Szuahéli nyelv
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A szuahéli Kelet-Afrikában beszélt nyelv (Kenya, Tanzánia, Uganda), a bantu nyelvekhez tartozik, eredetileg a szuahélik nyelve. Anyanyelvi beszélőinek száma pár millió, közvetítő nyelvként viszont több mint 130 millióan használják.
A magyarhoz hasonlóan agglutináló, ugyanakkor a toldalékokat a szó elejére illeszti. Néhány idegen eredetű szóban megfigyelhető a flexió is.
Jellegzetes bantu sajátosság a névszóosztályok megléte (emberek osztálya, fák osztálya stb.) amelyek meghatározott előtagokkal rendelkeznek. Végső soron nyelvtani nemként viselkednek, mivel elsősorban grammatikai szerepük van. A szuahéliben nyolc névszóosztály van.
A szuahéliben viszont nincsen meg a bantu nyelvekre oly jellemző tonalitás.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Hangrendszer
Az ábécé: A, B, Ch, D, E, F, G, H, I, J, K, L, M, N, O, P, R, S, T, U, V, W, Y, Z.
A szuahéli nyelv ábécéje igen egyszerű, a betűk hangértéke nagyrészt egyezik a magyarral annyi különbséggel, hogy a ch cs-nek, a j dzs-nek, az s pedig sz-nek ejtendő.
Több hang van a szuahéliben, mint ahány betű az ábécében. Ebből következik, hogy a hiányzó hangok egy részét kettős betűkkel írjuk, illetve hogy bizonyos betűk több hangot is jelölnek. A problémás betűk és betűkapcsolatok a következők:
ch [ʧ] kissé hangsúlyosabb a magyar ’cs’ hangnál (chachu [ʧaʧu] = élesztő, kovász)
dh [ð] zöngés hang, úgy ejtendő, mint az angolban (pl. this) (fedha [feða] = ezüst, pénz; dhoruba [ðoruba] = vihar, zivatar)
gh [ɣ] a magyar ’g’ hangnál erőteljesebb (lugha [luɣa] = beszélt nyelv)
j [ʤ] a partvidéken magyar ’dzs’, a szárazföld belseje felé ’gy’ és ’j’ hangzású (Jina lako nani? [ʤina lako nani] = Mi a neved?)
ng’ [ŋ] ejtése mint az angolban, általában szókezdő helyzetben szerepel (ng'ombe [ŋombe] = szarvasmarha)
ny [ɲ] megfelel a magyar ’ny’ hangnak (nyuki [ɲuki] = mézelő méh)
s [s] megfelel a magyar ’sz’ hangnak (simba [simba] = oroszlán)
sh [ʃ] nagyjából a magyar ’s’ hangnak felel meg (maisha [maiʃa] = élet)
th [θ] zöngétlen hang, úgy ejtendő mint az angolban (pl. bathroom) (theluji [θeluʤi] = hó)
w [w] félmagánhangzó, ejtése mint az angolban (a magyar ’u’-hoz áll közel) (wimbo [wimbo] = dal, ének)
y [j] félmagánhangzó, ejtése mint az angolban (a magyar ’j’-hez áll közel) (yai [jai] = tojás)
A szuahéliben a k, p és t hangoknak van hehezett variánsa is, azonban ezeket nem jelölik külön írásban. Tehát a k betű jelölhet [k] és [kʰ] hangot is stb. Ugyanakkor fontos a helyes ejtés, ugyanis néha jelentés-megkülönböztető szerepe van! pl. tembo 1. [tembo] = pálmabor, 2. [tʰembo] = elefánt!
A hangsúly általában az utolsó előtti szótagra esik.
[szerkesztés] A szuahéli ige ragozása
[szerkesztés] A szám és személy kifejezése
A szuahéli nyelv teljes értékű személyes névmásai az alábbiak:
mimi én sisi mi
wewe te nyinyi ti
yeye ő wao ők
Azonban ezeket a ragozott igealakokban személyragok helyettesítik:
ni- (én ...k) tu- (mi ...unk)
u- (te ...sz) m- (ti ...tok)
a- (ő ...) wa- (ők ...nak)
[szerkesztés] A főnévi igenév
A főnévi igenevek előtoldaléka: ku-. Néhány esetben, magánhangzó előtt, de nem szabályszerűen kw-. Az igék szótári alakja általában az igető.
-fanya kufanya tenni, csinálni
-sema kusema mondani, szólni
-enda kwenda menni, haladni
Vannak olyan igék a szuahéli nyelvben, amelyek ragozáskor felveszik a főnévi igenév előtoldalékát, ilyen például az előbb említett -enda ige is.
