Glicin
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
   |
|
|
Glicin |
|
| IUPAC név | |
| aminoethanoic acid | |
| Azonosítók | |
| CAS szám | 56-40-6 |
| PubChem | 750 |
| Kémiai adatok | |
| Képlet | C2H5NO2 |
| Moláris tömeg | 75.07 g/mol |
| SMILES | NCC(O)=O |
| . | |
A glicin (INN: glycine) (Gly vagy G)[1] egy fehérjealkotó aminosav. (HO2CCH2NH2) Kodonjai: GGU, GGC, GGA és GGG. A glicin az egyetlen olyan aminosav, amely optikailag nem aktív. A legtöbb fehérjében csak kis mennyiségben fordul elő, kivéve a kollagént, melynek kb 35 %-a glicin.[2]
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Szintézis
A glicint iprailag klórecetsavból állítják elő ammónia hozzáadásával.
- ClCH2COOH + NH3 → H2NCH2COOH + HCl
[szerkesztés] Élettani szerepe
[szerkesztés] Intermedier
A glicin számos biomolekula alkotórésze. Az eukariótákban a D-aminolevulinsav, amely a porfirinek fő prekurzora, glicinből és szukcinil-koenzim A-ból képződik. A glicin alkotja a purinok központi C2N egységét.[3]
[szerkesztés] Neurotranszmitter
A glicin egy gátló neurotranszmitter a központi idegrendzserben, különösen a gerincvelőben, az agytörzsben és a retinában. Amikor a glicinreceptorok aktiválódnak, kloridionok lépnek be a sejtbe az ionotróp receptorokok keresztül és a sejtben gátló posztszinaptikus potenciált (IPSP) váltanak ki. A sztrichnin az ionotróp glicinreceptorokon antagonista hatású. A glicin szükséges az NMDA receptorokon, mint a glutamát ko-agonistája.
[szerkesztés] Élelmiszeripari felhasználása
Élelmiszerek esetén a glicint és nátriumsóját (nátrium-glicinát) pékáruk esetén ízfokozóként, alkalmazzák, valamint egyúttal táplálékot szolgáltat az élesztőbaktériumoknak is. Napi maximum beviteli mennyisége nincs meghatározva, nincs ismert mellékhatása. Élelmiszeripari felhasználásra általában zselatinból állítják elő.
[szerkesztés] Hivatkozások
- ^
- ^ Nelson, D. L. & Cox, M. M. (2005). Lehninger Principles of Biochemistry, 4th Edition. New York: W. H. Freeman and Company, p. 127. ISBN 0-7167-4339-6.
- ^ Nelson, D. L. & Cox, M. M. (2005). Lehninger Principles of Biochemistry, 4th Edition. New York: W. H. Freeman and Company, p. 854. ISBN 0-7167-4339-6.
- Dawson, R.M.C., Elliott, D.C., Elliott, W.H., and Jones, K.M., Data for Biochemical Research (3rd edition), pp. 1-31 (1986) ISBN 01-985-535-87
[szerkesztés] Külső hivatkozások
| A fehérjealkotó aminosavak | ||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
