Thurzó Elek
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Thurzó Elek (Bethlenfalvi) (1490-1543), országbíró
[szerkesztés] Élete
Thurzó János krakkói polgármester, körmöci kamarás – akinek bányavállalata és rézválasztó kohója volt – és Beck Magdolna – Szatmári György unokahúga – fia. Elődei nyomán a bányaművelést kedvelte. 1521-ben már körmöci kamarai gróf és királyi főkomornokmester, majd királyi kincstárnok lett, 1525-ben pedig tárnokmester, végül országbíró.
Noha utóbb a bányák csáktornyai Ernusth János kezébe kerültek adomány- és zálogjogon, mindazonáltal a Thurzó család a Fuggerekkel együtt azokat haszonbérben tartotta régi gazdálkodási rendszerében. Thurzó 1523-ban kapta meg Mária királynétól Vöröskő várát (Pozsony megye), melyet azonban a Fuggereknek eladott. Mohács után még ő rendezte Mária menekülését az országból. János királyt mellőzve I. Ferdinánd mellé állt határozottan; tőle kapta 1527-ben a Szapolyaiak birtokaiból a Szepesi várat több mással együtt.
Az evangélikus vallás követője és Perényi Péter legbensőbb barátja volt.
Meghalt 1543. január 25-én, Lőcsén temették el.
Első neje Szatmáry Anna volt. Második nejétől – a Mohácsnál elesett Alsólendvai Széchy Tamás főispán özvegyétől – ormosdi Székely Magdolnától két leánya született.
[szerkesztés] Műve, tevékenysége
- Érdeklődött Erasmus után, ki egyik könyvét Thurzónak ajánlotta.
- Unokaöccsét, Thurzó Ferencet Itáliában taníttatta.
- Tízezer forintos alapítványt tett Lőcsének egyházi és iskolai célokra.
- Ő alapította a galgóczi evangélikus iskolát is.
- Második nejéhez írt szerelmes levele 1525-től maradt ránk. Ezt jegyzik az első magyar nyelvű szerelmes levélként; a nyelvemlék eredetije az Országos Levéltárban található; híven közli és hasonmását is adja Zolnai Gyula: Nyelvemlékeink című munkájában (Budapest, 1894. 237. l.).
lásd még:
[szerkesztés] Forrás
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, Arcanum, Budapest, 2000, ISBN 9638602996
- Horváth János: Az irodalmi műveltség megoszlása, a magyar humanizmus, Magyar Szemle Társaság, Budapest, 1935.
