Brassó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Koordináták: é. sz. 45°40′ k. h. 25°37′Hiba a kifejezésben: ismeretlen „{” központozó karakter, Hiba a kifejezésben: ismeretlen „{” központozó karakter

Brassó
A történelmi városrész
Brassó címere
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Megye	Brassó
Rang	megyeszékhely
Polgármester	George Scripcaru
Népesség
Népesség	277 945 (2007)
Népsűrűség	1204 fő/km²
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság	600 m
Terület	267,32 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Brassó
é. sz. 45°40′ k. h. 25°37′Hiba a kifejezésben: ismeretlen „{” központozó karakter, Hiba a kifejezésben: ismeretlen „{” központozó karakter

Brassó (románul Braşov, németül Kronstadt, latinul Brassovia, vagy Corona) város Romániában. 1950. szeptember 8. és 1960. december 24. között a neve Oraşul Stalin (Sztálinváros) volt.

Az erdélyi szászok egykori nagy központja, régen Brassó vármegye, ma Brassó megye székhelye. Brassópojána tartozik hozzá. Magyarországi testvérvárosa 1993 óta Győr.

Tartalomjegyzék 1 Fekvése 2 A lakosság összetétele 3 Nevének eredete 4 Történelme 4.1 A város védőfala és bástyái 4.2 Az Árpád-szobor 4.3 A város megpróbáltatásai 5 Gazdaság 6 Látnivalók 7 Közigazgatás 8 Földrajz 8.1 Vizek 8.2 Flóra és fauna 8.3 Éghajlat 9 Kulturális élet 9.1 Színházak és filharmóniák 9.2 Könyvtárak 9.3 Aranyszarvas Fesztivál 9.4 Kulturális rendezvények 9.5 Oktatás 10 Sajtó 11 Közlekedés 11.1 Városi tömegközlekedés 11.2 Városon kívüli közlekedés 12 Sport 13 Híres emberek 14 Testvérvárosok 15 Források 16 Külső hivatkozások 17 További képek a városról

[szerkesztés] Fekvése

Erdély délkeleti részén, a Kárpát-kanyarban, a barcasági medencében fekszik, a Cenk hegy lábánál. é. sz. 45°37′60’’, k. h. 25°34′60’’45.6333333333, 25.5833333333Brassó átlagos tengerszint feletti magassága 600 méter, legalacsonyabb pontja a központi vasútállomásnál (530 m), legmagasabb pontja a Salamon-kőnél (700 m). A város területén lévő magaslatok a Fellegvár (644 m), Csiga-hegy (713 m) és a Cenk (955 m). Brassóhoz tartozik még a Keresztényhavas oldalában, 1000 méteren fekvő Brassópojána.

[szerkesztés] A lakosság összetétele

Lakossága 2002-ben 284 596 fő volt.^[1]

Etnikai összetétel (2002. népszámlálások után):

258.042 román, 23.176 magyar, 762 cigány, 56 ukrán, 1717 német, 103 lipován, 64 török, 14 tatár, 12 szerb, 4 szlovák, 13 bolgár, 6 horvát, 71 görög, 120 zsidó, 13 cseh, 24 lengyel, 83 olasz, 6 kínai, 13 örmény, 28 csángó, 227 más és 42 nemzetiségi hovatartozásáról nem nyilatkozó lakosa volt a Brassó városának. ^[2]

A város vallási megoszlása:

ortodox: 244220, római katolikus: 15790, református: 7193, pünkösdista: 1610, görög katolikus: 2926, baptista: 963, adventista: 762, muzulmán: 180, unitárius: 2573, evangéliumi: 860, óhitű-ortodox: 172, zsinat-presbiteri evangélikus-lutheránus: 2205, evangélikus: 940, ágostai evangélikus: 949, zsidó: 121, más: 2208, felekezeten kívüli: 273, ateista: 238, nem válaszolt: 413. ^[3]

A magyarok vallás szerinti megoszlása: kb. 16 ezer római-katolikus, 10 000 református, 3500 unitárius, 1300 evangélikus.^[4]

2005-től a környező agglomeráció több települése is beleolvadt a városba, így a lakosság mostani száma 350 000–400 000 között van.

