Borneó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Az indonéz szigetvilágban elterülő Borneó Földünk harmadik legnagyobb szigete, nagysága 743 330 km². Területén három ország, Indonézia, Malajzia, valamint Brunei osztozik. A sziget lakossága 2000-ben körülbelül 16 millió volt.

Tartalomjegyzék 1 Földrajz 2 Közigazgatás 3 Történelem 4 Természeti környezet

[szerkesztés] Földrajz

Borneót északról-északnyugatról a Dél-kínai-tenger, északkeletről a Sulu-tenger, keletről a Celebeszi-tenger, valamint a Makassar-szoros, délről pedig Jávai-tenger, valamint a Karimata-szoros határolja. A szigettől nyugatra helyezkedik el a Maláj-félsziget, valamint Szumátra szigete, délre Jáva, keletre Celebesz, északkeletre pedig a Fülöp-szigetek.

A sziget legmagasabb pontja a Mount Kinabalu Malajzia Sabah tartományában, a Kinabalu Parkban a maga 4095 méterével.

[szerkesztés] Közigazgatás

A sziget országainak területén jelenleg az alábbi közigazgatási beosztás van érvényben:

• Indonézia provinciái: Kelet-, Dél-, Nyugat-, valamint Középső-Kalimantán
• Malajzia szövetségi államai: Sabah és Sarawak
• Brunei területe négy közigazgatási egységre (daerah) oszlik.

[szerkesztés] Történelem

Borneó virágkorát a 15. és 17. század között élte, ekkor a sziget egész területét egyetlen ország, a Brunei Birodalom irányította. Az európaiak terjeszkedésének köszönhetően a sziget közigazgatási egysége megbomlott, területén a hollandok és a britek osztozkodtak. A mai állapot 1984-ben, Brunei függetlenségének elnyerésével alakult ki.

1962 és 1964 között a szigeten fegyveres konfliktus robbant ki Indonézia és Malajzia között.

[szerkesztés] Természeti környezet

Borneó területén található az ázsiai térség egyik legkiterjedtebb, legegybefüggőbb trópusi esőerdőállománya, melynek mérete azonban a maláj ipar, valamint más, multinacionális cégek faigényének köszönhetően napról-napra csökken. A világ jelenlegi trópusi fakitermelésének mintegy fele Borneóról származik. A fakitermelésen túl az esőerdők területét tovább csökkentik a folyamatosan szaporodó pálmaültvevények is. Jelentős faállomány pusztult el az 1997-ben és 1998-ban a szigeten dühöngő erdőtűz miatt, amelyet vélhetően emberi mulasztás okozott, felelőtlen tűzgyújtás formájában, az El Niño következményeként beköszöntő rendkívül száraz időszakban.

A még meglevő esőerdők jelentik az orangután, valamint több endemikus, ritka faj, mint például az indiai elefánt, a szumátrai orrszarvú vagy a ködfoltos párduc egyetlen természetes élőhelyét. Tény, hogy a sziget Délkelet-Ázsiában egyedülálló természeti értékekkel rendelkezik, és a WWF szerint a legtöbb itt élő fajt a kipusztulás fenyegeti, mivel az indonéz kormány a közelmúltban jelentette be a világ legnagyobb pálmaültetvénye létrehozásának tervét, amely nagyjából Magyarország területének egyötödével lesz egyenlő.

Mindez Jáva túlnépesedésedésének megoldását, s a Borneóra telepedő farmerek támogatását szolgálná, ám az esőerdők talajának megfelelősége erősen kétségessé teszi a vállalkozást.

2007. február 19-én a WWF több évtizedes munkájának eredményeként Brunei, Indonézia és Malajzia aláírta a "Borneó Szíve Nyilatkozatot" (Heart of Borneo Declaration). Az aláíró felek arra tettek ígéretet, hogy megőrzik és fenntarthatóan kezelik a világ egyik legértékesebb élőhelyét, a "Borneó Szívének" nevezett esőerdőt. 1996 óta évente átlagosan 2 millió hektárnyi fát vágtak ki, s mára az erdő eredeti méretének felére csökkent.