Aida
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Giuseppe Verdi operái |
---|
Oberto, San Bonifacio grófja (1839) |
- Ez a szócikk Verdi operájáról szól. Az Aida keresztnévről szóló szócikk az Aida (keresztnév) címszó alatt található.
Giuseppe Verdi négyfelvonásos operája. Szövegét Auguste Mariette régész története alapján Antonio Ghislanzoni írta. 1871. december 24-én mutatták be a Kairói operaházban.
A széles körben elterjedt nézettel szemben az Aida nem a Szuezi-csatorna megnyitójára készült. Egyiptom uralkodója, Ismail pasa az új operaház megnyitójára rendelt egy darabot Verditől, de ő ezt visszautasította, így a nyitóelőadás 1869 novemberében a Rigoletto volt. Később a szervezők újra megkeresték Verdit, most már kifejezetten operát kérve, de a mester megint nemet mondott. Figyelmeztették, hogy akkor Charles Gounod-t kérik fel, majd mikor végül azzal fenyegették, hogy Richard Wagnert bízzák meg, Verdi aláírta a 150 000 frankos szerződést. Az opera bemutatóját a francia-porosz háború is késleltette.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Szereplők
Szereplő | Hangfekvés |
---|---|
Egyiptom királya | basszus |
Amneris, a lánya | mezzoszoprán |
Aida, rabnő, Amonasro abesszin király lánya | szoprán |
Radames, egyiptomi fővezér | tenor |
Ramphis, főpap | basszus |
Amonasro, Etiópia királya | bariton |
Hírnök | tenor |
Testőrök, papok, papnők, egyiptomi csapatok, abesszin foglyok és rabszolgák, nép. |
[szerkesztés] Cselekmény
- Helyszín: Memphis és Théba
[szerkesztés] I. felvonás
1. kép
A királyi palota terme, a kapun keresztül a piramisok látszanak.
Aida, az etióp király, Amonasro lánya Memphisben él rabszolgaként, de fogvatartói nem ismerik származását. Aida beleszeret Radamesbe, a fiatal katonatisztbe, aki viszontszereti őt, de Amneris, az egyiptomi király lánya is a tisztbe szerelmes. Aida apja, Amonasro közben megtámadja Egyiptomot, hogy kiszabadítsa lányát. Amneris nyomására, Ramfis főpap kihirdeti, hogy Ízisz isten a fiatal tisztet választotta az egyiptomi sereg vezérének. Aida választás elé kerül: az apja vagy a szerelme győzelméért imádkozzon.
2. kép
Phtá temploma. A középen álló oltárt titokzatos fény világítja meg felülről.
Nagy ünnepség zajlik, papnők táncolnak. Ramfis átadja a megszentelt kardot Radamesnek és ezzel hadvezéré avatja.
[szerkesztés] II. felvonás
1. kép
Amneris hálószobája.
Amneris csapdát állít Aidának. Azt hazudja neki, hogy szerelme meghalt a csatában, de amikor látja a rabszolgalány szomorúságát elmondja neki az igazat: Radames él. Aida boldog ujjongásával elárulja érzelmeit. A felharsanó trombiták jelzik, hogy a győztes hadvezér visszatért, Amneris pedig elindul, hogy a fáraó lányaként üdvözölje őt.
2. kép
A városfalon kívül, a nagy kapunál.
Radames győzelmi menet élén érkezik. A menetben fogolyként hozzák az etióp királyt, Amonasrót is. Az egyiptomiak nem tudják, hogy ki ő, azt hazudja, hogy a király elesett az ütközetben. Aida apjához siet, de az leinti őt, hogy megőrizze inkognitóját. A király kihirdeti, hogy siker jutalmaként Radames bármit kívánhat. A hadvezér az etióp hadifoglyok szabadon bocsátását kéri, amit a fáraó teljesít is. Ramfisz azonban közbelép és Aida, az apjával együtt egyiptomi fogoly marad. A fáraó utódjául választja Radamest és a trón mellé adja lánya kezét is.
[szerkesztés] III. felvonás
A Nílus partján, közel Ízisz templomához.
Miután Amonasro megtudja, hogy lányát Radameshez gyengéd szálak fűzik, felszólítja Aidát, hogy derítse ki Ramades seregeinek helyzetét. Az etióp sereg ugyanis újraszerveződött és felkészült, hogy kiszabadítsák királyukat, ezért Aidának meg kell tudnia, melyik utat nem szállták meg az egyiptomiak. Aida először tiltakozik, de aztán elvállalja a feladatot. Ramades szerelme és a hazája között örlődik, végül elmondja a hadititkot. Amint megtudja a titkot Amonasro menekülni akar lányával és Ramadesszel együtt. Ramades azonban marad, önként adja fel magát. Amneris és Ramfis pedig szökevények után küldik az őröket.
[szerkesztés] IV. felvonás
1. kép
Az Igazság Templomának csarnoka. Az egyik ajtó Radames börtöncellájába vezet.
Amonasro szökés közben meghal, Aida eltűnik. Az áruló Radamesre halál vár. Amneris még mindig szereti és meg akarja menteni. Ha Radameses lemondana Aidáról, ő az apjánál kegyelmet kérne neki. A hadvezér azonban úgy érzi nincs már értelme életének, meg akar halni. A főpapok így kihirdetik a halálos ítéletet: Ramadest élve falazzák be az Ízisz oltár alatti sziklasírba. Amneris megátkozza a papokat.
2. kép
A színpad alsó része a templom alatti sír, a felső része maga a templom.
Aida elrejtőzött a kriptában, hogy együtt haljon meg szerelmével. Mindketten elfogadták sorsukat, elbúcsúznak a földi élettől és várják az elmúlást. Amneris felettük sír és imádkozik, körülötte a papok táncolnak.
[szerkesztés] Híres áriák, kórusművek
- Celeste Aida - Radames románca (első felvonás)
- Ritorna vincitor - Aida áriája (első felvonás)
- Fu la sorte dell' armi a tuoi funestra - Aida és Amneris kettőse (második felvonás)
- Gloria all'Egitto vagy Marcia trionfale - győzelmi kórus (második felvonás)
- O patria mia - Aida áriája (harmadik felvonás)
- O terra addio, valle di pianti - Aida és Radames kettőse (negyedik felvonás)
[szerkesztés] Aida átiratok
Az Aidából musical is készült. Zenéjét Elton John szerezte, szövegét Tim Rice írta. 2000 és 2004 között a Broadway-en játszották.
Az opera egy részlere a "Gloria all´Egitto" (Áldanak hálás népeid) focidal lett és ennek a résznek a trombitán játszott változata megjelenik a Chumbawamba együttes "Over the Top ole, Ole" c. dalában.
[szerkesztés] Forrás
- Kertész Iván: Operakalauz, Fiesta és Saxum Bt., Budapest, 1997
- Batta András:Opera, Vince Kiadó, Budapest, 2006