Szinapszis

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szövegét, tartalmát. Részletek a cikk vitalapján.

A szinapszisok azok a sejt közötti kapcsolódási helyek, amelyeken keresztül az ingerület egyik sejtről a másikra terjed át. Szinapszist általában az egyik neuron axonja hoz létre a másik neuron dendritjével. A két különböző neuronhoz tartozó ektoplazmatikus membrán közötti távolság a szinaptikus rés. A szinapszisokban az ingerületet átvezető mediátor acetilkolin vagy más anyag. Az idegvégződések többsége nem effektor vagy receptor, hanem intercalaris (az egyik neuron kapcsolata a másikkal). Magasabb idegi központokban egyetlen neuron közel százezer hozzávezető kapcsolattal rendelkezik, és saját nyúlványaival is sok ezer másik idegsejtet ér el. A szinapszis szót Sherrington és Forbes vezették be 1887-es élettantankönyvükben.

A szinapszisok a következőképpen osztályozhatóak:

1. Központi – kétidegsejt között történik az ingerület átadása
2. Kerületi – idegsejtről
   1. Izomsejtre
   2. Mirigysejtre
   3. Érzősejtre

A központinál a szinapszisokban a két idegsejt soha nem ér össze, az egyik idegsejt axonja, a másik idegsejt dendritjének adja át. Amelyik hozza az ingerületet, az a preszinaptikus, amelyik viszi tovább, az a posztszinaptikus A kettő között rés van, ez a szinaptikus rés. Az axon végén hólyagok találhatók, ebben neurotranszmitterek termelődnek. Ha a hólyagokhoz ér az ingerület, a hólyagok kivándorolnak a szélére, és kiürítik a tartalmukat, exocitózis játszódik le.

[szerkesztés] Fajtái

Aszerint, hogy hogyan megy át az ingerület:

1. Elektromos – gerincteleneknél. Amikor a preszinaptikushoz odaér az ingerület, innen elektronok ”ugranak” le és az elektronok viszik át a posztszinaptikus idegre az ingerületet. Ekkor a szinaptikus rész egészen kicsi, 2-3 nanométer. Az ingerület oda-vissza haladhat.
2. Vegyi szinapszisok. Gerincesekre jellemző. Az ingerületet vegyi anyagok továbbítják. Ha odaér az ingerület, a preszinaptikus ideg vegyi anyagokat választ ki, átjutnak a résen és ingerelik a posztszinaptikus ideget. Itt a szinaptikus rés akár 20-30 nanométer is lehet. Az ingerület itt csak egy irányban haladhat, ám neurotranszmitterek oda-vissza haladhatnak (anterográd, illetve retrográd üzenetküldés). A visszafelé irányuló transzmissziónak általában szabályozó szerepe van.
   • Serkentő (excitáló) szinapszis – áthalad az inger
   • Gátló (inhibitor) szinapszis – nem halad át az inger, elakad.

[szerkesztés] Vegyi szinapszis neurotranszmitterei

A vegyi anyagokat neurotranszmittereknek nevezzük, ezek (a lista közel sem teljes):

1. Serkentő:
   • Szerotonin
   • Noradrenalin
   • Acetilkolin
   • Hisztamin
2. Gátló:
   • Gamma-amino-vajsav
   • Glicin
   • Nanofehérjék

Aszerint is megkülönböztetjük a szinapszisokat, hogy hány idegsejt vesz részt:

1. MONOszinapszis – két idegsejt közötti szinapszis
2. POLIszinapszis – egy idegsejt többnek adja át az ingerületet, vagy több adja át egynek.

[szerkesztés] A kémiai szinapszisok fiziológiája

Mozgásba jönnek, és átviszik az ingerületet úgy, hogy ingerlik a posztszinaptikus ideg membránját, és ez által átvitték az ingerületet A szinapszisokban a posztszinaptikus idegsejten a membrán nyugalmi potenciál alatt van, -70 mV. A serkentő szinapszisokban lecsökken –50 mV-ra, amikor odaért az ingerület. Megindul a Na⁺ és Ca²⁺ ionok vándorlása. A serkentő szinapszisok a dendritekben alakulnak ki, a szinaptikus hólyagok neurotranszmitterei viszik tovább az ingerületet. Ezzel szemben a gátló szinapszisokban a nyugalmi potenciál –70 mV-ja –120 mV-ra emelkedik. Ezek a szinapszisok az axon eredőjén vannak, itt az ingerület nem halad tovább, mert a neurotranszmitterek ebben az esetben gátló anyagok.

A szinapszisoknál ahogy érkezik az ingerület összeadódik, és még erősebb formában halad tovább, ha serkentő. De ha a szinapszis gátló transzmittert is kiad, az is összeadódik, és az halad tovább, amelyik az erősebb. Egy szinapszis lehet gátló és serkentő is egyben, attól függ, hogy milyen neurotranszmittert szabadít fel.

Az ingerület továbbhaladása a szinapszisokban lehet:

1. Divergens – az ingerület szétterjed. Érkezik egy és többnek adja át az ingerületet
2. Konvergáció – az ingerület többről érkezik, és összeadódik.

Az ingerület haladása az izmokban ellentétesen halad, reciprok beidegződés történik. A végtagok beidegződő izmok kettő félék lehetnek:

• Flexor – hajlító
• Extenzor – feszítő

Ennek a kettő izomnak ellentétes beidegződése van. Ha a hajlító kap ingert, az összehúzódik, és a feszítő elernyed, és fordítva, ezt nevezzük reciprok beidegződésnek.

Reverberációs kör – időben is terjed az ingerület. Ezek a szinapszisok az agyban jönnek léter, reverberációs körnek nevezzük. Sokszor van az, hogy az inger már megszűnt, de az ingerület még köröz.