Thai írás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A thai írás a thai nyelv írott változata, amely az alábbiakból áll:

• 44 mássalhangzójel (ez a szűken vett thai ábécé),
• 28 magánhangzójel (a mássalhangzók köré írt jelek)
• és 4 mássalhangzó-magánhangzó kombináció (ezeket időnként besorolják az ábécébe), továbbá
• 4 tónusjel (a normál tónust nem jelölve),
• 10 számjegy (bár többnyire az arab számokat használják)
• egyéb thai jelek (pl. ismétlés, „stb.”, magánhangzó-rövidülés, néma betű jele),
• valamint néhány nemzetközi jel (kérdőjel, felkiáltójel, idézőjel, három pont).

A pont (egyes rövidítések kivételével) nem használatos; a mondatokat szóköz zárja le, ugyanez szerepel a tagmondatok és a tulajdonnevek határán, de máskülönben nem jelölik a szóhatárt.

Kis- és nagybetűket nem különböztetnek meg; ezek kézírásos formája megegyezik a nyomtatottal, és balról jobbra halad.

Az alábbi cikk a Kékesi-féle 2003-as Thai–magyar, magyar–thai kéziszótár (ISBN 974-272-746-5) átírásán alapul. – A kéziszótár, illetve a Keleti nevek magyar helyesírása által alkalmazott, valamint az angol átírás különbségei megfigyelhetők a Thaiföld tartományainak listája szócikkben.

[szerkesztés] A mássalhangzók

A thai mássalhangzók függőleges vonalakra és azok különféle átkötéseire épülnek, amelyeket körökkel, hurkokkal és ívekkel láthatnak el. Ahol karika van a vonal végén, az írás onnan indul, s amennyiben a vonal visszafordul, akkor a „balról jobbra” elv a vízszintesen, egyenesen haladó vonalnál veendő figyelembe.

Egyes hangoknak többféle jele is van (a hagyomány határozza meg, hogy melyik szóban melyiket használják), és néhány betű kiejtése eltér a szó belsejében, illetve végén (szó végén ugyanis számos hang nem fordulhat elő).

A mássalhangzók neve mindig két tagból áll: hangértékükből (egy [a]-val kiegészítve), valamint a hagyományosan hozzájuk kapcsolt példaszavakból, amelyekben az adott betű előfordul. (A magyarban például, ahol a j hangot kétféle betű jelölheti, ugyanígy beszélhetnénk jég-j-ről és lyuk-ly-ről.)

Az egyes mássalhangzójeleknek saját tónusa van (magas, közepes vagy alacsony). Ez a betűk kiejtését nem befolyásolja, viszont a szótagtípussal (nyílt vagy zárt), valamint az esetleges tónusjellel együtt meghatározza az egész szótag tónusát. Egyes mássalhangzóbetűk (elsősorban a ห, valamint néhány szóban az อ) néma betűként is állhatnak, és szerepük abban áll, hogy az egész szótag tónusát módosítják. Ha egy szótag elején különböző tónusú mássalhangzók állnak, a szótag tónusát az első határozza meg.

[szerkesztés] A thai ábécé

A thai ábécé a mássalhangzókat tartalmazza, valamint a speciális szerepű อ (a-áng) betűt: ez magánhangzóval kezdődő szótagok elején néma kezdőbetűként használatos, és a magánhangzójelet veszi magára, nem szótagkezdő helyzetben pedig az [a] magánhangzót jelöl. – Két betű, amelyek „elavult”-ként szerepelnek, olyannyira elavult, hogy még a hozzájuk tartozó példaszóban sem fordulnak elő.

Az első sorban a betű thai neve szerepel, a másodikban az ebben szereplő példaszó jelentése, az utolsó kettőben pedig a szótag eleji és a szótag végi kiejtése angol (zárójelben), IPA- és magyar átírás szerint (félkövér betűvel). Az alacsony tónusú betűk kékkel vannak jelölve, a közepes tónusúak zölddel, a magasak pedig piros színnel.

