Theodor Billroth
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Christian Albert Theodor Billroth (Németország, Bergen auf Rügen, 1829. augusztus 28. – Osztrák–Magyar Monarchia, Opatija [ma Horvátország], 1894. február 6.) német születésű osztrák sebész, a modern gyomorsebészet atyjaként vált híressé. Billroth 1853-tól 1860-ig Charitében dolgozott. Carl von Langenbuch tanonca volt és Bécsben gyakorolta a sebészetet az Allgemeine Krankenhausban (bécsi főkórház) fősebészként, továbbá a Bécsi Egyetem sebészprofesszoraként oktatott.
A sebészet Billrothnak köszönheti számos jelentős előrelépéset, többek között ő végzett elsőként nyelőcsőműtétet (1871), gégeműtétet (1873), ám leghíresebb mégis a tudománytörténet első sikeres gyomorcsonkolása (gasztrektómia), melyet 1881-ben hajtott végre, a gyomor rákos daganata miatt. Egyes elmondások szerint Billrothot majdnem halálra kövezték Bécs utcáin, amikor az első gyomorcsonkolásos betege meghalt a műtét elvégzése után.
Billroth nagyban hozzájárult a sebészet korszerű irányzatának kialakításához, és tanítványai közé tartoztak olyan nagyságok, mint Alexander von Winiwarter vagy Jan Mikulicz-Radecki. William Halsted úttörő rezidensképzési programja nagyban befolyásolta Billrothot saját sebészoktatási módszerének kialakításában.
A sebészet terén folytatott úttörő munkássága mellett Theodor Billroth szenvedélyes zenész is volt, valódi hegedűvirtuóz és Johannes Brahms közeli barátja.
