Dunamocs
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Dunamocs | ||
---|---|---|
Dunamocs református temploma | ||
|
||
Közigazgatás | ||
Ország | Szlovákia | |
Kerület | Nyitrai | |
Járás | Komáromi | |
Rang | község | |
Polgármester | Asbóth Sándor | |
Népesség | ||
Népesség | 1194 (2001) | |
Népsűrűség | 66 fő/km² | |
Földrajzi adatok | ||
Tengerszint feletti magasság | 110 m | |
Terület | 17,99 km² | |
Időzóna | CET, UTC+1 | |
Elhelyezkedése | ||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Dunamocs (szlovákul Moča) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Komáromi járásban. 2001-ben 1194 lakosából 1098 magyar és 64 szlovák volt. Közigazgatási területe 18 km².
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Párkánytól 25 km-re nyugatra, Komáromtól 25 km-re keletre a Duna bal partján fekszik, Süttővel szemben.
[szerkesztés] Gazdaság
A falu környéki földek a Prímási Uradalonhoz tartozott, dunamocsi intézőséggel. A II. világháború után Duna flotta néven mezőgazdasági szövetkezet lett és Karva, Dunaradvány valamint Virt területén gazdálkodott mintegy 350 hektáron. 2007-ben privatizálták. A faluban nagy hagyományai vannak a gyümölcs- és zöldségtermesztésnek, valamint a szőlészetnek.
[szerkesztés] Története
1156-ban említik először Machala (Asszonytelek) név alatt. 1208-ban már Moch néven szerepelt, ekkor már állt régi temploma is. 1550 körül lakói protestánsok lettek, a község ma is református többségű. Egy része a 16. század közepétől a Báthoryak birtoka volt. 1602-ben már 8 hajómalom működött a Dunán, híres volt a mocsi molnárcéh. 1840-ben 1197 lakosa volt. A lakosság földműveléssel, szőlőtermesztéssel, halászattal és fuvarozással foglalkozott.
Vályi András szerint "MOCS. Tót falu Esztergom Várm. földes Ura az Esztergomi Érsekség, lakosai katolikusok, 621és reformátusok, fekszik a’ Duna mellett, szõleji középszerûek, el adásra módgyok a’ Dunán, és Komáromban, földgye középszerû, határja többnyire homokos, valamint legelõje is; réttyeinek egy részét az áradások meg öntik. " [1]
Fényes Elek szerint "Mocs, magyar falu, Esztergom, vagy az uj rendezés szerint Komárom vmegyében, a Duna bal partján, rónaságon. Ut. p. Neszmély 1/2 mérföld. Lakja: 200 kath., 1200 reform. lakos, kath. és ref. anyatemplomokkal. Sok duna-malommal, magtárral. Földjei fekete homokosak s elég termékenyek. A lakosok birnak, 721 hold második, 437 hold harmadik osztálybeli szántóföldet, 113 h. rétet, 510 kapa szõlõt. F. u. az esztergomi érsek." [2]
1910-ben 1897, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Esztergom vármegye Párkányi járásához tartozott. 1945-ig 18 vízimalma volt.
[szerkesztés] Nevezetességei
- A református templom klasszicista stílusban épült 1856-1860 között.
- A Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1764-ben épült.
- Király József püspök mellszobra. 2006-ban avatták fel. Mag Gyula szobrászművész alkotása.
- Falumúzeum. Az egykori jegyzőlakásból kialakított múzeumot 2003-ban avatták fel. A helytörténeti gyűjteménytől kezdve a néprajzi, viseleti emlékeken át az iskolamúzeum is helyet kapott az épületben.
[szerkesztés] Híres emberek
- Itt élt 1764-1794 között Király József, későbbi pécsi püspök. Mint a falu plébánosa, ő alapította újra a katolikus egyházat Dunamocson. Szülei és egyik testvére a helyi temetőben nyugszanak.
- Itt született 1868. november 4-én Rigler Gusztáv orvos, egyetemi tanár, a magyar közegészségtan nagy alakja. Számos dolgozata jelent meg e tárgykörből, melyek közül nevezetesebbek: Az egészségtani vizsgálatok módszerei ; Közegészségtan és a fertőző betegségek ; Közegészségtan és a járványtan rövid tankönyve.
- Rédly Gyula (1865-1938.) aranykalaszos okl. mezőgazdász. 1894-1915 között a DUNAMOCSI PRÍMÁSI URADALOM intézője, majd 1927-ig bérlője.1894. április 14-i esküvőjük után felesége Mezey Jusztina is Dunamocsra költözött. Nyolc gyermekük született, közöttük ötödikként 1902-ben Rédly Pál. Rédly Gyula tekintélyes, szigorú, de szociálisan érzékeny ember vol, beosztottjai nemcsak tisztelték, de szerették is. Az ismerősök a Duna felől kőfallal védet "kúriát", mint édenkertet melegették. Sajnos a kúriából mára csak egy omladozó kőfal maradt.