*: A Thai–magyar, magyar–thai kéziszótár szerint „ty”, a Keleti nevek magyar helyesírása szerint „cs”.

[szerkesztés] A betűalakok főbb eltérései a betűtípusok között

Kezdőknek nehézséget okozhatnak például az alábbi eltérések:

[szerkesztés] Az ábécé áttekintése hangérték és tónusok szerint

Ha az ábécét olyan részekre osztjuk, amelyek mindig egy közepes tónusú mássalhangzóval (vagy annak hiányában magassal) kezdődnek, az alábbi blokkokat kapjuk:

Általánosságban megfigyelhető, hogy a leghátrébb képzett (veláris) hangok szerepelnek legelöl, utánuk következnek csoportonként az egyre előrébb képzett hangok, egészen az ajakhangokig, végül a folyékony hangok és pár más betű zárja a sort. Az első négy blokk végén szintén egy-egy folyékony hang szerepel.

[szerkesztés] Hangérték szerinti lista

A betű neve láthatóvá válik, ha föléje visszük az egérmutatót.

^* A jelölt betűk az adott hang alapértelmezett megfelelői pl. más nyelvekből való átíráskor.

^[1] A ฑ betű a [tʰ] mellett a [d] hangot is jelölheti.

^[2] Ha a szótag végén nincs más mássalhangzó, a rövid magánhangzó után mindig glottális zárhang ([ʔ]) áll (ez egy megformált, de ki nem ejtett [t]-hez hasonlít), szótag eleji magánhangzó előtt pedig néma betűként szerepel.

^[3] A ญ betű a [j] mellett a [ɲ] hangot is jelölheti.

[szerkesztés] Szótag végén eltérő hangértékű betűk

Mivel a kiejtett szótag végén csak nyolcféle mássalhangzó fordulhat elő (p, t, k, n, m, ng, j, v), az ettől eltérő hangokat jelölő betűk szótagvégen csak a fentiek hangértékével szerepelhetnek:

[szerkesztés] Tónus szerinti lista

Bangkok teljes neve. A kiírt magánhangzók feketék a thai szövegben és az angol átírásban egyaránt; az implicit magánhangzók az átírásban megőrzik a barna alapszínt. A mély tónusú mássalhangzók kék színnel szerepelnek, a középsők zölddel, a magasak pedig pirossal.

A nem aspirált zárhangokat csak középső tónusú mássalhangzók jelölik, és megfordítva, a középső tónusú mássalhangzók csak nem aspirált zárhangokat jelölnek:

A többi hangot alacsony és magas tónusú betűk egyaránt jelölhetnek, kivéve a folyékony hangokat, amelyeket mind alacsony tónusú betűkkel írunk: (A cs hang, bár ez az átírásban nincs jelölve, valójában aspirált, így e táblázatban is ennek megfelelően, csh-ként szerepel.)

[szerkesztés] Alak szerinti felosztás

Alább egy lehetséges osztályozás található, amely a függőleges vonalak számát és az átkötés típusát veszi figyelembe; a hasonló alakú betűket igyekszik egymás mellett szerepeltetni.

[szerkesztés] Egy függőleges vonalat tartalmazó betűk

[szerkesztés] Két függőleges vonalat tartalmazó betűk

[szerkesztés] Három függőleges vonalat tartalmazó betűk

[szerkesztés] A magánhangzók

A magánhangzókat kiegészítő jelekkel jelölik, amelyek az előbbiek elé, mögé, alá vagy fölé, esetenként köré (elé és mögé) kerülnek. Mivel a magánhangzó helyét nem a kiejtés, hanem az írásszabályok határozzák meg, az alapértelmezés az, hogy a szótagból előbb a mássalhangzót ejtjük (a leírott sorrendtől függetlenül). A magánhangzós kezdetű szótagok magánhangzóját egy speciális betű, az อ (a) jeléhez illesztik hozzá. Zárt szótagokban a rövid /o/ hang jelöletlen, nyílt szótagokban pedig a rövid /a/, tehát ha egy szótagban nincs kitéve magánhangzó, akkor zárt vagy nyílt jellegétől függően a megfelelő magánhangzóval olvasandó.

