Svájc földrajza
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Domborzata
Az ország domborzatilag tagolt. Három nagyobb tájegységre osztható:
- Tájképét az ország délkeleti részén emelkedő és területének mintegy 60%-át elfoglaló Alpok határozza meg. Láncai a Gotthard-masszívumban futnak össze. Legmagasabb pontja a 4 634 m-es Monte Rosa-hegyi Dufour-csúcs. Itt találhatók Európa leghosszabb gleccserei is, mint az Aletsch, mely eléri a 24 km-t.
- Jura-hegység: a hegyvidék mészkőláncai illetve táblái a francia határ mentén sorakoznak.
- Svájci-medence: a Jura és az Alpok között kb. 300 km hosszú hullámos dombvidék, az ország gazdasági centruma.
Lásd még: Svájc hágóinak listája
[szerkesztés] Vízrajza
Az Alpokban ered a forrása számos európai folyamnak, köztük a Rajna, a Rhône, az Inn, az Aare és a Ticino folyónak, amelyek a Genfi-tó, Zürichi-tó, Bodeni-tó, Neuchateli-tó vizét is táplálják.
Lásd még: Svájc tavainak listája, Svájc folyóinak listája
[szerkesztés] Éghajlata
Az északi, sűrűbben lakott országrész nyitottabb, de még így is meglehetősen hegyes-völgyes, az északnyugaton elterülő Jura-hegység mészkővonulataival. Svájc klímája általában mérsékelt, helyenként nagy ingadozásokat mutatva, a magashegységi zord klímától a Svájc déli csücskénél előforduló kellemes mediterrán éghajlatig.
[szerkesztés] Növény- és állatvilága
Legismertebb növénye a védett havasi gyopár. Ez egy kis fehér szirmú virág, ami alpesi területeken fordul elő.
Legismertebb kutyafajtái a bernáthegyi és a berni pásztor. Mindkettő főleg mentőkutyaként ismert.