1910-ben a városnak 41.056 lakosa volt, ebből 17.831 (43,43%) magyar, 11.786 (28,71%) román, 10.841 (26,41%) német.^[5] Trianon után az a lakosság összetétele átalakult: jelenleg Brassó 323 ezer lakosa közül kb. 10% magyar. A szász lakosság pedig nem éri el az 1000 főt.^[6]

[szerkesztés] Nevének eredete

Brassó nevével "Corona" alakban egy 1234 körül készült premontrei kolostorjegyzékben találkozhatunk először, a város azonban a 1241. évi tatárjárás következtében elpusztult. 1252-ben, IV. Béla egyik adománylevelében újra felbukkant a város neve. A város német nevéről – Kronstadtról – 1355-ből van feljegyzés. A legenda szerint Salamon király a Köszörű-patak völgyében, a napjainkban is Salamon-kövének nevezett sziklák barlangjaiban rejtette el a koronáját, innen kapta a város a korona nevet. Egy másik történet szerint, egy fa kivágásakor a gyökerei közt egy koronát találtak, később ennek a fának a helyére építették a városházát, és ezért található Brassó címerében egy gyökerek közt ábrázolt korona.

Nevének eredete vitatott. Egyesek a bolgár Brasov személynévből képzett családnévből, mások a bolgár török boro-sug (= szürke víz) szavakból származtatják. A magyar és a román név eszerint a bolgárból való. Német neve Kronstadt, valamint a latin Corona a város ősi címerében látható fatörzsön nyugvó nyitott koronára utal.

[szerkesztés] Történelme

A város területén a honfoglalás előtt bolgárok laktak, mely már ekkor népes település lehetett. Szent István a Cenk-hegyre építtette a Brassovia nevű várat, amit 1211-ben II. Endre a Német Lovagrendnek adományozott.^[7]

Az 1285-ben a tatárok felgyújtották a várost. 1384-ben, a tatárjárások következményeként elkezdték a városfalakat építeni. 1421-ben II. Murád török szultán elfoglalta Brassót, és földig romboltatta a falakat. A város visszafoglalása után 1427-ben Luxemburgi Zsigmond király itt tartott országgyűlést. Hunyadi János 1455-ben engedélyezte a brassóiaknak, hogy a cenki vár romjait felhasználva újjáépítsék a város falait. 1467-ben Mátyás király, moldvai hadjárat idején Brassóban pihent meg. A mohácsi csatavesztés után a város I. Ferdinánd oldalára állt, és elűzte Szapolyai Jánost és csapatait. Szultáni parancsra Petru Rareş betört Erdélybe és 1529. június 29-én legyőzte Földvárnál Ferdinánd seregét, valamint megrohanva Brassót elfoglalta a Fellegvárt, amit le is rombolt. 1534-ben Lodovico Gritti 7000 főnyi törökkel táborozott a vár falai között, várva Erdély nagyjainak hódolatát. 1599-ben pedig Vitéz Mihály foglalta el a várost.

A 16. században Brassó már fejlett, 8000 lakosú város volt. 1580 körül jelent Nireus (Nyirő) János nyomdász műhelyéből, az első Brassóban nyomtatott magyar nyelvű könyv, a Fons Vitae, Az életnek kvtfeie(kútfeje), évmegjelölés nélkül. 1603-ban itt halt meg Székely Mózes, a IX. Radu Şerban vajda seregével vívott ütközetben, és testét itt temették el.1660-ban a Fellegvárban található lőportornyok felrobbantak, a védőműveket 1667-ben állították helyre.

1688-ban az Erdélyt megszálló osztrák sereg ostromolta a várost, melyet Veteráni tábornok május 26-án a Fellegvárral együtt elfoglalt és felgyújtott. II. Rákóczi Ferenc szabadságharca idején Brassó nem csatlakozott a fejedelemhez, ezért a kurucok a várost kifosztották.