[szerkesztés] Egyszerű magánhangzók

Az alábbi táblázatban nagykötőjel szerepel a mássalhangzó helyén, amely alá/fölé/mellé a magánhangzókat illesztjük. A magánhangzók táblázatában általában csak az alapértelmezett, nyílt (magánhangzóra végződő) szótagbeli jelüket tüntetik fel (ezért beszélnek 18 egyszerű magánhangzóról); zárt (mássalhangzós végű) szótagokban azonban egy-két esetben eltér a jelölésük: ezeknél a két jelet külön sorban, „ny” és „z” betűkkel jelöljük. A rövid magánhangzó jele számos esetben a megfelelő hosszú magánhangzó jeléből származik: nyílt szótagokban többnyire az utána tett ะ jellel, zárt szótagban pedig nemritkán a föléje illesztett rövidítőjellel (  ็ ).

A két középen képzett hang (/ɯ/ és /ɤ/) rendre a magyar ű-re és ő-re hasonlít. Az /ɔ/-val jelölt hang a magyarban nem fordul elő: az o-nál zártabb, az a-nál nyíltabb hangot jelöl (mint az angol law szó végén). Az /e/ jel a magyar é-nek jelöli a rövid és hosszú változatát, az /ɛ/ a magyar e-nek, az /a/ pedig a magyar á-nak.

Az รร jel (két db „r”), ha zárt szótagban áll (mássalhangzó követi ugyanazon szótagban), szintén a rövid /a/ hangra utal (akárcsak az  –ั ); ha viszont önmagában zárja le a szótagot, akkor /an/-nak ejtendő.

[szerkesztés] Kettős- és hármashangzók

Némely kettőshangzóknak (diftongusoknak) külön jelük van, a legtöbbet azonban jelek kombinációjával fejeznek ki. Az alábbi táblázat sorai a diftongus kezdőhangját, oszlopai pedig a véghangját jelölik. (Egy cellán belül balra a rövid, jobbra a hosszú hang jele látható; ahol ez jelöletlen, azok alapértelmezés szerint hosszúak.)

[szerkesztés] Mássalhangzó-magánhangzó kombinációk

Az alábbi kombinációt általában a magánhangzók közé sorolják, noha kiejtve egy magánhangzóból és egy mássalhangzóból áll:

A kis kör és az ívelt vonal valójában egyetlen jelet képez: a kettőnek együtt saját kódja van, és a thai billentyűzeten is egyetlen leütéssel lehet előhívni.

A hagyományos kombinációk közé tartoznak az alábbiak, amelyeket az ábécébe is be szoktak sorolni (a két r kezdetűt az ร után, a két l kezdetűt pedig az ล után):

[szerkesztés] A magánhangzók magyar átírása

Tekintettel arra, hogy az /ɔ/-val jelölt hang a magyarban nem létezik, Kékesi László a Thai–magyar, magyar–thai kéziszótárában az ɐ és az ɐ́ karaktereket vezette be rövid és hosszú változatának átírására. A magyarban é-vel jelölt hang rövid megfelelőjét nagy E-vel adta meg, az e-vel jelölt hang hosszú változatát pedig ɛ́-vel. A magyarban szintén ismeretlen /ɯ/ és /ɤ/ hangok jelölésére a hozzájuk legközelebb álló ü/ű és ö/ő hangok betűit vezette be. Bár ez a jelölésmód egyértelművé teszi, melyik hangról van szó, köznyelvi átírásként nem használható, mert az csak a magyar ábécé betűit alkalmazhatja (vö. AkH. 218.).

