Láng Lajos
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
 |
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szövegét, tartalmát. Részletek a cikk vitalapján. |
Láng Lajos (Pest, 1849. október 13. – Budapest, 1918. március 28.) statisztikus, egyetemi tanár, miniszter
[szerkesztés] Élete
Jómódú pesti polgári iparos szülők gyermekeként látta meg a napvilágot. Apja a porcelángyáralapító Láng Mór volt. Középiskolai tanulmányait a pesti kegyesrendieknél végezte. A francia nyelv elsajátítása végett édesapja 1866-ban Párizsba küldte. Az egyetemet Pesten (1867 – 1868), Berlinben (1868 – 1869), ismét Pesten (1869 – 1871) végezte. 1873-ban újból kiment Berlinbe, s államtudományi ismereteket hallgatott. Berlin után Olaszországba utazott – kilenc hónapot töltött ott. A jogi szigorlatok letétele után 1877-ben a budapesti egyetemen a nemzetgazdaságok magántanára lett. 1877 – 1881-ben az Ellenőr munkatársa, 1881 – 1882-ben szerkesztője volt. A lapnak a Honnal való egyesüléséből újonnan megalakul újságnak, a Nemzetnek lett munkatársa. 1878 – 1881-ben a Szabadelvű Párt jelöltjeként a szakcsi választókerületet, 1881 – 1896 között Pápát, 1896 – 1902-ben Nagybánya lakosságát, 1902-től a csacai kerületet képviselte az Országgyűlésben.
1883–1889 majd 1893–1902 között a budapesti egyetem statisztika, a nemzetgazdaság, a pénzügytan és a pénzügyi jog jogosított tanára, 1884 – 1885-ben a jogi kar dékánja, 1905 – 1906-ban az egyetem rektora volt. Az 1885-ben alakult nemzetközi statisztikai hivatalnak is tagja. 1889. április 19-től 1893. január 8-ig pénzügyminiszteri államtitkár. 1894-ben megalapította a Magyar Közgazdasági Társaságot, melynek elnökévé választották. 1896. november 30-tól 1898. október 7-ig a képviselőház második, 1898. október 7-től 1898. december 10-ig első alelnöke. 1902. május 5-től 1903. november 3-ig a Széll- és az első Khuen-Héderváry-kormány kereskedelemügyi minisztere. 1892-ben megkapta a Lipót Rend középkeresztjét. 1883. május 17-től az MTA levelező, 1892. május 5-től rendes tagjává választották. 1893-ban a Nemzetgazdasági Bizottság elnöke lett. 1911-ben bárói rangot kapott.
[szerkesztés] Fontosabb művei
- A közgazdaság elmélete (1882)
- Hazánk értelmi anyagi fejlődése 1870 – 1880 (1883)
- Magyarország statisztikája (I – II., 1884 – 87)
- A népoktatás hazánkban 1869 – 1884 (1886)
- Magyarország népmozgalma 1880 – 1885 (1888)
- A statisztika története (1913)