1611. július 8-án itt szenvedett vereséget Báthory Gábor a moldvai vajda és a brassói szászok egyesült seregétől. 1688. május 26-án Antonio Caraffa felgyújtotta a várost, híres temploma, a Fekete-templom falai azóta feketék. A következő években a kurucok kifosztották, 1849 márciusában pedig Bem foglalta el. 1849. június 19-én a cári csapatok szállták meg, és a Fellegvárat egy napi ostrom után bevették. Ezután a város védelmi jelentősége megszűnt.

Andrei Şaguna kezdeményezésére, 1850-ben megalakult az első román nyelvű gimnázium, amely mai napig alapítója nevét ismeri.

Az első távíró vonal 1854-ben jött létre Brassó és Nagyszeben között. Az első vonat 1873. március 30. haladt át a városon. Később, 1879-ben megépült a Brassó–Bukarest vasútvonal.1889-ben beindult az első telefonközpont, 22 előfizetővel. Brassó első villamosa 1891-ben indult el, ami a Városháztértől a Bertalan nevű negyedig haladt. (Mára már megszűnt ez a vonal.)

1916. augusztus 16-ám behatolt Brassóba a Román Hadsereg. Ugyanekkor, dr. Gheorghe Baiulescu lett Brassó első román nemzetiségű polgármestere. A román hadsereg egy részét azonban megsemmisítették a Bertalan negyedben.1930-ban megalakult az első villamos-energia szolgáltató üzem. 1940. november 10-én egy 7,4°-os (Richter skála szerinti) rázta meg a várost. 1943-tól 1944-ig az amerikai repülök több ízben is lebombázták a várost. 1945 januárjában megkezdődött, a brassói szászok deportálása Szovjetunióba.

1960-ban megépült a városközpontban található Drámai Színház.1968-ban első alkalommal tartották meg az Aranyszarvas Nemzetközi Fesztivált. 1971-ben megalakult az első brassói egyetem. 1977. március 4-én hatalmas, 7,2°-os (Richter skála szerint) földrengés rázta meg a várost, amelynek következtében számos épület megrongálódott. 1986. augusztus 31-én újabb 7°-os (Richter skála szerint) földrengés volt. 1987. november 15-én Brassóban zavargások törtek ki a kommunista rezsim és Nicolae Ceauşescu ellen. A megmozdulást hamar visszaverték és számos felkelő ember eltűnt vagy börtönbe került. 1989. december 22-én, Temesvárt követve, Brassóban is elkezdődött a kommunista rezsim elleni forradalom, amely sok halálos áldozatot és sebesültet követelt. 1990. május 30-án újabb földrengés volt (6,9°-os Richter skála szerint). 2004. október 27-én ismét földrengés volt (6°-os Richter skála szerint).

[szerkesztés] A város védőfala és bástyái

Brassót védőfal vette körül, amelynek több része még mai napig épségben megmaradt. A városfalat a nyugati oldalán két kapu volt, az egyik a Katalin-kapu (korábban Szentlélek-kapu), melyet 1522-ben említenek először. A másik a Bolgárszegi-kapu amit 1827-ben építettek, klasszicista stílusban. A várost körülvevő falon eredetileg harminckét torony és bástya volt, melynek legtöbbje ma is áll. A legjobb állapotban megmaradt bástya a Takácsok bástyája, amely hatszögletes alaprajzú, több emeletes és fából készült fedett folyosója van. Jelenleg múzeum működik benne.

A Takácsok bástyájától ÉK-i irányban húzódó 920 m hosszú várfalon a Posztóművesek bástyája található. Innen ÉK-re, a fal végén az eredetileg 12 m magas, 2006-ban romjaiból újjáépített, hatszögletű Kötélverők bástyája található. Itt a városfal nyugat felé fordult egészen Bodnárok bástyájáig (ez a bástya ma már nem látható). A ma már ugyancsak nem létező Szíjjártók bástyája és az Aranyművesek bástyája a fal nyugati oldalán álltak. A nyugati fal bástyái közül manapság a Fehér-torony és a Graft-bástya áll, ami eredetileg felvonó híddal is rendelkezett. Az innen dél felé húzódó fal az ötszögletes alaprajzú, háromszintes Kovácsok bástyájába torkollik, amelyben jelenleg az Állami Levéltár található.

