Vologda
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Szent Zsófia Székesegyház | |||
|
|||
Koordinátái: | |||
---|---|---|---|
Kormányzat | |||
Ország Államrész |
Oroszország Vologdai terület |
||
Alapítás éve Várossá vált |
1147 1412-ben |
||
Polgármester | Alekszej Szergejevics Jakunyicsev | ||
Népesség | |||
Város (2005) | 288 400 fő | ||
Földrajzi jellemzői | |||
Területe | |||
Teljes | km² | ||
Időzóna Nyáron (DST) |
MSK (UTC+3) MSD (UTC+4) |
||
Weboldal: http://www.vologda-city.ru/ |
Vologda (Вологда) oroszországi város, a Vologdai terület központja. Népessége 290 046 (2002). Nevét, mely „tisztát” jelent, a rajta átfolyó Vologda folyóról kapta.
[szerkesztés] Fekvése
[szerkesztés] Története
Vologdát a novgorodi krónikában említik először 1147-ben, Szent Geraszim már talált itt egy templomot és falut. Az átjárhatatlan erdőségekkel körülvett települést a novgorodiak lakták, ők vontatták a hajókat a Volga egyik mellékfolyójáról az Északi-Dvina egyik mellékfolyójára, így teremtve összeköttetést a Fehér-tenger és a Kaszpi-tenger között.
A város csak 1412-ben tett szert jelentőségre, amikor a Novgorodi Köztársaság átadta a Moszkvai Fejedelemségnek. A fejedelmek megtették északi erődítményüknek. A század végére Vologda jelentősebb lett, mint a régió előző központja, Belozerszk.
Ebben az időben rendelte el Rettegett Iván, hogy a város székesegyházát, a Szent Zsófia- székesegyházat kőből építsék újjá. Az 1570-ben felszentelt katedrális abban az időben Oroszország egyik legnagyobb temploma volt. Gyönyörű freskóit a jaroszlavli Dimitrij Plehanov festette. 1654 és 1659 között nyolcszögletes alaprajzú harangtornyot kezdtek építeni hozzá, az építkezés a 19. századig tartott. A közelben lévő kincseskamrában (épült 1659-ben) ma múzeum található.
A városnak több 18. századi barokk temploma és egy 19. századi neoklasszikus kastélya is van.
Vologda történelmi belvárosától alig 2 kilométerre található a Szpaszo-Prilutszkij-kolostor, melyet 1371-ben alapított Szergej Radonyezsszkij vallásreformer egyik tanítványa. A kolostor, melynek védőszentje Dimitrij Donszkoj, gyorsan a környék legnagyobb földbirtokosává vált. Az ötkupolás székesegyházat 1537 és 1542 közt emelték. Az összes többi épület – a refektórium, a téli templom, a szent kapu barbikánnal – még a „zavaros idők” előtt épült. A zavaros időkben, a 16. és 17. század fordulójának felfordulása közepette a kolostort hol lengyelek, hol útonállók foglalták el. Miután az anarchia évei elmúltak, a vastag falakat és tornyokat helyreállították.
A szovjetek később elűzték a szerzeteseket és múzeumot alakítottak ki a kolostorban. A környék távoli településeiből több szép fabútor is idekerült.
Vologda egész Oroszországban ismert sajtjáról és vajáról. Ezenkívül itt született és halt meg a romantikus költő, Konsztantyin Batyuskov. Vologda szülötte Varlam Tyihonovics Salamov orosz író is, akit sokan a gulág-irodalom Szolzsenyicinnél is jelentősebb szerzőjének tartanak.
A városban található még egy kisebb Nagy Péter-múzeum is.
Vologda Miskolc testvérvárosa. Miskolcon városrész viseli Vologda nevét.