Kapolcs

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Ez a szócikk a településről szól. Hasonló címmel lásd még: Kapolcs (keresztnév).

Koordináták: é. sz. 46.95477° k. h. 17.60568°

Kapolcs

Kapolcs címere

Közigazgatás

Ország

Régió

Megye

Kistérség

Rang

Irányítószám

8294

Körzethívószám

Népesség

451 (2001)

Népsűrűség

32,28 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

13,97 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Kapolcs

é. sz. 46.95477° k. h. 17.60568°

Kapolcs: község Veszprém megyében.

[szerkesztés] Fekvése

A település a Káli-medence Tájvédelmi Körzetben, a Balaton-felvidéki Eger-völgyben fekszik, Budapesttől 149, Tapolcától 15, Veszprémtől pedig 30 kilométer távolságra.

[szerkesztés] Szomszédos telelpülések

Vigántpetend, Monostorapáti.

[szerkesztés] Története

A településen vélhetően már ősemberek is éltek (Pokol-lyuk), a falu felett emelkedő Királykőn pedig feltehetően Attila egyik vára állhatott. A település közelében vezetett a Budát az Adriai-tengerrel összekötő Via Magna, a rómaiak egyik nagy hadi útja, s valószínű, hogy a környék már lakott volt a rómaiak idejében is.

A település nevét valószínűleg arról a Kapolcs nevű vezérről kapta, aki a kunok élén 1091-ben betört Erdélybe majd Biharba. I. László király azonban megállította a kunokat és megölte Kapolcsot. A kor szokása szerint a legyőzöttek egy részét letelepítették, s ők adták falujuknak a Kapolcs nevet.

A település nevét először egy 1092-ben kelt pannonhalmi apátsági levél említi, mint Kapulch falut. A Kapolcs név első ízben 1640-ben tűnik fel az iratok közt, addig Copulchoként, Kopulchoként, vagy Capulchként idézték – véglegesen 1846-ban veszi föl ezt a nevet a település.

A reformáció során a lakosság jelentős része lutheránus lett, s egyetlen incidenst leszámítva a települést elkerülték a vallási ellenségeskedések.

[szerkesztés] Gazdaság

A 19. századra a település már 7-800 főt számlált, fejlett kézművesipara révén híressé váltak a kapolcsi fazekasok, tímárok, serfőzők, gombkötők, csizmadiák, szűrkészítők, vargák, a legfontosabb ágazat azonban a malomipar volt: az Eger-patak vize mentén több malom is működött. 1948, az államosítások és a körzetesítés hatására, az iparát, munkahelyeit, gazdálkodását, hagyományait elvesztett település lélekszáma az elvándorlások következtében folyamatosan csökkent. Ma a legnagyobb gondot a munkanélküliség jelenti.

[szerkesztés] Kultúra

A település volt a kiindulópontja a ma már több településen zajló Művészetek Völgye fesztiválnak. A kulturális rendezvény mostanra olyannyira összeforrott a település nevével, hogy például a falunak nincs is önálló internetes honlapja, a weboldalon főként a rendezvénnyel kapcsolatos információk találhatók meg. A fesztivál voltaképpen hét település: Kapolcs, Vigántpetend, Taliándörögd, Monostorapáti, Öcs, Pula és Nagyvázsony helyszínein zajlik. Az ötlet Márta István zeneszerzőtől szrmazik, aki a rendezvény fesztiváligazgatója lett.

A Művészetek Völgye fesztivál minden évben július végén, augusztus elején mintegy egy héten át tart. A rendezvények között színházi előadások, komoly- és nép- és világzenei koncertek, irodalmi estek és délutánok, kiállítások és mesterségek bemutatása szerepel. A Művészetek Völgye fesztivált 2007-ben 19. alkalommal rendezték meg ("A Völgy nagykorú lett" [1])).