Gyarak
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Gyarak (Kmeťovo) | |
|---|---|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nyitrai |
| Járás | Érsekújvári |
| Kistérség | Surányi |
| Rang | község |
| Alapítás éve | 1214 |
| Polgármester | Ľudovít Sládeček |
| Irányítószám | 941 62 |
| Körzethívószám | 035 |
| Népesség | |
| Népesség | 960 (2004) |
| Népsűrűség | 182 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tengerszint feletti magasság | 131 m |
| Terület | 5,20 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
  Gyarak
|
|
| Gyarak weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Gyarak (szlovákul Kmeťovo, korábban Đarak) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, az Érsekújvári járásban. 2001-ben 958 lakosából 954 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Érsekújvártól 23 km-re északkeletre a Zsitva jobb partján fekszik.
[szerkesztés] Története
A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a történelem előtti időkben éltek emberek. 1925-ben az itt folyt ásatások során a bádeni kultúra 5-6000 éves maradványai kerültek elő. Gyarakot 1214-ben "Gyrok" alakban említik először a szolgagyőri uradalom részeként. 1247-ben "Gorok" a neve. 1295-től az esztergomi érsekség faluja, 1386-tól Gímes várának tartozéka. 1533-ban megtámadta és kifosztotta a török. 1571 és 1573 között ismét kirabolták. Ezután a település, amely addig a Zsitva bal partján feküdt átköltözött a biztonságosabb jobb oldalra. 1720-ban 14 háztartása volt. 1787-ben 42 házában 340 lakos élt. 1828-ban 69 háza volt 485 lakossal, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. 1830-tól a nagymányai uradalomhoz tartozott. Régi iskolája a 19. század elején temploma 1882-ben épült. 1909-ben felépült az új iskolaépület.
Vályi András szerint "GYARAK. Tót falu Nyitra Vármegyében, földes Ura G. Koller Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Zsitva vize mellett, Érsek Újvárhoz, és 3/4 mértföldnyire, legelõje elég, tûzre fája van, földgyei, ’s réttyei jók; de mivel szõlö hegye nintsen, a’ második Osztályba tétetett." [1]
Fényes Elek szerint "Gyarak, tót falu, Nyitra vmegyében, a Zsitva pataka mellett: 486 kath., 6 zsidó lak., jó buzatermõ földekkel, hires kaszáló és nádas rétekkel. Ut. p. Verebély." [2]
1910-ben 704, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. Az első világháborúban 22 gyaraki magyar katona esett el. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Érsekújvári járásához tartozott, majd Csehszlovákia része lett. 1927-ben kolerajárvány pusztított. 1938 és 1945 között ismét Magyarországhoz tartozott. Lakói részt vettek a Szlovák Nemzeti Felkelésben. 1948-ban a községet Andrej Kmeť (1841-1908) szlovák néprajztudósról, múzeológusról és kiváló botanikusról nevezték el. 1950-ben alakult meg a helyi termelőszövetkezet. 1961-re megépült a falu kultúrháza. 1965-ben portalanították az utakat és 1966-ban neonvilágítást építettek ki. 1968-ban épült a község vízellátását biztosító hidroglóbusz.
[szerkesztés] Nevezetességei
- A Rózsafüzéres Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 18. század végén épült, 1888-ban bővítették.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
 |
Az Érsekújvári járás települései |
|---|---|
|
Érsekújvár (Nové Zámky) |
|