A város északi oldalán, a régen Hernyó-hegynek nevezett Warte-dombon két hatalmas torony látta el a város külső védelmét. Az egyik torony a 11 m magas, négyszögletes alaprajzú Fekete-torony, a másik a félkör alakú Fehér-torony.

A Cenk-hegyi várnak ma csak alapfalai látszanak.

[szerkesztés] Az Árpád-szobor

Az Árpád fejedelem egyik harcosát ábrázoló szobrot 1896 augusztusában, a honfoglalás 1000. évfordulójára állították fel a Cenk hegy tetejére. A 20,3 méter magas szobrot Jankovics Gyula budapesti szobrász faragta és 1896. október 15-én, Perczel Dezső belügyminiszter jelenlétében leplezték le. A szobor egy oszlopból állt, amin egy 3,5 méter magas harcos, a honfoglalás ismeretlen katonája állott korabeli, egyszerű öltözetben. 1913. szeptember 27-én két besszarábiai, Ilie Catarau és Timotei Kirilov dinamittal felrobbantotta. Bűnösségük csak 90 év elteltével került nyilvánosságra, és a román nemzet hőseiként emlegetik őket. A szobor a robbanás következtében nem dőlt le, csak megrongálódott, aminek következtében 1913. december 31-én egy nagyobb havazás után összedőlt.^[8]

A világháborút követően az emlékmű darabjai a brassói Történeti Múzeum tulajdonába kerültek, ahol a pincében őrizték. A szobor fejrésze 2002-ben került újra nyilvánosság elé, azóta a megtekinthető az evangélikus egyház brassói központi hivatalában. Ennek udvarára szeretnének emlékparkot létesíteni, ahová kiállíthatnák a szobormaradványt.

A szobor talapzatának nyomai mai napig megtalálhatók a Cenk tetején, amin jelenleg a Románia zászlaja lobog.

[szerkesztés] A város megpróbáltatásai

A történelem során számos emberi, természeti eredetű pusztítást állt ki a város:

• Nagy földrengések 1662, 1738, 1802, 1940, 1977, 1986, 1990, 2004
• Vihar 1457, 1490, 1599, 1667, 1673, 1682, 1913
• Tűzvész 1461, 1519, 1689, 1718
• Ostromok 1241 (tatárok), 1421 (törökök), 1438 (törökök), 1658 (tatárok)
• Pestis, és más halálos betegség járványok 1495, 1510–1511, 1530–1531, 1572, 1588, 1602

[szerkesztés] Gazdaság

Brassó gazdaságát nagyban meghatározta földrajzi fekvése: az Erdélyt Havasalfölddel és Moldvával összekötő fő kereskedelmi útvonal kereszteződésénél fekszik, ezért fontos ipari és kereskedelmi központ volt már a középkorban is. Itt alakult meg (bécsi mintára, 1835-ben) Magyarország első takarékpénztára, a Sparkassa, itt létesült az ország első tejgazdasági szövetkezete 1899-ben, a Scherg szövetgyár 1823-ban (ma Carpatex), a Schiell gépgyár (1800-ban, ma Hidromecanica), a Haberman, illetve a Czell féle sörgyár (ma Aurora) a Kenyeres, a Jekel, a Teutsch féle likőrgyár, a Fleischer, a Deubel szalámigyár, a petróleumfinomító (1853), a cukorkagyár (1899) az Eitel-féle szappangyár (1840), a Teutsch-féle vasöntöde (1833, ma szerszámgyár), a Hubber bútorgyár (1890), a cementgyár (1891), Seewald malma (1796).

Brassóban az ipari fejlődés a II. világháború előtti időszakban kezdődött. Az egyik legnagyobb üzem az IAR Brasov, amely a szovjetek ellen használt első román vadászrepülőgépeket gyártotta. A háború után mezőgazdasági felszereléseket gyártottak itt. A kommunizmus időszakában az iparosítás felgyorsult, nehézipari létesítményeket telepítettek, amelyek sok munkást vonzottak az ország más részeiből. Ezek az üzemek az utóbbi években jelentősen lecsökkentették a termelést, de továbbra is gyártanak traktorokat, teherautókat, helikoptereket stb.

