Szalonna (település)
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
 |
A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján |
| Szalonna | |
|---|---|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Észak-Magyarország |
| Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén |
| Kistérség | Edelényi |
| Rang | község |
| Irányítószám | 3754 |
| Körzethívószám | 48 |
| Népesség | |
| Népesség | 1066 (2001) |
| Népsűrűség | 53,09 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 20,08 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
  Szalonna
|
|
Szalonna község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Miskolctól 50 kilométerre északra a Rakaca-patak széles völgyében, a Szalonnai-hegység déli széle alatt terül el.
[szerkesztés] Nevének eredete
Neve a szláv slana (= sós) szóból származik, a falu közelében ugyanis enyhén sós vízű forrás található.
[szerkesztés] Története
1249-ben Zolouna néven említik először. Már az őskorban lakott hely volt, majd a korai középkorban a vasművesség egyik központja lett. Később református kézbe került templomát a 11. században az Őrsúr nemzetség építtette, majd a 12. században a körtemplomot szabálytalan négyszög alakú hajóval román stílusban bővítették. 1383-ban a hajót a birtokos Lóránd fia István gótikus boltozattal fedte be, freskói a 15. századból valók. Körítőfala is 15. századi, még ma is áll.
1562-ben a falut felégette a török. A templomot 1598-ban vették birtokba a reformátusok. 1765-ben megépült a fa harangláb. Az északi oldalon a 14. századi sekrestye és osszárium alapfalai jól láthatók. A templomtól északra állt a birtokos család ma már nem látható, megerősített udvarháza.
[szerkesztés] Látnivalók, programok
- Református temploma 11. századi.
- A Gedeon-kastély a 19. században épült, állapota lepusztult.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Híres emberek
Itt született Kalász László költő.
)