Kairó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

القاهرة / al-Qāhira

Kairó belvárosának látképe a Kairó toronyból

zászlaja

Kormányzat

Ország, kormányzóság

Egyiptom, Kairó kormányzóság

Kormányzó

Dr. Abdul Azim Wazir

Népesség

Város (2005)

7 438 376 fő

Népsűrűség

35 420 fő/km²

Földrajzi jellemzői

Területe

Teljes

457 km²

Időzóna

EET (UTC+2)

Weboldal: http://www.cairo.gov.eg

Arab

القاهرة

Tudományos átirat

al-Qāhira

Fordítás

a Győzedelmes

Kairó (arabul al-Káhira) Egyiptom fővárosa, lakossága mára meghaladja a 16 millió főt, Afrika és a Közel-Kelet legnagyobb városa, a világ 13. legnépesebb városa. Míg a város hivatalos neve al-Káhira, a köznyelvben általában csak az ország nevével illetik (Miszr), amit a helyi nyelvjárásban Maszrnak ejtenek. Nagy Kairó 457 négyzetkilométeres helyen fekszik.

Kairó városhatárain belül 7 734 614 fő él az adatok szerint, de az agglomerációt is ideszámítva összesen 15 502 478 lakos él a vonzáskörzetében (2005. január 1-jei adatok szerint). A nigériai Lagos régiója mellett ez Afrika legnagyobb agglomerációja. Mindazonáltal Egyiptomban nincs a lakóhelyekre bejelentkezési kötelezettség, nem hivatalos becslések szerint a nagytérségben 25 millióan élnek, ami az ország lakosságának közel harmada.

Kairó a Nílus folyó partján és szigetein fekszik, Egyiptom északi részén, délre attól a ponttól, ahol a folyó kilép a sivatagi völgyéből és három részre ágazik a Nílus-deltát kialakítva.

A várost egy kormányzó irányítja, akit közvetlenül az elnök nevez ki erre a posztra. Kairó politikai, gazdasági, és kulturális központja Egyiptomnak és a Közel-Keletnek is. Itt űlésezik az egyiptomi kormány, itt található minden állami és vallási központi hivatal és számos diplomáciai képviselet. Ezen kívül egyetemek, főiskolák, színházak, múzeumok és emlékművek sokaságai is hozzátartoznak a sokszínű városképhez. Míg Kairó nyugati részén főleg kormányzati épületek vannak, addig a keleti részen több száz műemlék jellegű mecset helyezkedik el. Az óvárosban található iszlámista építőművészeti remekművek 1979 óta az UNESCO világörökség része.

[szerkesztés] Földrajz

[szerkesztés] Földrajzi helyzete

Kairó városának alapterülete 214 négyzetkilométer, (Nagy Kairó 457 négyzetkilométer) Egyiptom északkeleti részén fekszik, a Nílus jobb partján a tengerszint felett átlagosan 68 méterrel. A város magában foglal két szigetet, Gezīra (الجزيرة, Zamalek városrész) és Roda (الروضة). A folyó nyugati oldalán Kairóval szomszédos kormányzóság al-Dschīza (el-Gīza), ahol többek közt olyan történelmi területek találhatók, mint Gíza. A város földrajzi koordinátái: északi szélesség 30°03' és keleti hosszúság 31°15'.

Az első települést eredetileg a Muqattam hegycsúcsai és a Nílus között alapították, habár ez már nem egyértelműen behatárolható, de valószínűleg ezek között a természetes határok között volt a régi városközpont. A várostól északra egészen a tengerig elnyűlva található a Nílus deltatorkolata. Nyugatra tőle a gízai piramisok fekszenek, délre pedig az ősi Memphis.

[szerkesztés] Geológia

Kairó a Nílus völgyében fekszik, jóllehet nincs kitéve nagy viharoknak, de ehelyett árvizek súlytják amikor a magasan fekvő Ruandára lezúdul az eső.

[szerkesztés] A város fekvése

[szerkesztés] Belváros

A belváros jól megkülönböztethetően két részre különül: egy tradícionális és egy modern városrészre. A tradícionális városrész van távolabb a Nílustól, ez a citadella és a Muqattam (المقطّم) hegynél helyeszkedik el. Ez a rész főként Kairó iszlámista részét foglalja magában, több mecset is található itt.

Az al-Fustat ásatásától délre, Kairó koptok lakta negyede található, amely Ó-Kairónak felel meg. Különlegességnek számít az iszlám negyedtől délkeletre elhelyeszkedő úgynevezett Holtak városa, amely egy ókori temetkezési hely volt, de most egy szinte átlagos lakónegyednek néz ki.