[szerkesztés] Látnivalók

• A Cenk-hegyen még láthatók Brassovia várának alapfalai. Közelében még kivehetők az 1918-ban lerombolt Millenniumi emlékmű talapzatának maradványai.
• A város védelmét az északi oldalon levő Warte-dombon még két torony a Fekete és a Fehér torony látta el, melyek ma is állnak.
• A Fekete-templom 1383 és 1424 között épült, az egykori Magyarország legnagyobb temploma volt eredetileg a Nagyboldogasszonynak volt szentelve. Déli kapuja felett Mátyás és Aragóniai Beatrix címere, a reformáció óta evangélikus templom. Mellette áll a nagy reformátornak Honterus Jánosnak a szobra.
• A városháza gótikus eredetű, 1420-ban említik először, a 18. században barokkizálták.

Látnivalók

• Brassói Történeti Múzeum, a Régi Városháza épületében.
• Mureşenilor Ház ([1])
• Szent Miklós-templom.
• Az első román iskola
• Barcasági Erődítmények múzeuma.
• Fellegvár.
• Fekete templom.
• Görög templom.
• Zsinagóga.
• Szent Bertalan-templom.
• Szent Márton-templom.
• Katalin-kapu.
• Néprajzi Múzeum.
• "După Ziduri" sétány
• "Cenk-alatt" sétány
• Kapu-utca utca
• Mureşenilor utca
• Belvedere
• Nicolae Titulescu park,
• Állatkert
• Cenk
• Brassópojána
• Salamon-kő

[szerkesztés] Közigazgatás

• Polgármester: George Scripcaru, Demokrata Párt
• Prefektus: Aurelian Leonard Danu
• Brassói RMDSZ elnök: Kovács Attila (filozófus).
• A megyei Tanács Elnöke: Aristotel Căncescu (P.N.L.)

Mindannyiukat a 2004-es választásokon lettek választották meg.

További igazgatási szervek

[szerkesztés] Földrajz

[szerkesztés] Vizek

Brassó megyén áthalad a Graft-patak, Valea Tei-patak, Rakodó-patak, Valea Popilor-patak, Valea Scurtă-patak, Valea Florilor-patak, Gorganu-patak, Száraz Temes-patak és a Temes kanális.

[szerkesztés] Flóra és fauna

A flóra megegyezik a térségben elterjedttel. A közeli hegyek erdőiben azonban igen sok vadállat él, főleg medvék, farkasok és rókák.

[szerkesztés] Éghajlat

Brassó éghajlata kontinentális, a nyár és a tél egyaránt 50-50 napig tart. A hőmérséklet nyáron 22 °C – 27 °C között van, télen pedig -10 °C és -2 °C. Télen Brassópojánában akár -15 °C is lehet, ebben az üdülőtelepben minden téli sport igénybe vehető, a hó általában 71 napig nem olvad el.

A levegő nedvességtartalma: 75%. Az átlagos évi csapadék körülbelül 600-700 mm/ m².

A szél általában nyugati és észak-nyugati irányból fúj 1,5-3,2 m/s sebességgel. ^[9]

[szerkesztés] Kulturális élet

[szerkesztés] Színházak és filharmóniák

• „Sică Alexandrescu” – Drámai Színház
• Brassói Opera
• „Gheorghe Dima” Filharmónika
• „Arlechino” bábszínház
• „Reduta” -kultúrház
• Theatre Club

[szerkesztés] Könyvtárak

• Megyei Könyvtár
• Francia Könyvtár
• Brit Könyvtár
• „Transilvania” Egyetem Könyvtára

[szerkesztés] Aranyszarvas Fesztivál

1968-ban került először megrendezésre, a román kormány rendelkezésére, abból a célból, hogy bebizonyítsák a nyugatnak, hogy Románia egy nyitott ország. Négy évvel később, Ceauşescu megszüntette a fesztivált. 1992-től újból megrendezték és azóta minden évben megtartják.

