerjeszt. Az üzleti élet hatalmi és befolyásos pozícióit folyamatosan kínai indonézek töltik be. Az indonéz kormány folyamatosan dolgozik az ilyen anomáliák felszámolásán, de a széleskörű korrupció és az átlagos indonéz állampolgár által érzett elégedetlenség miatt, ez az etnikai feszültség csak lassan enyhül. A Suharto elnök időszakát jellemző korrupció, a színfalak mögötti egyezségek és a nepotizmus egyértelmű magyarázatot adnak Indonézia nemzetiségi ellentéteire.

[szerkesztés] Transzmigrációs program

Transzmigrációs program volt a neve Suharto elnök népességelosztó programjának, amelynek során a túlnépesedett Jáva és Bali szigeteiről a lakosságot a jóval ritkábban lakott területekre, Szumátrára, Borneóra, Celebeszre költöztették át. A költözködés természetesen önkéntes alapon ment, a kormány jelentős anyagi ösztönzést biztosított a vállalkozó kedvű indonézeknek. Hatalmas földterületet kaptak ingyen az államtól, ingyenes egészségügyi ellátást és hosszú évekre mentesítették az ilyen embereket-családokat az adóterhek alól. A program során összesen kb. 2,5 millió ember települt át a felsorolt területekre, ami Indonézia lakosságához képest elhanyagolható. Összehasonlításul: a kb. másfél Magyarország területű Jáva sziget lakossága kb. 130 millió fő.

[szerkesztés] Szociális rendszer

[szerkesztés] Gazdaság

[szerkesztés] Általános adatok

Indonézia igen jelentős tartalékokkal rendelkezik olyan ipari nyersanyagokból, mint a kőolaj, földgáz, ón, réz és arany. Indonézia a világ második legnagyobb földgáz-exportőre, bár az utóbbi években kőolajból nettó importőrré vált. Legfőbb mezőgazdasági termékei között találjuk a rizst, a teát, a kávét, a különböző fűszereket és a gumit.

Indonézia jegybankja a Bank Indonesia. ^[1]

Az ország legfontosabb kereskedelmi partnerei Japán, az Egyesült Államok, valamint a szomszédos Szingapúr, Malajzia és Ausztrália.

Az OPEC egyetlen ázsiai tagjaként Indonézia kőolajtermelése az elmúlt évek során folyamatosan csökkent, tekintettel a kőolajmezők elöregedésére, a berendezések elavultságára és az olajfúrásba és -kitermelésbe áramló befektetések elapadására. Ennek eredményeként a világ egykoron fontos kőolaj exportőréből mára nettó importőr ország vált, és az állam az üzemanyag árának támogatására kényszerült, hogy az árakat alacsonyan tarthassa. Ez a támogatás 2004-ben 7 milliárd dollárt jelentett Indonézia költségvetésében. ^[2] Az ország jelenlegi elnöke a gazdasági helyzet romlása miatt elrendelte, hogy az üzemanyagárak állami szubvencióját több lépésben csökkenteni kell. ^[3] A szubvenció helyett inkább jogosultság alapján megállapított egyszeri támogatást nyújt az állam. A gazdaság mai állapotára jellemző, hogy a 2004. december 26-i földrengés és szökőár következményeinek felszámolása, a gazdaság újjáépítése folyik. A kormány elgondolása szerint az állami támogatások csökkentésének célja a költségvetési deficit lecsökkentése a GDP 1%-ára az előző év 1,6%-áról.

Indonézia gazdasága jelentős mértékben megsínylette az 1990-es évek vége felé bekövetkező, és egész Ázsiára kiterjedő pénzügyi válságot. Azóta a gazdaság újra talpraállt és megkezdte fejlődését.

[szerkesztés] Gazdasági ágazatok

[szerkesztés] Mezőgazdaság

[szerkesztés] Ipar

Az országban jelentős a kőolaj kitermelése és feldolgozása.

