Zöldszárnyú ara
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
|
|||||||||||||||||||
Rendszertan | |||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||
Ara chloroptera (Gray, 1859) |
|||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||
Egyéb név | |||||||||||||||||||
Ara chloropterus | |||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||
|
A zöldszárnyú ara (Ara chloroptera) vagy (Ara chloropterus) a madarak osztályának papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe és a papagájfélék (Psittacidae) családjába tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előfordulása
A Kelet-Panamában és Brazíliában őshonos. Eredeti élőhelyén a trópusi erdőkben él párokban.
[szerkesztés] Megjelenése
Hossza 90 centiméter, testtömege 1000-1500 gramm, nagytestű papagáj, ék alakú farokkal és csupasz pofatájékkal, melyben vörös színű dísztollak ülnek. Alapszíne mélyvörös, azonban hátának középső része és a farcsíkja kék, halványsárga írisze pedig kiemeli élénk színeit. A tojó valamivel kisebb.
[szerkesztés] Életmódja
Viszonylag óvatos madár, röpte gyors, egyenes, szabályos erőteljes szárnycsapásokkal. Kis csoportokban, néha viszont akár száznál is több egyedet számláló csapatokat alkot. Tápláléka magvak, gyümölcsök, bogyók és hajtások.
[szerkesztés] Szaporodása
Korhadó pálmafák üregeiben fészkel. Tél végén, illetve kora tavasszal rakja tojásait – fészekaljanként kettőt –, amelyből a fiókák 4-5 hét elteltével kelnek ki. Kirepülésük a 15. héten várható, azonban teljes önállóságukig még egy további hónap szükséges.
[szerkesztés] Tartása
Igen kedvelt madár, az arák közül a sárga-kék ara után ez a faj a második leggyakoribb fogságban tartott madár.
Magyarországon is több állatkertben tartják, a legnagyobb csapatok a Szegedi Vadasparkban és a Nyíregyházi Állatparkban láthatóak.
[szerkesztés] Képek
[szerkesztés] Források
- Díszmadár magazin
- A faj a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján Ara chloropterusként szerepel (2008.04.19.)