Szláv mitológia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A szláv népek több mint 3000 év alatt kialakult vallása és mitológiája.

[szerkesztés] Szláv istenek és mitológiai alakok

Bannyik: a fürdő szelleme
Bielobog: a fény és a szerencse istene a kezdeti hitvilágban
Bjelun: magas termetű, ősz szakállú aggastyán, a vándorok útbaigazítója és az aratók patrónusa
blud: erdei, mezei gonosz kobold
bludicska: lidérc
bogatir: természetfeletti képességekkel bíró félisten
Csernobog: a sötétség és a balszerencse istene, a gonosz megszemélyesítője a kezdeti hitvilágban
dabog: ördög a déli szlávoknál (Dazsbogból ered)
Dazsbog: Szvarog fia, a gazdagság istene
domovoj: orosz háziisten, a ház védelmezője
Fülemüle Zsivány: félig szörny, félig ember, Ilja Muromec ellensége
hut: madárfejű szárnyaskígyó; a betegségektől és sorscsapásoktól védő, a gazda vagyonát gyarapító házi szellem
Ilja Muromec: az orosz folklór hőse, hazáját és fejedelmét védelmező, paraszti származású félisten
jagababa: a szélvészt és a viharfelhőket megszemélyesítő, mozsárban repülő emberevő boszorkány
Jarilo: a tavasz istene
Khorsz: Dazsbog nevének iráni eredetű változata
Kij: a legenda szerint a Kijevet alapító óriás
kikomora: élő személy éjszaka bolyongó, vérszívó lelke
lesij, ljeszij: az erdő szelleme, erdei emberrém
Libegy: Kij húga
licar: az alakját időlegesen megváltoztatni képes, varázserejű férfi az orosz hiedelemvilágban
lojma: békatestű, nagy fejű, üveges szemű víziszörny
mara: erdei asszonyrém
Mokosa: az északi oroszoknál a nyájak gondviselője, a fonás és a vászonfehérítés segítője
Morana: a tél és a halál istennője
oboroten: vámpír
Perun: a keleti és a balti szlávoknál a villámlás és a harc istene; a kereszténység felvétele után kultuszának egy része átszármazott Szt. Illésre
polevik: mezei tündér, nimfa
Radigoszt: a nyugati szlávok egyik főistene; kultusza az idők során összeolvadt Szvantovitéval
Rarog: Szvarog nyugati szláv megfelelője
rozsanyica: az újszülött női őse, kinek lelke tovább él az újszülöttben, és irányítja annak sorsát
ruszalka: erdei, mezei nimfa a keleti szlávoknál
Scsek és Horiv: Kij fivérei
Szimargl: az orosz földön élő nem-szlávok főistene
Sztribog: a keleti szlávoknál a szelek istene
Szugyenyica: a sors megszemélyesítője
Szvantovit: a nyugati szlávok négyfejű, mindentudó istene
Szvarog: a keleti szlávoknál a nappali égbolt, a világosság és a tűz istene; jelképe a kard
Triglav: néhány nyugati szláv törzs főistene; háromfejű, melyek az Eget, a Földet és az Alvilágot szimbolizálják. Eredetileg talán Szvantovit egyik helyi változata volt; a kereszténység felvétele után Szt. Vitusra származott át a kultusza.
Velesz: az oroszoknál a nyájak védője, az állatok és az állattenyésztés istene; a kereszténység felvétele után Szt. Balázzsal azonosították
Veszna: a tavasz istennője
Vetru: a szél; Sztribog fia
Víj: az alvilág ura, Dazbough apja
víla: tündér a felhőkben, erdőkben, vizekben
vogyjanoj: vízi emberrém
volkolak: farkasember