Torgau
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
|
|
|
|---|---|
 |
|
 |
|
|
|
|
| Ország | Németország |
| Tartomány | Szászország |
| Kormányzati kerület | Lipcse |
| Kerület | Torgau-Oschatz |
| Népesség | 18 395 (2006. november 30.) |
| Terület | 42,08 km² |
| Népsűrűség | 437/km² |
| Tengerszint feletti magasság | 204 m |
| Koordináták | |
| Irányítószám | 04860 |
| Rendszámtáblakód | TO |
| Polgármester | Andrea Staude (SPD) |
| Honlap | www.torgau.de |
Torgau város Szászországban. Járási központ
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Történelem
Az első írásos emlék a városról Torgove néven 973-ból való. 1267-ben már városként említik.
1485-ben a Lipcsei Hercegség része. 1529-ben megjelenik a reformáció a városban. János Frigyes fejedelem az elsők között fordul V. Károly ellen, és tér át a reformációra.
1760. november 3-án a város mellett vívják az utolsó csatát a hétéves háborúban.
1811-ben Poroszország része lett.
1945. április 26-án a város mellett találkoztak a szovjetek és az amerikaiak.
1948-ban a Német Demokratikus Köztársaság, majd 1990-től a Német Szövetségi Köztársaság része.
[szerkesztés] Városrészek
- Graditz
- Melpitz
- Werdau
- Repitz.
[szerkesztés] A Pallas lexikonban olvasható
Torgau az azonos nevű járás székhelye Merseburg porosz kerületben, az Elba bal partján, vasút mellett, (1890) 10,860 lak., szesz- és téglagyártással, evangelikus templommal, amelyben Cranach képei láthatók, Hartenfels nevü nagy kaszárnyával, amelyet János Frigyes szász választó építtetett és a XVII. sz.-ig a szász választók lakóhelyükül választották; régies városházzal, amelyben 1873. alapított szász régiségtár van elhelyezve. 1526. Állhatatos János szász választó és hesseni Fülöp itt kötötték meg a T.-i szövetséget. 1760. november 3-án II. Frigyes porosz király legyőzte Daun osztrák hadait. Napoleon parancsára 1810. erős várrá alakították, amelyet 1891. részben leromboltak. T. 1815. jutott a poroszok hatalmába.
[szerkesztés] Lakosság
