Vargha Gyula
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Görzsönyi Vargha Gyula (Káva, 1853. november 4. – Budapest, 1929. május 2.) kora huszadik századi magyar statisztikus, költő, műfordító, az MTA tagja (levelező – 1892, rendes – 1907, tiszteletbeli – 1923).
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Élete
Joghallgató korában a KSH szolgálatába lépett, 1892-től az intézet alig.-ja, 1901-től 1914-ig igazgatója.
1882. január 26-án feleségül vette szemerjai Szász Póla írónőt. Szász Károly püspök leányát.
1914-től 1917-ig nemzeti munkapárti országgyűlési képviselő, a kereskedelemügyi minisztérium politikai államtitkára. Tisza István politikájának lelkes híve és támogatója volt.
Első verseskötete 1881-ben jelent meg; ezt 23 évi hallgatás után több kötete követte. Mint műfordító is ismert volt. 1883-tól a Kisfaludy Társaság tagja, 1900-tól titkára, 1922-től másodelnöke, 1928 – 1929-ben az MTA másodelnöke. 1923-ban összes költeményeiért az MTA nagyjutalmát kapta.
[szerkesztés] Munkássága
A hivatalos statisztika fejlesztésén kívül a gazdasági-statisztika területén is értékes munkát végzett. A Láng Lajos szerkesztette Magyarország statisztikájának II. kötetében a gazdasági statisztikai részt ő állította össze. 1887-től Jekelfalussy Józseffel közösen írta és szerkesztette a Közgazdasági és Statisztikai Évkönyv kilenc évfolyamát. A magyar hitelügy és hitelintézetek c. munkáját az MTA Marczibányi-díjjal jutalmazta; ez a műve, valamint az 1895. évi mezőgazdasági üzemstatisztika fontos gazdaságtörténeti forrás.
Mint költő – a kor konzervatív irodalmi lapjának, a Napkeletnek a kritikusa szerint – „a népies nemzeti költészet hagyományainak legművészibb folytatója”; fő ihletői a haza, család, természet, bár néhány bölcseleti jellegű költeményt is írt.
[szerkesztés] Főbb művei:
- Tanulmányok, szakmunkák
- A magyar nyelv hódításai az utóbbi 10 év alatt (Közgazd. és Közigazgatási Szle, 1893);
- Magyarország pénzintézetei (Bp., 1895);
- A magyar hitelügy és hitelintézetek története (Bp., 1896);
- Békés vármegye mezőgazdasága (Bp., 1899);
- A magyarság félévszázados fejlődése (Közgazd. Szle, 1902);
- A magyar birodalom vázlatos ismertetése (Közgazd. Ért. 1908);
- Verseskötetek
- Dalok (versek, Bp., 1881);
- Vargha Gyula költeményei (Bp., 1915);
- Ködben (versek, Bp., 1922);
- A végtelen felé (Bp., 1923).
[szerkesztés] Emlékezete
Üllőn a városi könyvtár viseli a nevét. Emlékére 2007. augusztus 11-én állandó kiállítás nyílt a várpalotai Trianon Múzeumban. Szerepe volt a mai Budapest XVII. kerületében levő Akadémiatelepek megvalósításában, ezért ott utcát neveztek el róla.
2007. szeptember elsejével megkezdte műlködését, a Nemesgörzsönyi Varfghha Gyula Református Általános Iskola. Ugyan ekkor indulta a Nemesgörzsömnyi Szász Póla Református Óvoda.
A két intézmény közös honlapja: www.gportal.hu/vargharefiskola.
[szerkesztés] Hivatkozások
[szerkesztés] Források
- Magyar Életrajzi Lexikon [1]
- A Napkelet Lexikona
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Vargha Gyula-emlékszoba a Trianon Múzeumban; Gondola.hu
- A nemesgörzsönyi ref. egyházközség honlapja: [2]
- Schöpflin Aladár: Vargha Gyula. Nyugat; 1929/10.
- Egy kétszáz éves magyar értelmiségi család – a Forrás (1999/12.) interjúja a leszármazottakkal
