Grassalkovich kastély (Pozsony)
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A Grassalkovich kastély, Grassalkovich palota (szlovákul: Grasalkovičov palác), vagy más néven Elnöki Palota (szlovákul: Prezidentský palác) Pozsony egyik neves épülete.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Az építtetés körülményei
Az épület egy szép példája a későbarokk-rokokó stílusú építészetnek. A kastélyhoz egy impozáns franciakert is tartozik. A palotát Mayerhoffer András tervezte és építtette a horvát származású magyar nemes, gyaraki gróf Grassalkovich Antal megbízásából 1760-ban, közvetlenül az egykori esztergomi érseki nyári palota szomszédságában. A gróf úr akkoriban a Magyar Királyi Kamara elnöke (kvázi pénzügyminiszter) volt, s mint ilyen, szüksége volt egy lakra a fővárosban. A kastély megannyi szobája, spanyolterme mind a tervező-építtető munkáját dícséri, csakúgy, mint a szobrokkal gazdagon diszített lépcsőház.
[szerkesztés] Története
[szerkesztés] 1760-tól 1918-ig
A palota elkészülte után csakhamar a pozsonyi barokk-zenei élet központja lett, olyannyira, hogy maga Joseph Haydn is néhány művét itt mutatta be először a publikumnak. Grassalkovich maga is fenntartott a kastélyban egy zenekart, s herceg Esterházy Miklós többször 'kölcsönadta' kedvenc karmesterét, Haydn-t, zenekarának vezetésére. A gróf úr a királynő kegyeltje lévén többször rendezett pozsonyi kastélyában bálokat és különböző ünnepségeket a királyi udvar számára. Így példának okáért Haydn vezényelte Grassalkovich zenekarát Mária Krisztina főhercegnő és Albert Kázmér szász-tescheni herceg (aki akkoriban Magyarország királyi helytartója volt Pozsonyban) esküvőjén is (bár az esküvő helyszíne vitatott). Ľudovít Štúr szlovák politikus mondta egyszer, hogy egy ebben az épületben István nádor által szervezett bálon vallott szerelmet Adela Ostrolúcka-nak.
A Grassalkovich család később eladósodott, majd végül 1841-ben kihalt, így a tulajdonosi jogok birtokosról birtokosra vándoroltak, mígnem az uralkodóház kezébe került. Az épület utolsó tulajdonosai az Osztrák-Magyar Monarchia bukása előtt Habsburg–Lotaringiai Frigyes főherceg és felesége Izabella Croÿ-Dülmen-i hercegnő voltak.
[szerkesztés] 1918-tól 1989-ig
Az épületet a Monarchia bukása után érdemben először 1939 és 1945 között használták, mégpedig a szlovák köztársasági elnök, Jozef Tiso rezidenciájaként. A kommunista érában 1945-től a szlovákiai kommunista vezetők – kvázi Szlovákia irányítói Csehszlovákián belül – székháza lett. 1950-ben a palota a Klement Gottwald Úttörő és Ifjúsági Háznak (szlovákul: Dom pionierov a mládeže Klementa Gottwalda) adott otthont. Ez gyakorlatilag egy szabadidős központ volt a pozsonyi diákok és fiatalok részére, a szocializmus úttörői részére. Azonban a kis úttörők jelentős károkat okoztak az épületben az eltelt majd négy évtized folyamán, de az esedékes felújítási munkálatok a rendszerváltásig nem következtek be.
[szerkesztés] 1989-től napjainkig
A Bársonyos forradalommal megkezdődött a rendszerváltozás a néhai Csehszlovákiában, s ez többek között lehetővé tette ennek az épületnek a helyreállítását is 1989 végén, 1990 elején. Három évvel később, 1993. január 1-én azonban megalakult a független Szlovákia, s így szükség volt erre az épületre is. 1996. szeptember 30-án a kastély a mindenkori szlovák köztársasági elnök, akkor éppen Michal Kováč rezidenciája lett. Az egykori hatalmas park ma közpark, kiegészítve egy helyi születésű zeneszerző és zongoravirtuóz, Johann Nepomuk Hummel szobrával. Jelenleg a hivatalban lévő köztársasági elnök, Ivan Gašparovič lakja.
[szerkesztés] Érdekesség
A Stefánia út Grassalkovich palota sarkán az utca teljes szélességében állt az a díszkapu, melyet 1909-ben I. Ferenc József osztrák császár és magyar király pozsonyi látogatása alkalmából építettek.
[szerkesztés] A kastélyban született
- 1771. szeptember 12-én Grassalkovich Antal, birodalmi herceg, királyi kamarás, aranygyapjas vitéz, Csongrád vármegye főispánja[1]
- 1883. január 1-én Mária Henrietta főhercegnő, osztrák főhercegnő, magyar királyi hercegnő, tescheni hercegnő[2]
- 1884. január 12-én Natália Mária Terézia főhercegnő, osztrák főhercegnő, magyar királyi hercegnő, tescheni hercegnő[3]
- 1886. május 1-én Stefánia Mária Izabella főhercegnő, osztrák főhercegnő, magyar királyi hercegnő, tescheni hercegnő[4]
- 1887. szeptember 14-én Gabriella Mária Terézia főhercegnő, osztrák főhercegnő, magyar királyi hercegnő, tescheni hercegnő[5]
- 1888. november 17-én Izabella Mária Terézia főhercegnő, osztrák főhercegnő, magyar királyi hercegnő, tescheni hercegnő[6]
- 1893. január 15-én Mária Aliz főhercegnő, osztrák főhercegnő, magyar királyi hercegnő, tescheni hercegnő[7]
[szerkesztés] Más Grassalkovich kastélyok
A gazdag és neves Grassalkovich család több kastélyt is építtetett a Monarchián belül. Legnevezetesebbek talán a gödöllői hatalmas rezidencia és a bécsi nyári palota a II. kerületben. Ezen kívül a következő helyeken vannak Grassalkovich kastélyok:
Egykoron a magyar fővárosban is állt egy Grassalkovich-féle palota, de az épület ma már nem áll. Néhány metszet maradt csupán a kúriáról.
)