[szerkesztés] A jelen idő
A jelen idő toldaléka -na-, és jelentése nagyjából azonos az angol folyamatban lévő jelen idejével.
ninajenga nyumba házat építek
anakwenda mjini ő a városba megy
Toldalékoláskor a jelen időt kifejező -na- morféma összeolvadhat a személyragokkal:
na- (én most ...k) twa- (mi most ...unk)
wa- (te most ...sz) mwa- (ti most ...tok)
a- (ő most ...) wa- (ők most ...nak)
[szerkesztés] A múlt idők
A szuahéliben háromféle egyszerű múlt idő van:
1/ folyamatos múlt idő: -li-
nilikuwa nyumbani otthon voltam
2/ határozottan befejezett múlt idő: -me-
amefika ő megérkezett
3/ ritka, főleg a népköltészetben használt, kb. elbeszélő múlt: -ka-
sungura akasema és akkor a nyúl azt mondá
Amennyiben két cselekvés közvetlenül egymás után játszódik le, akkor az első ige -li-, a második pedig -ka- toldalékot kap:
alifika akaingia nyumbani megérkezett és belépett a házba
Léteznek a szuahéliben a 'kuwa' létigével képezett összetett igealakok is:
nilikuwa nikitembea amikor sétáltam volt
[szerkesztés] A jövő idő
A jövő időt a -ta- toldalékkal fejezzük ki:
nitarudi kesho holnap visszajövök
[szerkesztés] A feltételes mód
A szuahéliben a feltételes módot háromféleképpen fejezzük ki:
1/ ha a cselekvés, történés lehetetlen, hiányoznak a feltételei, akkor a -ngali- toldalék használandó
ningalikwenda nyumbani hazamennék (de nem lehet)
nilikuwa ningalikwenda nyumbani hazamentem volna
ningalisema megmondanám (ha tudnám)
2/ a lehetséges vagy valószínű cselekvés, történés, valamint az óhajtó mód kifejezésére a -nge- morfémát kell használni
ningeweza kufanya kazi tudnék dolgozni (ha kapnék munkát)
ningetaka kununua kitabu hiki szeretném megvenni ezt a könyvet
ningetaka kuandika barua szeretnék levelet írni
3/ ha egy meghatározott, lehetséges feltételhez kötjük a cselekvést, történést, akkor a legtöbbször a jövőre utaló -ki- toldalékot használjuk:
ukimaliza kujenga nyumba yako, nitakutembelea ha majd fölépíted a házad, akkor meglátogatlak
[szerkesztés] A felszólító mód
Egyes szám második személyben az igető a végmagánhangzóját -e–re változtatja, míg többes szám második személyben a végződés -eni.
ende menj, eredj
twendeni gyerünk
endeni menjetek, eredjetek
nipe add ide, add nekem
A közvetett utasítást kifejező első és harmadik személyű igealakok rendszerint szintén -e–re változtatják a tőmagánhangzót (ez az arab eredetű -i–re végződő igealakokban ritka):
anataka niende (ő) azt akarja, hogy (én) menjek anataka unipige (ő) azt akarja, hogy (te) engem megüss
Ez utóbbi igealakban tárgyi egyeztető morféma (-ni-) szerepelt, ami a cselekvés célirányosságára utalt.
[szerkesztés] Tárgyas igeragozás
Az, hogy a szuahéli mondatnak tárgya van, az igealakban jut kifejezésre. Ez tulajdonképpen megfelel a magyar tárgyas igeragozásnak. A toldalékok nagy részben megegyeznek az igei személyragokkal, csak egyes szám második és harmadik személyben van eltérés:
-ni- (engem) -tu- (minket)
-ku- (téged) -m- (titeket)
-m- (őt) -wa- (őket)
nimekuambia (meg)mondtam neked
umenitembelea meglátogattál (engem)
tunawatafuta mi keressük őket
Nem közvetlenül tárgyi vonatkozású tranzitív igék esetében dativusi szerepkörben is megjelenhetnek ezek a toldalékok (wakamsema – megmondták neki).
[szerkesztés] Számok
0 - Sifuri
1 - Moja
2 - Mbili
3 - Tatu
4 - Nne
5 - Tano
6 - Sita
7 - Saba
8 - Nane
9 - Tisa
10 - Kumi
11 - Kumi na moja
20 - Ishirini
30 - Thelathini
40 - Arobaini
50 - Hamsini
60 - Sitini
70 - Sabini
80 - Themanini
90 - Tisini
100 - Mia
101 - Mia na moja
200 - Mia mbili
1000 - Elfu moja
[szerkesztés] Szószedet
Az alábbiakban a szócikkben szereplő szavakat soroljuk fel a szócikkben való előfordulásuk sorrendjében.
-fanya tenni, csinálni, dolgozni
-sema mondani, szólni
-enda menni, haladni
-jenga építeni
nyumba (nyumbani) ház (otthon, a házba, a házban)
mji (mjini) város (a városba, a városban)
-wa lenni
-fika érkezni, jönni
sungura nyúl
-ingia belépni
-tembea sétálni, kószálni, vándorolni
-rudi visszajönni, visszatérni
kesho holnap
-weza képesnek lenni vmire, -hat, -het
kazi dolog, munka, foglalkozás
-taka akarni, szeretni, kívánni
-nunua vásárolni, venni
kitabu könyv
hiki (egy közelre mutató névmás: „ez”)
-andika írni
barua levél, dokumentum, üzenet
-maliza elkészíteni, befejezni
yako (egy birtokos névmás: „te …d”)
-tembelea meglátogatni
-pa adni
-piga ütni, verni, lőni, csapni
-ambia tájékoztatni, értesíteni, tudósítani
-tafuta keresni
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Kamusi Project Internet Living Swahili Dictionary
 |
Ez a nyelvészeti lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
