Szentistván
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Szentistván | ||
|---|---|---|
|
||
| Közigazgatás | ||
| Ország |  Magyarország |
|
| Régió | Észak-Magyarország | |
| Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén | |
| Kistérség | Mezőkövesdi | |
| Rang | nagyközség | |
| Irányítószám | 3418 | |
| Körzethívószám | 49 | |
| Népesség | ||
| Népesség | 2672 (2001) | |
| Népsűrűség | 52,27 fő/km² | |
| Földrajzi adatok | ||
| Terület | 51,12 km² | |
| Időzóna | CET, UTC+1 | |
| Elhelyezkedése | ||
  Szentistván
|
||
Ez a szócikk a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei településről szól. Hasonló címmel lásd még: Szentistván (Esztergom).
Szentistván nagyközség Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Mezőkövesdi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A Bükk és az Alföld találkozásánál helyezkedik el, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a 3. számu főútvonaltól, autópályától délre, pár kilométerre.
[szerkesztés] Története
A község határában 5-6000 éves leleteket is találtak, melyek itt élő emberekre (dákok, szarmaták) utalnak. A mondabeli Csörsz árok nyomai is fellelhetők.
Ernye bán fia, István nádor 1315 tájt Szent István tiszteletére építtet itt templomot. A községet is erről nevezték el, mai neve 1396-ban Senth Isthuán alakban volt ismeretes. A török többször feldúlta, olyannyira, hogy az 1641-es összeírás alkalmával lakatlan volt a vidék. Igazán csak II. Rákóczi Ferenc szabadságharca után népesedett be. Szentistván egészen 1945-ig megmarad az egyház, az Egri káptalan birtokában.
A krónikák, történetírók nem jegyeztek fel a településről jelentős történelmi eseményeket.
[szerkesztés] Nevezetességei
Szentistván, a három „matyó” település (Mezőkövesd, Szentistván, Tard) egyike. A „matyó” név eredetét sokan kutatták, s kutatják még napjainkban is. „A szorgalmas népű, szép magyar fajtájú község lakossága elismert nevet vívott ki, elsősorban asszonynépe a matyó népművészet magas színvonalra való fejlesztésével és a kézimunkázás és hímzés szorgalmas művelésével” – írja az 1939-ben készült Borsod Vármegye Krónikája című kiadvány szerzője. Régen és még ma is, a hímzés sok asszonynak a megélhetés forrása, kiegészítője. Díszes, matyó népviseleti ruhájukat szívesen magukra öltik az idelátogatók kedvéért.
A településen található tárgyi, történelmi emlék a Szent István király tiszteletére épített templom, melynek falát Takács István festőművész freskói díszítik. A történelmet őrzik és idézik a háborúk áldozatai tiszteletére emelt emlékművek a Hősök terén. Közöttük és kiemelkedve kapott helyet a Millennium tiszteletére államalapítónk, Szent István király alakját és emlékét őrző műalkotás. Artézi víz-forrás a település központjában található Szent István kútja. Ma már az 1890-es években épült Tájház (műemlék) is történelem.
