Szolyva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Szolyva (ukránul Свалява (Szvaljava / Svaliava), szlovákul Svalová, románul Svalova) város a mai Ukrajnában Kárpátalján a Szolyvai járás székhelye.

Tartalomjegyzék 1 Fekvése 2 Nevének eredete 3 Története 4 Látnivalók

[szerkesztés] Fekvése

A város Munkácstól 30 km-re északkeletre a Latorca bal partján a Sztrij-hegy lábánál fekszik, ott ahol a Szolyva-patak a Latorcába ömlik. Nagybisztra és Újtövisfalva tartozik hozzá.

[szerkesztés] Nevének eredete

Neve a szláv szoly (= só) főnévből való.

[szerkesztés] Története

1263-ban Zoloa néven említik először. Már az őskorban lakott hely, ahol bronzkori leleteket találtak, Tövisfalva felé pedig honfoglaláskori sírt tártak fel. Rákóczi Lengyelországból jövet itt találkozott a népfelkelők küldötteivel. 1728-ban lett a Schönborn család birtoka, ettől kezdve indult fejlődésnek. 1798-ban kapott vásártartási jogot. 1888-ban egyesítették Nagybisztrával. 1944-1945 között a helységben szovjet gyűjtőtábor volt, ahol több, mint tízezren haltak meg; a város határában levő tömegsírjuk jeltelen.^[forrás?]1910-ben 3802 lakosából 1698 ruszin, 1115 német, 735 magyar és 195 szlovák volt. A trianoni békeszerződésig Bereg vármegye Szolyvai járásának székhelye volt. Ma 14 800 lakosából 800 (3%) a magyar.

[szerkesztés] Látnivalók

• Gyógyhatású savanyúvízforrásai évszázadok óta ismertek.
• Görög katolikus temploma 1758-ban épült.
• Szolyvai Emlékpark
• Honfoglalás kori magyar harcos sírhelye – Szolyva határában, a városba Munkács felől bevezető út mentén található sírt Lehoczky Tivadar tárta fel az 1870-es években. A sírban egy honfoglalás kori magyar harcos és lova maradványai találhatók, a csontok mellett egy tarsolylemez is előkerült. A sírhelyre egy kereszt, később kápolna került, ezek azonban a szovjet időkben megsemmisültek. A sír fölött ma is látható emlékművet 2000-ben állították.