A Keleti nevek magyar helyesírása átírási példái követték a fenti elvet, viszont a magyarban jelölhető hosszú á, é, í, ó hangokat is rövid megfelelőikkel jelölte, így az a és az e használatával négy-négy thai magánhangzót mosott egybe, az i és az o alkalmazásával pedig kettőt-kettőt. (A példák közt kevés ö-t és ü-t tartalmazó fordul elő, így azok összevont használata nem állítható bizonyosan.)

[szerkesztés] A szótag tónusának meghatározása

• Nyílt szótag: a szótag végén hosszú magánhangzó önmagában vagy zengőhanggal (kiejtésben ng, n, m, v, j; írásban nazálisok: ง ng, ณ n, น n, ม m, valamint folyékony hangok: ร r, ว v, ล l, ย j)
• Zárt szótag: a szótag végén rövid magánhangzó önmagában vagy zárhanggal (kiejtésben p, t, k, írásban többféle is)
• Félig zárt szótag: hosszú magánhangzó zárhanggal.

A tónus meghatározásában előfordulnak kivételek.

Ugyanez egy másfajta elrendezés szerint, példákkal:

Zárójelben állnak azok az alakok, amelyeknél az alacsony tónusú mássalhangzókkal ki nem fejezhető tónusokat egy tónusmódosító szerepű magas mássalhangzó (ห ha-híp) segítségével jelölik. Olykor a kifejezhető tónust is a szótag elé írt ห betűvel jelölik, s így különböző írású, de azonos hangzású (homofón) szavak jönnek létre.

Szabályosságok:

• Csak közepes tónusú mássalhangzóknál, nyílt szótagokban lehetséges mind az öt tónus.
• A 3. tónusjel csak közepes tónusú mássalhangzóval fordulhat elő, és csak magas tónust jelölhet.
• A 4. tónusjel csak közepes tónusú mássalhangzóval fordulhat elő, és csak emelkedő tónust jelölhet.
• Normál tónusú csak közepes és alacsony tónusú mássalhangzót tartalmazó nyílt szótag lehet.
• Alacsony tónusú mássalhangzóval alkotott nyílt szótagban a tónusjel a normálhoz képest eggyel magasabb tónusú szótagot jelöl (az 1. 2.-at, a 2. pedig 3.-at).

[szerkesztés] A thai számnevek mint az írás és kiejtés példái

Az alábbi táblázat harmadik oszlopában a magánhangzók pirossal, a hanglejtés jelei pedig kékkel kiemelve szerepelnek. (Mint látható, a magánhangzók jele megelőzheti vagy követheti az előtte ejtett mássalhangzó jelét, illetve az alatt vagy a fölött is szerepelhet.) A vízszintesen áthúzott magyar betűk olyan thai betűkre utalnak, amelyeket nem ejtenek ki. – A színezett változatban egyes jelek megjelenítése hiányos lehet.

[szerkesztés] Latin írású nyelvekből átvett szavak példái

Egyes szavakat hallás (vagy magyar átírás) alapján kevésbé lehet felismerni, csak az íráskép segít: az eredetiből átvett egyes betűk ugyanis a thai szótagszerkezetnek megfelelően elnémulnak (írásban némítójel kerül föléjük), vagy pedig a szótag végi hangok változnak meg a thaiban megszokott módon (pl. cs, sz, d helyett t hang, l. föntebb). Mindkettő példája lehet a คอร์ศ szó, amelynek kiejtése [khɐ́t] (jelentése: ’kurzus’): angol course eredetijét a némítójellel ellátott ร (r) és a t-nek hangzó ศ (sz) tükrözi. Továbbiak (a példák és az átírás itt is a Kékesi-féle szótárból valók):