[szerkesztés] Kulturális rendezvények

• Brassó városnapok- évente
• Jazz és Blues fesztivál – évente
• Kamarazene Fesztivál – évente
• Kortárs-színház Fesztivál- évente
• Fekete-templomi orgona koncertek – hetente
• Sör Fesztivál (Berarul mare)- évente
• Aurora Fesztivál (Berarul mic) – évente
• Betakarítás Ünnepe – évente
• Mesterségek Vására – évente (a városnapokkal egyidejűleg)

[szerkesztés] Oktatás

A városban működő első iskolát (és nyomdát is) Johannes Honterus alapította 1539-ben. A nyomdában összesen 23 latin, 9 görög és 5 német könyvet nyomtattak.

1560-tól az 1580-as évek elejéig Diaconul Coresi, Brassóban tevékenykedett, ő ószláv és román nyelven cirill betűs egyházi könyveket nyomtatott itt.

Bár nincs igazoló okirat, de korabeli emlékírók szerint az első magyar iskola létesítését Honterus rendelte el, 1547-ben. Fennmaradt azonban okirat arról, hogy 1560-tól a város magyar tanítót fizetett: évi 10 frt-ot kapott a scholasticus hungaricus. Az iskola a nagytemplom mellett, a harangozó lakásán működött.

A római katolikusok 1837-ben alapítottak iskolát, ahol 1867-ig német nyelven folyt a tanítás, majd áttértek a magyarnyelvű oktatásra. Később létrejöttek a Bolgárszegen és Óbrassóban, a kereskedelmi iskola (1885), főreáliskola (1889) állami leánygimnázium (1897) és egy a nagy hírű középfokú ipariskola (1884). A katolikusok 1901-ben új iskolát építettek, a leányképzést pedig apácákra bízták: ezért 1878-ban megvásárolták és átalakították A Naphoz címzett vendégfogadót (ma az egész épületkomplexum a művészeti középiskolának ad otthont). A reformátusok pedig az 1918-ban, a hadiárvák számára megvásárolt épületükben nyújtottak középfokú képzést, lányoknak. ^[10]

Jelenleg a magyar nyelvű oktatás, az Áprily Lajos Líceumban (1-12 osztály) folyik, elemi iskolai szintű magyar oktatás pedig városszerte több iskolában is működik.

Jelenleg a városban 46 óvoda, 28 általános iskola, 7 főiskola, 7 gimnázium, 1 teológiai szeminárium, 11 szakiskola, és 14 egyetem (melyek egy közös Transilvania Egyetem név alatt tömörülnek) és 4 kollégium áll. továbbá található még egy repülő akadémia, 6 magánegyetem.

[szerkesztés] Sajtó

Írott sajtó: Brassói Lapok, Kronstadter Zeitung, Bună ziua Braşov, Chip, Dacia Jurnal Braşov Gazeta de Transilvania, Monitorul Expres, Transilvania Expres, Zile şi Nopţi.

TV: Antena 1 Braşov, Mix TV Braşov, Nova TV, Pro TV Braşov, RTT Braşov, TVS Braşov .

Rádió: Radio 21 Braşov, Radio Antena Braşovului, Radio Braşov, Radio Dinamic FM Braşov, Radio Impuls FM Braşov, Radio Kiss FM Braşov, Radio Pro FM Braşov, Radio Special.

[szerkesztés] Közlekedés

Brassó több mint 550 utcából áll, amiknek hossza több mint 260 km. Az utcai hálózatok nagyon fejlettek, világítás, útminőség, jelzőlámpák szempontjából. A tömegközlekedés autóbuszon, trolibuszon, taxin történik. Összesen 45 vonalon járnak autóbuszok illetve trolibuszok, amelyek több éjszakai járatot is magában foglalnak.

[szerkesztés] Városi tömegközlekedés

A város tömegközlekedése buszokon, trolibuszokon és villamoson történik. A tömegközlekedés ára 1,2 lej / utazás, kivéve a 20-as vonalat amelynek ára(3 lej / utazás).