- Itt született 1902.december 1-én Rédly Pál, aranydiplomás gépészmérnök, (Meghalt Budapesten 1989. december 19-én.). Dolgozott a Ganz és Társa Villamossági Rt-nél, majd 1926-tól a Technológiai és Anyagvizsgáló Intézet vas és fémipari, valamint a fegyvervizsgálati osztályára került, ahol 1933-ban osztályvezető lett. Ebben az intézetben dolgozott negyvenkét éven keresztül, egész 1968. évi nyugdíjba vonulásáig. Szolgálati ideje alatt az intézetet átszervezték, illetve átnevezték Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézetté. A szocialista rendszerben vallásossága és pap fia miatt rövid időre mellőzték, de szakmai tudását nem tudták nélkülözni, így 1955-től intézetvezető helyettes főmérnökként irányította az intézet műszaki és tudományos munkáját. Főállása mellett lett a magyar autóstársadalom kiemelkedő alakja. Az intézet épületében a KERMI mellett két autós intézmény is működött: az Országos Automobil Kísérleti Állomás (OAKÁ, a későbbi ATUKI, illetve Közlekedéstudományi Intézet) és az Állami Gépjárművezetőképző Tanfolyam. Rédly Pál mindkettőben meghatározó szerepet vitt: Először az OAKÁ-ban mint fejlesztőmérnök, később mint igazgató tevékenykedett. Itt többek között közreműködött, illetve irányító szerepet vitt a negyvenes években a fagázüzemű teherautó fejlesztésben, melyet a háború alatti benzinhiány tett szükségessé. 1928-tól tanár a Gépjárművezetőképző Tanfolyamon, amelynek jogutódját az Állami Autóműszaki Intézetet a háború után, 1945-ben ujjászervezi és igazgatója lett. Széleskörű szakmai irodalmi munkássága során sok tudományos cikke és tanulmánya jelent meg, metallográfiával, anyagvizsgálattal, fegyvervizsgálattal kapcsolatban. A gépjárművekkel kapcsolatos irodalmi tevékenysége főleg tankönyvek írásokra terjed ki, amelyekből több generáció tanult. Első műve, a kérdés felelet formában készült "A GÉPJÁRMŰVEZETŐI VIZSGA MŰSZAKI ISMERETEI", 5 kiadást ért el. Második részletesebb műve "A GÉPKOCSIK SZERKEZETE ÉS KEZELÉSE" a hivatásos gépjárművezetők részére készült és 6 kiadást ért meg. Irt tankönyveket autószerelők, valamint technikusok számára. Ezek több évtizeden keresztül használatban voltak.
- Itt született 1912. október 16-án Nehéz Ferenc szlovákiai magyar újságíró, a Komáromi Lapok egykori föszerkesztöje, az amerikai emigráns irodalom képviselöje. Több könyve jelent meg a század eleji dunamocsi életről.
- Itt járt iskolába Bartal Károly Tamás jászóvári föapát.
[szerkesztés] Testvértelepülés
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Források
- ^ Vályi András: Magyar Országnak leírása Buda, 1796. [1]
- ^ Fényes Elek: Magyarország Geographiai Szótára Pest, 1851 [2]
|
|
---|---|
Járási székhely: Komárom (Komárno) Bajcs (Bajč) · Bátorkeszi (Bátorove Kosihy) · Bogya (Bodza) · Bogyarét (Bodzianske Lúky) · Búcs (Búč) · Csallóközaranyos (Zlatná na Ostrove) · Csicsó (Číčov) · Dunamocs (Moča) · Dunaradvány (Radvaň nad Dunajom) · Ekel (Okoličná na Ostrove) · Gellér (Holiare) · Gúta (Kolárovo) · Hetény (Chotín) · Ifjúságfalva (Dedina Mládeže) · Ímely (Imeľ) · Izsa (Iža) · Karva (Kravany nad Dunajom) · Keszegfalva (Kameničná) · Kolozsnéma (Klížska Nemá) · Komáromfüss (Trávnik) · Komáromszentpéter (Svätý Peter) · Lakszakállas (Sokolce) · Marcelháza (Marcelová) · Martos (Martovce) · Madar (Modrany) · Megyercs (Čalovec) · Nagykeszi (Veľké Kosihy) · Naszvad (Nesvady) · Nemesócsa (Zemianska Olča) · Ógyalla (Hurbanovo) · Pat (Patince) · Perbete (Pribeta) · Szilas (Brestovec) · Szilasháza (Šrobárová) · Tany (Tôň) · Újgyalla (Dulovce) · Újpuszta (Mudroňovo) · Virt (Virt) · Vágfüzes (Vrbová nad Váhom) · Zsemlékes (Lipové) |