[szerkesztés] Kereskedelem

[szerkesztés] Az országra jellemző egyéb ágazatok

[szerkesztés] Közlekedés

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Oktatási rendszer

[szerkesztés] Kulturális intézmények

[szerkesztés] Tudomány

[szerkesztés] Művészetek

[szerkesztés] Hagyományok, néprajz

Indonézia művészetét az évszázadok során számos kultúra befolyásolta. A híres jávai és bali táncok (a Kecak-tánc) például a hindu kultúra és mitológia vonásait hordozzák magukon.

Szintén jól ismeret művészeti ág a jávai és bali Wayang árnyjáték színház, ahol mitológiai történeteket mutatnak be a művészek. A batik és az ikat ruházati darabok készítése számos szigeten jelentős művészeti színvonalat ért el.

A Silat egy speciális, a szigetvilágból eredő harcművészeti forma.

[szerkesztés] Gasztronómia

[szerkesztés] Lásd még

• Jakarta
• ASEAN

[szerkesztés] Jegyzetek, források

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Indonézia egészségügyi helyzete
• Indonézia.lapozz.hu
• Bali.lapozz.hu
• Hinduizmus.lapozz.hu
• Buddhizmus.lapozz.hu
• Indonézia.lap.hu
• Bútorgyártás Indonéziában
• Batik - Beszélő kendők

[szerkesztés] Hivatalos oldalak (az indonéz kormány és ügynökségei tulajdonában és üzemeltetésében lévő lapok)

• Antara – Nemzeti Hírügynökség
• Bank Indonesia – Indonéz Nemzeti Bank
• Info-RI – Nemzeti Információs Portál (indonézül)
• Indonéz nagykövetségek és konzulátusok listája (Külügyminisztérium)
• Indonéz Köztársaság Nemzeti Portálja (indonézül)
• RRI – Országos Rádió Hálózat
• TVRI – Országos Televíziós Hálózat (indonézül)

[szerkesztés] Egyéb oldalak (nem az indonéz kormány és ügynökségei üzemeltetésében)

• Jakartai Magyar Nagykövetség
• Business Indonesia
• Kompas – Indonézia legnagyobb példányszámú napilapja (indonézül)
• The Jakarta Post – Indonézia legnagyobb angol nyelvű napilapja
• INDOC Indonéz Munkaügyi Adatbázis
• Indonesia House (angolul és hollandul)
• Inside Indonesia Magazin
• Hírek Indonéziából (angolul és indonézül)
• Indonézia térkép

Indonézia tartományai (földrajzi régiók szerint)

Szumátra (Sumatera) DI Aceh | Észak-Szumátra (Sumatera Utara) | Nyugat-Szumátra (Sumatera Barat) | Bengkulu | Riau | Riau szigetek (Kepulauan Riau) | Jambi | Dél-Szumátra (Sumatera Selatan) | Lampung | Bangka-Belitung Jáva (Jawa) Jakarta | Nyugat-Jáva (Jawa Barat) | Banten | Közép-Jáva (Jawa Tengah) | DI Yogyakarta | Kelet-Jáva (Jawa Timur) Borneó (Kalimantan) Nyugat-Kalimantan (Kalimantan Barat) | Közép-Kalimantan (Kalimantan Tengah) | Dél-Kalimantan (Kalimantan Selatan) | Kelet-Kalimantan (Kalimantan Timur) Kis Szunda-szigetek (Nusa Tenggara) Bali | Nyugat Nusa Tenggara (Nusa Tenggara Barat) | Kelet Nusa Tenggara (Nusa Tenggara Timur) Celebesz (Sulawesi) Nyugat-Sulawesi (Sulawesi Barat) | Észak-Sulawesi (Sulawesi Utara) | Közép-Sulawesi (Sulawesi Tengah) | Dél-Sulawesi (Sulawesi Selatan) | Délkelet-Sulawesi (Sulawesi Tenggara) | Gorontalo Maluku-szigetek és Nyugat-Új-Guinea Maluku | Észak-Maluku (Maluku Utara) | Nyugat Irian Jaya (Irian Jaya Barat) | Papua