2006. december 1-jétől a villamosvonalat felszámolták, helyette jár a 8-as trolibusz, ugyanazon az útvonalon. Egyes buszvonalak lerövidültek; azok a buszvonalak melyek a központba szállítottak utasokat, most csak a Postarétig (Livada Poştei) járnak. Bevezették az 50-es járatot, mely a Postarétről a központba szállítja az utasokat.

Brassóban 7 taxis vállalkozás létezik. A városban a fuvardíj 1 lej/km., a városon kívül ennek a duplája. De a városban autókölcsönző is működik.

A Cenk hegyre libegővel lehet feljutni.

[szerkesztés] Városon kívüli közlekedés

Brassóban található Románia egyik legfontosabb vasúti csomópontja. A városban négy vasúti állomás található: Központi Vasút- állomás, Bertalan, Triázs, Dârste.

A vonatok menetrendje megtekinthető itt.

A városon áthalad a 4-es európai út, E60 és a DN 1 út.

• Nemzetközi utak:

• E60 Bécs – Budapest – Nagyvárad – Kolozsvár – Marosvásárhely – Brassó – Bukarest – Konstanca

• Nemzeti utak:

• DN 1 Nagyvárad – Nagyszeben – Fogaras – Brassó – Bukarest
• DN 1A Brassó – Szecseleváros – Bratocea-hágó – Vălenii de Munte – Ploieşti
• DN 10 Brassó – Szászhermány – Bodza-szoros – Buzău
• DN 11 Brassó – Szászhermány – Ojtozi-szoros – Oneşti
• DN 73 Braşov – Törcsvár – Câmpulung – Piteşti

Reptér:

Előreláthatólag 2008-ban, fog megnyílni Brassó reptere, Vidombákon, de már most üzembe van helyezve egy leszállópálya vészhelyzetek esetére.

A második világháború idején működött egy katonai reptér az IAR gyár mellett, azonban a szovjet megszállás idején bezárták.

[szerkesztés] Sport

Brassóban jelentek meg a térség az első sport egyesületei még a 19. század-ban (sportlövészet, Testnevelési szakiskola). Jelenleg az Olimpia Sport Komplexum a legismertebb, ami főként teniszpályái miatt keresett a lakoság köreiben.

Sportegyesületek a városban:

• FC Braşov
• FC Forex Braşov
• Rulmentul Braşov
• Romániai Modern Karate Társaság
• „Olimpia”, sport-komplexum.
• Brassói Olimpiai Uszóda
• Tineretului stadion
• Municipal stadion
• Dinamo stadion
• „Ion Ţiriac” sport komplexum
• Sportok terme (Sala Sporturilor)
• Alpin uszóda

[szerkesztés] Híres emberek

• Hieronymus Ostermayer krónikás, aki 1530-tól valószínűleg haláláig a brassói Mária-templom orgonistája volt.

