Sellenberk

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Koordináták: é. sz. 45°46′13’’, k. h. 24°11′19’’45.7702777778, 24.1886111111

Sellenberk (Şelimbăr)

Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Megye	Szeben
Rang	községközpont
Beosztott falvak	Bongárd, Móh, Vesztény
Polgármester	Ioan Daniel Maricuţă (független)
Irányítószám	557260
Körzethívószám	0269
Népesség
Népesség	2014 (2002)^[1]
Község népessége	4912 (2002)^[2]
Magyar lakosság	16
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság	411 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Sellenberk
é. sz. 45°46′13’’, k. h. 24°11′19’’45.7702777778, 24.1886111111
Sellenberk weboldala

Sellenberk (románul Şelimbăr, németül Schellenberg) falu Romániában, Erdélyben, Szeben megyében.

[szerkesztés] Fekvése

Nagyszebentől 5 km-re délkeletre fekszik.

[szerkesztés] Nevének eredete

Neve a középfelnémet schëllen 'visszhangzik' és berc 'hegy' szavak összetétele. Először 1323-ban említették, Schellenberg alakban. Későbbi írásos névváltozatai: Schellenburch (1488), Schellemburg (1508), Selimberg (1605).

[szerkesztés] Története

Szász alapítású település volt Szebenszékben. 1529-ben havasalföldi csapatok fölégették.

A falu és Nagyszeben közti Burgerwiesen réten zajlott 1599. október 28-án az a csata, melyben Vitéz Mihály fejedelem székelyekkel megerősített havasalföldi serege csapott össze a Báthory András fejedelem vezette erdélyi sereggel és győzelmet aratott. A győzelemben a gyűlölt Báthory ellen a végsőkig küzdő székelyeknek oroszlánrészük volt. Néhány nappal később a menekülő fejedelmet Csíkszentdomokos határában meggyilkolták, Vitéz Mihály pedig bevonult Gyulafehérvárra.

1659–1660-ban, Nagyszeben ostromakor itt táborozott II. Rákóczi György és csapatai felégették a falut. A kurucok 1705-ben és 1707-ben is felégették. 1765-ben ismét a teljes falu leégett, pedig házai ekkor már kőből épültek, cseréppel fedve. Első román lakóit 1720-ban említették.

1876-ban Szeben vármegye Nagydisznódi járásához csatolták.

[szerkesztés] Népessége

1850-ben 643 lakosából 457 volt német, 96 cigány és 85 román nemzetiségű; 457 evangélikus és 174 ortodox vallású.
1900-ban 895 lakosából 558 volt német, 313 román és 24 magyar anyanyelvű; 550 evangélikus, 311 ortodox, 17 római katolikus és 14 református vallású.
2002-ben 2014 lakosából 1919 vallotta magát román, 47 német, 31 cigány és 16 magyar nemzetiségűnek; 1839 ortodox, 29 evangélikus, 24 adventista, 19 római katolikus, 14 református, 14 baptista és 12 pünkösdista vallásúnak.

[szerkesztés] Látnivalók

A falu előtti dombtetőn álló emlékmű állít emléket az 1599. október 28-i csatának (Vitéz Mihály mellszobra).
Szász erődített evangélikus temploma eredetileg háromhajós, román kori bazilika. 1423 körül, amikor búcsúengedélyt kapott, átépítették, főhajóját megmagasították. 1507-ben vették körül kettős kőfallal. 1599-ben a Báthory pártján álló szász lakosok a falak közt vészelték át a csatát és sikerült megmenteniük a bíboros seregének 350 szász katonáját. Tornyát 1804-ben emelték. A templomot 1863-ban renoválták. Egykori védőművéből ma már csak a belső védőfal egy részlete áll.