Virilista

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A virilista az 1871 és 1944 között Magyarországon az államnak legtöbb adót fizetők listájára („VIR”) felvett személy volt.

A közigazgatás rendezésénak évétől (1871) 1944-ig minden virilista, más néven virilistás személy a képviseleti testületben a vagyoni cenzus alapján személyi jogon választás nélkül kapott tagságot. A cenzus helyileg változó volt, alapja az egyenes és kereseti adó együttes összege volt; ezeket bizonyos foglalkozásokban kétszeresen számítottak.

Virilizmusnak az olyan választási rendszert nevezzük, amely biztosítja, hogy a közigazgatási önkormányzati képviselőtestület tagjainak jelentős része a virilisták, a legvagyonosabbak közül kerüljön ki.

A virilizmus alapján a képviselőtestületbe, illetve a megyei jogú törvényhatósági bizottságba kerülés szabályai időben és térben változóak voltak, miközben a helyi társadalom is változott. Miskolcon például 1909-ben a törvényhatósági bizottságnak 82 virilis és 82 választott tagja volt és mindkét csoport 40%-a volt értelmiségi. 1913-1914-ben a virilisták közt már csak 35% volt az értelmiségi, a választottak közt azonban már 50%. [1]

Az 1870-es és 1871-es törvényhatósági, illetve községi törvényeket már megszületésükkor sokan bírálták azzal, hogy a listázás nélküli szabad választás demokratikusabb lenne. Támogatóik ugyanakkor azzal érveltek, hogy a virilista rendszer az adófizetőket nagyobb felelősségvállalásra ösztönözte. [2]

A fővárosban az 1920-as évi IX. törvénycikk megszüntette a virilista rendszert, de a vidéki településeken ekkor még megőrizték.

[szerkesztés] Érdekesség

1995-ben Sopron lett az első város, ahol felelevenítették a virilisták, a legnagyobb adófizetők köszöntésének szokását. Ezt a szokást más településeken is átvették. [3]