Szenttamás (Szerbia)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Koordináták: é. sz. 45°32′42’’, k. h. 19°47′36’’45.545, 19.7933333333

A római katolikus templom

Szenttamás (másképpen Bácsszenttamás, szerbül Србобран / Szrbobran / Srbobran, németül Thomasberg) város a mai Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben.

[szerkesztés] Fekvése

Óbecsétől 22 km-re délnyugatra fekszik. Közigazgatásilag hozzá tartozik:

Nádalja (Nadalj)
Turja (Turija)

[szerkesztés] Nevének eredete

Magyar nevét Szent Tamás apostolnak szentelt középkori monostoráról kapta. A magyarból átvett Sentomaš helyett 1922-ben a szerb nyelvben a Srbobran (= szerbvédő) nevet kapta, amely az 1848–49-ik évi harcokra emlékeztet.

[szerkesztés] Története

A görögkeleti szerb templom

Első írásos említése 1338-ból való Sentomas néven. A település névadója az a Szent Tamás apostol tiszteletére szentelt kolostor volt, mely a középkori településsel együtt valószínűleg a török harcokban pusztult el. A török veszély elmúltával a 18. században szerbekkel és magyarokkal telepítették újra. 1848. július 14-én a délvidéki magyar hadsereg sikertelen támadást intézett a szerbek itteni erőssége ellen, majd augusztusban a második, és a szeptember 21-i harmadik ostrom is sikertelen maradt. 1849. április 3-án Perczelnek sikerült bevennie. 1910-ben 14 335 lakosából 7808 szerb, 6031 magyar, 430 német volt. A trianoni békeszerződésig Bács-Bodrog vármegye Óbecsei járásához tartozott.

1918-ban a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1941-ben visszacsatolták Magyarországhoz. A szerb partizánok 1944-ben foglalták el. Az ezt követő szerb megtorlásnak kb. 2000 helyi magyar lakos esett áldozatul. Lakói zömében ma is a mezőgazdaságból élnek.

[szerkesztés] Népesség

Szenttamás községnek 2002-ben 17855 lakosa volt. Ebből 11963 szerb (67 %), 3920 magyar (22 %) és 1972 más nemzetiségű.

Magának Szenttamás városának

1991-ben 12798 lakosa volt.

Ebből: 6852 szerb (53,7 %), 4397 magyar (34,4 %), 885 jugoszláv (6,9 %), 144 cigány, 119 horvát, 118 montenegrói, 35 macedón, 21 bolgár, 21 ukrán, 19 ruszin, 17 német, 11 muzulmán, 7 szlovén, 6 albán, 5 szlovák, 4 bunyevác, 3 cseh, 1 orosz, 1 román, 29 egyéb, 87 ismeretlen, 8 nem nyilatkozott, 8 régió.

2002-ben 13091 lakosa volt.

Ebből 7838 szerb (59,9 %), 3715 magyar (28,4 %), 396 jugoszláv, 245 cigány, 134 horvát, 118 montenegrói, 26 macedón, 24 ukrán, 21 muzulmán, 18 ruszin, 14 német, 13 albán, 12 szlovák, 10 szlovén, 8 román, 6 bolgár, 3 orosz, 2 bosnyák, 2 bunyevác, 1 cseh, 10 egyéb, 274 nem nyilatkozott, 115 régió, 86 ismeretlen.