Nagyszeben

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Koordináták: é. sz. 45°47′60’’, k. h. 24°8′60’’45.8, 24.15

Nagyszeben (Sibiu)

A református templom hátterében a Negoj csúccsal

Nagyszeben címere

Közigazgatás

Ország

Románia

Történelmi régió

Erdély

Megye

Szeben

Rang

megyei jogú város

Beosztott falvak

Păltiniş

Polgármester

Klaus Johannis (2008)

Irányítószám

550000

Körzethívószám

0269

Népesség

154 841 (2002)^[1]

Község népessége

154 892 (2002)^[2]

Magyar lakosság

3135

Földrajzi adatok

Tengerszint feletti magasság

431 m

Terület

121 km²

Időzóna

EET, UTC+2

Elhelyezkedése

Nagyszeben

é. sz. 45°47′60’’, k. h. 24°8′60’’

Nagyszeben weboldala

Nagyszeben (románul Sibiu, németül Hermannstadt, latinul Cibinum): város Romániában. Egykor az erdélyi szászok kulturális és kereskedelmi központja, Szebenszék, majd Szeben vármegye, ma Szeben megye székhelye.

[szerkesztés] Fekvése

Gyulafehérvártól 73 km-re délkeletre a Déli-Kárpátok északi előterében a Szebeni-medence közepén fekszik.

[szerkesztés] Nevének eredete

Neve a Szeben-patak nevéből ered, az pedig a szláv svbina (= som) főnévből származik. Megjegyzendő azonban, hogy a románok a román Sibin személynévből származtatják, mások szerint a bolgár-török Sebin személynévből való.

[szerkesztés] Története

1192-ben Cipin néven említik először. A várost II. Géza magyar király alapította és szászokat telepített ide. Hamarosan az erdélyi szászok kereskedelmi és szellemi központja lett. Szebenszék központja, szabad királyi város. 1442. március 25-én a város mellett verte meg Hunyadi János Mezid bég török seregét. Erős falak és 40 bástya védte, melyek a 15-17. században épültek. A török nem tudta bevenni, de 1556-ban tűzvész sújtotta. A 16. században az erdélyi reformáció egyik központja. 1658. augusztus 30-án a tatárok dúlták fel, 1659-ben II. Rákóczi György ostromolta. 1688. május 9-én itt hódoltak az erdélyi rendek I. Lipót császárnak, lemondva a török védnökségről. 1690. szeptember 12-én az erdélyi rendek itt választották fejedelemmé Thököly Imrét. 1849. január 21-én még visszaverte Bem támadását, de március 11-én Bem váratlan rajtaütéssel foglalta el. Kapuit a 19. században sorra lebontották, de falai, tornyai nagyrészt megmaradtak. A Habsburgok alatt az erdélyi gubernium székhelye (1703-1791). 1849 és 1865 között Erdély fővárosa, 1876 és 1918 között Szeben vármegye székhelye. 1910-ben 33 489 lakosából 16 832 német, 8824 román, 7252 magyar, 134 cseh és 116 cigány volt. Egykor Erdély legnagyobb szász városa volt, de a szászok többsége mára elmenekült csak műemlékeik maradtak hátra. 1992-ben 169 656 lakosából 158 908 román, 5605 német, 4164 magyar és 688 cigány volt. 2000-től a várost Klaus Johannis szász polgármester irányítja. 2007-ben Luxemburg mellett Nagyszeben lett Európa Kulturális Fővárosa, mivel a helyi szászok a mai Luxemburg területéről származnak. Erre készülve rehabilitálták a Nagypiacot, a Kispiacot és a Huet teret, felújították a város múzeumait. A 18. századi színházból új kulturális intézmény lett, ahol a helyi filharmónia is helyet kapott. 2002-ben 154.892 lakosából 148.269 román, 3.135 magyar, 2.508 német és 980 egyéb (cigányok, csángók, zsidók) volt.

[szerkesztés] Látnivalók

A gótikus székesegyház 1431 és 1520 között épült, a reformáció után evangélikus templom lett, 1855-ben restaurálták. Előtte áll Georg Daniel Teutsch szász evangélikus püspök szobra.
A Brukenthal múzeum és képtár, egykor báró Samuel von Brukenthal erdélyi kancellár kastélya volt. Gyűjteménye az egyik leggazdagabb egész Romániában.
A várostorony 1588-ban épült, tetejéról nagyszerű kilátás nyílik a városra.
A római katolikus templom 1733-ban épült.
Az Orsolya-apácák temploma 15. századi, 1472-ben épült.
A román ortodox székesegyház 1906-ban épült a bizánci Hagia Sophia templom mintájára.
A városháza épületében történeti múzeum működik.
A felújított főtér és környéke egyedi hangulatú, geometrikus mintában lerakott macskakő térkő-burkolattal, középkori árkádokkal, divatos belsőtervezésű kávézókkal, hangulatos éjszakai kivilágítással nagy látványt nyújt.

[szerkesztés] Híres emberek

Itt született a 15. században Melchior Miklós alkimista és bölcselő.
Itt született 1493. január 10-én Oláh Miklós királyi kancellár, esztergomi érsek, az ellenreformáció vezéralakja.
Itt született 1663-ban Köleséri Sámuel természettudós.
Itt született 1719. július 29-én Michael Agnethler történész.
Itt születtt 1752. szeptember 25-én Hissmann Mihály filozófus, történetíró.
Itt született 1838. december 29-én Kuun Géza orientalista, történész
Itt született 1857. június 7-én Arthur Arz von Straussenburg császári és királyi vezérezredes
Itt született 1894. június 25-én Hermann Oberth fizikus, az űrkutatás egyik úttörője.
Itt született 1895. augusztus 21-én Otto Czekelius építész, aki a kommunista rendszerben megóvta a város műemlékeit a rombolástól.
Itt született Szakáts Zoltán színművész (1901. március 10. – 1947. december 8. Bp.)
Itt született 1906-ban Borsos Miklós szobrászművész.
Itt született 1907. november 3-án dr. Kessler Hubert mérnök, geológus, hegymászó, barlangkutató.
Itt született 1927. október 20-án Oskar Pastior erdélyi szász költő, író, műfordító.
Itt hunyt el 1858. április 6-án Josef Bedeus von Scharberg történetíró.
Itt hunyt el 1873. június 28-án Andrei Şaguna (* 1809, Miskolc) ortodox metropolita. Az erdélyi román nemzeti mozgalom vezéralakja.