• Itt született 1498 körül és itt tevékenykedett Johannes Honterus evangélikus prédikátor, aki 1532-ben elkészítette Erdély térképét. Itt halt meg 1549. január 23-án. Szobra a Fekete templom déli oldalán áll.
• Itt született 1506-ban vagy 1507-ben Bakfark Bálint lantművész, zeneszerző.
• Itt halt meg 1612. október 23-án Petki János kormányzó, nagy hatású szónok.
• Itt született 1679. május 28-án Martin Schmeitzel heraldikus.
• Itt született 1680 körül Stephan Bergler klasszika-filológus.
• Itt született meg 1730. december 8-án Johann Hedwig botanikus.
• Itt született 1737. szeptember 29-én Georg Michael Gottlieb Hermann történetíró.
• Itt született 1760. január 20-án Eder József Károly történész.
• Itt született 1795. március 10-én Johann Martin Honigberger orvos, gyógyszerész és orientalista.
• Itt született 1807. augusztus 4-én Constantin Lecca festő.
• Itt született 1847. szeptember 28-án Gheorghe Dima zeneszerző.
• Itt született 1848. március 23-án Téglás Gábor régész.
• Itt született 1851. július 30-án Herrmann Antal néprajztudós.
• Itt született 1856. július 9-én Wlislocki Henrik néprajztudós.
• Itt született 1861. március 27-én Koszta József festőművész.
• Itt halt meg 1863. október 12-én Andrei Mureşanu költő, a román himnusz szövegének alkotója.
• Itt született 1866. január 2-án Gheorghe Bogdan-Duică irodalomtörténész, filológus.
• Itt született 1875. szeptember 11-én Ştefan Octavian Iosif költő.
• Itt született 1877. január 4-én Sextil Puşcariu nyelvész.
• Itt született 1877. május 8-án és itt is halt meg 1962. július 4-én Adolf Meschendörfer író.
• Itt született 1880-ban (?) Paál Árpád politikus, publicista.
• Itt született 1884. január 13-án és itt halt meg 1960. március 17-én Mattis Teutsch János festőművész.
• Itt született 1887. november 14-én Áprily Lajos költő.
• Itt született 1888. augusztus 11-én Moór Gyula jogfilozófus.
• Itt született 1888. december 7-én Hoffmann Edith művészettörténész.
• Itt született 1897. március 2-án Prohászka Lajos pedagógus, filozófus.
• Itt született 1898. május 23-án Heinrich Zillich író.
• Itt született 1899. szeptember 9-én Brassaï (Halász Gyula) fotóművész.
• Itt született 1901. március 6-án Henri Nouveau (Henrik Neugeboren) festőművész, zeneszerző.
• Itt halt meg 1912. december 5-én Eugen Brote politikus.
• Itt született 1916. december 27-én Friedrich von Bömches festőművész.
• Itt született 1917. január 19-én Georg Scherg író, költő, drámaíró, műfordító.
• Itt született 1922. február 2-án Faragó József néprajztudós.
• Itt született 1927. szeptember 4-én Sánta Ferenc író.
• Itt született 1928. május 18-án Domokos Géza irodalompolitikus, író.
• Itt született 1929. május 30-án Doina Cornea költő.
• Itt működött 1931–1932-ben Ferenczy Noémi metszetkészítő műhelye.
• Itt született 1935. június 22-én Ritoók János (Günther Johann Miess) irodalomtörténész, műfordító.
• Itt született 1939. május 9-én Ion Ţiriac teniszező.
• Itt született 1949. augusztus 30-án Peter Maffay német zenész.
• Itt született 1951. július 4-én Vladimir Tismăneanu politológus.
• Itt született 1952. szeptember 27-én Dumitru Prunariu űrhajós.
• Itt született 1973. július 4-én Orbán János Dénes költő, író az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke.
• Itt halt meg 1983. május 21-én Kurkó Gyárfás kommunista politikus, emlékíró.
• Itt született Margalit és Rukhama Saron (szül. Zimmermann Gyöngyi és Lili), Ariel Saron izraeli miniszterelnök két felesége.^[11]

[szerkesztés] Testvérvárosok

• Győr,  Magyarország
• Tours,  Franciaország, 1991 óta
• Rishon LeZion,  Izrael, 1996 óta
• Tampere,  Finnország, 1999 óta
• Kemer,  Törökország, 1999 óta
• Kastoria,  Görögország, 1999 óta
• Netanya,  Izrael, 1999 óta
• Holstebro,  Dánia, 2005 óta
• Minszk,  Fehéroroszország, 2005 óta
• Twardogóra,  Lengyelország
• Cleveland, USA

[szerkesztés] Források

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• A város térképe
• Brassói fotógaléria
• Brassó város hivatalos honlapja
• Brassó műholdas térképe
• Brassó turistakalauz
• Brassó adatlapja az Erdélyi Magyar Adatbankon
• Brassópojána turistakalauz
• A Brassói egyetem honlapja
• Bună Ziua Brasov
• Brassói rádió
• Brassói magyar portál
• Brassó Virtuális Túrák
• Kulturalis helyek Brassóban, sok képpel
• brassói erődítmények
• Brassó történelme
• Brassói szállások
• Brassó látnivalók. Interaktív térkép
• http://www.insse.ro/cms/rw/resource/populatia_stab_1%20iulie2007.htm

[szerkesztés] További képek a városról

			Brasso.jpg
		Csigahegy	rakodónegyed
A Szent Márton-templom a Közép utcából	Az Aranyszarvas Fesztivál színpada