Gamma-amino-vajsav
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Gamma-amino-vajsav | |
---|---|
IUPAC név | 4-aminobutanoic acid |
Azonosítók | |
CAS-szám | [ | ]
PubChem | |
MeSH | |
SMILES | C(CC(=O)O)CN |
Tulajdonságok | |
Kémiai képlet | C4H9NO2 |
Moláris tömeg | 103,12 |
Olvadáspont |
203 °C |
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára vonatkoznak. (25 °C, 100 kPa) |
A gamma-amino-vajsav (röviden GABA az angol gamma-aminobutyric acid-ból) egy többnyire gátló hatású neurotranszmitter számos különböző fajban. A humán központi idegrendszerben és a retinában ez az egyik fő gátló neurotranszmitter.
[szerkesztés] Működés
A gerincesek agyában a GABA gátló szinapszisokon hat. A GABA specifikus transzmembrán receptorokhoz kötődik mind a pre- mind a posztszinaptikus neuronok membránján. Ez a kötődés ioncstornák megnyílásához vezet, melyeken vagy negvatív töltésű kloridionok áramlanak be, vagy pozitív töltésű kálium ionok áramlanak kifelé a sejtből. Ez negatív irányba tolja a membránpoteciált és hiperpolarizációhoz vezet. A GABA receptornak három nagyobb csoportja ismert: a GABAA és GABAC ionotróp receptorok, melyek maguk is ioncsatornák, és a GABAB metabotróp receptorok, melyek G protein-csatolt receptorok és a G-proteinek segítségével nyitnak meg más ioncsatornákat.