กรัม ([kram, gramm), กราฟิก ([kráfik], grafika), กอริลลา ([kɐ́rinlá], gorilla), กะรัต ([karat], karát), กะละแม ([kalamɛ́], karamell), กะรี่ ([karí], curry), การ์ตูน ([kátún], cartoon, rajzfilm), กาสิโน ([kászinó], kaszinó), กิโล ([kiló], kilogramm v. kilométer), กูลี ([kulí], kuli[munkás]), กูศเบอรี ([kúszbőrí], gooseberry, egres/köszméte); คริสต์ ([khrit], Krisztus), คริสต์มาส ([khritmát], Christmas, karácsony), ครีม ([khrím], cream, krém/tejszín), คลอรีน ([khlɐ́rín], chlorine, klór), คอมพิวเตอร์ ([khɐmphiutő], computer, számítógép), คอลัมน์ ([khɐ́lam], column, cikk/rovat), คาทอลิก ([kháthɐ́lik], katolikus), เค้ก ([khEk], cake, torta)

[szerkesztés] A thai írás megjelenítése a számítógépen

A thai írás jelölésére a TIS-620 a legelterjedtebb karakterkészlet és ‑kódolás; amelyet egy az egyben átvettek a Unicode thai tartományába (U+0E00 ... U+0E7F).

[szerkesztés] Thai szöveg bevitele

A thai szövegbevitelhez Windows alatt a Vezérlőpulton, a Területi és nyelvi beállítások között a Nyelvek fülön, a Kiegészítő nyelvi támogatás csoportban be kell jelölni a Komplex írásrendszerek és a jobbról balra író nyelvek (többek között a thai nyelv) jelölőnégyzetét. Ugyanazon a fülön, a Szövegszolgáltatások és beviteli nyelvek csoportban, a Részletek gombra kattintva új ablakot kell megnyitni, ahol a Telepített szolgáltatások csoportban a Hozzáadás gombbal meg kell adni beviteli nyelvnek a Thait, billentyűzetkiosztásnak pedig a Thai Kedmanee-t, ezt az ablakot bezárni, végül alul az OK gombra kattintani. (A Kedmanee a Thaiföldön leginkább elterjedt billentyűzetkiosztás; a betűk és egyéb jelek egy részét a Shift gombbal lehet elérni.) Alul, a további beállításoknál a két gombbal el lehet dönteni, megjelenjen-e az aktív nyelv kódja a Tálcán, valamint hogy milyen billentyűkombinációval kívánunk váltani közöttük.

• Magyarázat képernyőképekkel (angolul)

A szabványos thai billentyűzetkiosztás:

• Egyesített kép az eredeti angol kódolás feltüntetésével (balra a Shift nélkül, jobbra a Shifttel elérhető jelek; a magánhangzók kék, a tónusjelek sárga, a számok szürke, a többi betű és jel pedig fehér háttérrel jelölve)
• A Shift nélkül és a Shift lenyomásával elérhető jelek külön képen ábrázolva

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• (angol nyelven) Ingyenesen letölthető átíróprogram (a thai királyi átírás alkalmazásával)
• (angol nyelven) Thai language, alphabet, and pronunciation (omniglot.com)
• (angol nyelven) A thai ábécé részletes tárgyalása (learningthai.com)
• (angol nyelven) Egy klasszikus thai olvasókönyv online változata (learningthai.com)
• (angol nyelven) A thai írás ismertetője, a tónusok részletes szabályaival (ancientscripts.com)
• (angol nyelven) A Thaifölddel kapcsolatos főbb fogalmak, valamint a tartományok és a himnusz thai megfelelői és transzliterációja (geonames.de)

[szerkesztés] A thai-language.com egyes oldalai

• (angol nyelven) Thai ábécévers
• (angol nyelven) A magánhangzók részletes leírása hang- és szómintákkal
• (angol nyelven) Fonémikus megközelítés a mássalhangzócsoportokhoz
• (angol nyelven) Gyakorlás a mássalhangzókhoz
• (angol nyelven) Gyakorlás egyszótagú thai szavak tónusának felismeréséhez íráskép, illetve hanganyag alapján
• (angol nyelven) A thai betűrend és a szótár használata