Vigántpetend

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Koordináták: é. sz. 46.96436° k. h. 17.62647°

Vigántpetend
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Megye	Veszprém
Kistérség	Tapolcai
Rang	község
Irányítószám	8294
Körzethívószám	87
Népesség
Népesség	229 (2001)
Népsűrűség	20,46 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	11,19 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vigántpetend
é. sz. 46.96436° k. h. 17.62647°

Vigántpetend község Veszprém megyében, a Tapolcai kistérségben.

[szerkesztés] Fekvése

A település a Káli-medence Tájvédelmi Körzetben, a Balaton-felvidéki Eger-völgyben fekszik.

[szerkesztés] Szomszédos település

Kapolcs
Pula
Nagyvázsony

[szerkesztés] Története

Vigánt falut először 1236-ban említi oklevél. Vigánt Árpád-kori birtokosa a veszprémi káptalan. 1338-ban felosztották két birtokos között. A keleti részt kapták a nemesek, amit később Nemes Vigántként említenek. A nyugati felét a káptalan kapta. Ebből lett később Pór Vigánt, mely később Petend határába olvadt be. 1672 után lakatlan a falu, az 1750-es években kezdik újra benépesíteni. Ekkor térnek vissza a nemesek is.

Petend neve 1333-ban tűnik fel először. Az egykori hadiút mentén a Bakonyt és a Balaton-felvidéket elválasztó Eger-patak völgyében fekvő település. Petend első birtokosa a veszprémi káptalan. 1520-tól a Gyulaffy család, később pedig az Eszterházyak uralják. E családok birtokain virágzó mező- és erdőgazdálkodás folyt. 1500 és 1700 között többször elnéptelenedik. Az 1700 évek elején újra benépesedik. Petend tiszta jobbágyfalu. Lakossága katolikus, anyaszentegyháza 1751-ben alakult. Az 1760-ban épült katolikus templom építtetője Eszterházy Károly egri érsek, a család híres építészének, Fellner Jakabnak tervei alapján. A településnek 1750-től tanítója van. Határa nagyrészt az előbb említett Eszterházyaké és Zichy Pálné grőfnőé.

A két falut 1938-ban egyesítették Vigántpetend néven. A huszadik századi körzetesítések több ízben is társközségi létre kényszerítették. A falu azonban mindenkor bizonyította, hogy élni akar. Jelzi ezt az öreg iskola is, mely 1976-ban látott utoljára diákot, jelenleg környezetvédelmi oktatóközpontként működik. (Független Ökológiai Központ) A csórompusztai egykori gazdsági épület ma a Magtárstúdió fiatal munkatársainak alkotóhelye. Az ő terveik alapján készülnek a Művészetek Völgye Fesztivál kiadványai, grafikai anyagai.

Vigántpetend napjainkban Kapolcs községgel közös körjegyzőséget alkot. A helyi iskolások Kapolcsra és Taliándörögdre járnak. A körzeti orvos is Kapolcson rendel.

A rendszerváltás óta a település jelentős fejlődést élt meg. Az évekig üres porták benépesültek, több fiatal család választotta lakhelyéül a falut. Portalanított utcái, vezetékes ivóvízhálózata, telefonos ellátottsága, földgázvezetéke jelzi, hogy az itteniek szeretik Vigántpetendet, s szívesen is tesznek érte.

[szerkesztés] Nevezetességei

A templom madártávlatból

Legfőbb nevezetessége a katolikus templom, melynek 2010-ben ünneplik a 250. évfordulóját. Erre az évfordulóra gyűjtést szerveznek a templom teljes felújítására. A másik nevezetessége a vigánti haranglán, melyet az 1700-as években az akkor főleg evangélikusokból álló vigántiak állítottak maguknak. A vajai ház is remek szórakozást kínál, hiszen lehet rovásírást tanulni, és a helytörténetbe is bevezetnek. A régi parasztházból kialakított múzeumban több száz éves bútorok is találhatók, melyet főleg a faluból gyűjtöttek össze. A mostani tulajdonos fejlesztette a házat, és nagyon sok dolgot újított rajta. A fiataloknak nagyszerű szórakozást nyújthat az istálló is. A Tókertben tartják a Művészetek Völgye vásárát. A Tókert a templom alatt található meg.