Kairó modernebbik részén üzleti negyedet találhatunk, amelyet Mīdān et-Tahrīr (ميدان التحرير), Mīdān el-Ōperā (ميدان الأوبرا), Ramses-Bahnhof (محطة رمسيس, Mahattat Ramsīs) és a Nílus határol. Ettől nyugatra fekszik a Zamaleknek nevezett (الزمالك, ez-Zamālek) lakó és üzleti negyed a Gezīra szigeten, délnyugton pedig Garden City-vel (جاردن سيتي) határos.

[szerkesztés] Elővárosok

A jól ismert előváros, Heliopolis (مصر الجديدة) észak-keletre van a várostól. Délre a viszonylag drága Maadi (المعادي, al-Macādī), a jórészt koptok lakta Shubrā (شبرا, Shubrā) észak-nyugatra, délre pedig Helwān (حلوان) található Kairótól.

Kairó éghajlata

Kólönbséget kell tenni az egykori falvak és városok között, amelyek már Kairó részét képezik, és a jól megtervezett külvárosok között, amelyek ugyan Kairóhoz tartoznak, de esetenként akár 100 kilométerre a belvásostól, a sivatagban találhatóak.

Végül meg kell említeni a Nílus jobb partján fekvő közeli településeket Nasser City-t (مدينة الناصر, Medīnet en-Nāser), 15th of Ramadan City-t (مدينة ١٥ من رمضان, Medīnet Chamastaschar men Ramadān), a Nílus bal partjáról pedig 6th of October City-t (مدينة ٦ أكتوبر, Medīnet Sitta Oktōbar) és Sadat City-t (مدينة السادات, Medīnet es-Sādāt). Ezek közül 6th of October City és Sadat City nem Kairóhoz, hanem Gízához tartozik.

[szerkesztés] Klíma

Kairó a szubtrópusi övezetben fekszik. A sokévi átlagos hőmérséklet 21,7 °C, az éves csapadékmennyiség átlagosan 29 milliméter.

A legmelegebb hónap a július, amikor átlagban 28 fokot mérnek, a leghűvösebb időszak pedig januárra tehető, ekkor 13,9 fok van átlagban. Az a kevés csapadék általában november és március hónap között esik, alkalmanként négy-hat milliméter.

[szerkesztés] Történelem

641-ben hódította meg Egyiptomot Amr bin al-Ász, a muszlim arabok hadvezére. Ő alapította meg Fusztát városát (a mai Kairó déli részén), mely sokáig a tartomány központja és az észak-afrikai terjeszkedés kiindulópontja volt. Az első, 868-ban önállósodó emírdinasztia, a Túlúnidák új fővárost építettek maguknak, nem messze Fusztáttól: al-Kattáit. Bár 905-ös bukásukkor központjukat nagyrészt lerombolták, hamarosan újra benépesült, és Kairó később bekebelezte.

Magát Kairót Dzsavhar asz-Szikillí, a Fátimidák hadvezére alapította meg, amikor 969-ben elragadta az Ihsídida emírektől Egyiptomot. A Tunézia területén székelő Fátimida kalifák is hamarosan ide tették át székhelyüket, melyet később az Ajjúbidák és a mamelukok is örököltek.

1517. április 13-án az Oszmán Birodalom része lett, mint vilajetszékhely. 1798. július 24-én Napóleon seregeivel meghódította a várost, de 1801. június 18-án a törökök visszaszerezték utánpótlást nélkülöző csapataitól. Mohamed Ali és utódai is itt rendezték be központjukat. 1882-ben Egyiptom brit protektorátus lett. 1922. február 28-án Kairó lett a független Egyiptom fővárosa, amely szerepét 1952, a Nasszer köztársasági puccsa után is megőrizte.

Gyors ütemű növekedése során a jeles ókori régészeti lelőhelyeket, Memphiszt és Gízát is bekebelezte.

[szerkesztés] Lakosság

A város lakosság az egyiptomi arabot beszéli. Ezt a nyelvjárást beszélik Alsó és Közép-Egyiptomban is. A turizmus miatt a lakosság többsége beszéli vagy az angolt, vagy a franciát, vagy mindkettőt.

A város lakossága muzulmán. A többség szunnita. Laknak a városban még keresztények és zsidók is. A kopt-keresztények a lakosság 10%-a.