Sulyok Dezső
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Sulyok Dezső (Simaházapuszta, 1897 – New York, 1965) magyar politikus, országgyűlési képviselő, Pápa város polgármestere
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Élete
[szerkesztés] 1897-1920
Édesapja molnár volt. Szüleit kilencévesen elveszítette, ezért nagybátyja nevelte fel. A Szent Benedek-rend pápai Szent Mór Gimnáziumában érettségizett (ez ma a Türr István Gimnázium és Kollégium) kitűnő eredménnyel. Végigharcolta az első világháborút, az olasz és az orosz fronton teljesít szolgálatot. Majd Budapesten csendőrtiszti tanfolyamot végzett és fogalmazóként tevékenykedett a tanácsköztársaság alatt. 1919 augusztusában a pápai rendőrség ideiglenes parancsnokává nevezték ki. A csendőrséget a rengeteg túlkapás miatt otthagyja, ahogy eléri betegállományba helyezését. Közben a Pázmány Péter Tudományegyetemen (ma ELTE) megkezdett tanulmányait befejezi és jogi doktorátust szerez.
[szerkesztés] 1920-1931
1924-ben letette az ügyvédi vizsgát és önálló irodát nyitott Pápán. Rendszeresen publikált a Pápa és Vidéke című katolikus hetilapban. Belép a kormány politikáját támogató Szociális Gazdasági Pártba, 1926–1931-ben választmányi tag. 1929-ben választották először városi képviselővé a polgári pártok közös listáján a Belvárosban. Aktív a testületben, mint a Pénzügyi Bizottság előadója, politikájában nagy aktivitást mutat, sorra jelennek meg cikkei a Pápai Hírlapban. A szélsőségektől élesen elhatárolódik, ebbe beleértve: Lenin, Sztálin, Hitler és Mussolini gondolatait is. Kimutatja azok szélsőséges jellegét. 1935-ben újraválasztották képviselőként.
[szerkesztés] 1931-1947
Az 1931. évi országgyűlési választások előtt pártja nem támogatja azt, hogy jelölt legyen, ezért néhány hónapre belép a kormánypártba. Innen hamar távozik és egy időre visszavonul a nagypolitikától. 1935. évi országgyűlési választások előtt újra csatlakozik a kormánypárthoz (Nemzeti Egység Pártja), de a választásokon csak nem hivatalos jelöltként indítják. Ennek ellenére, a Magyar Élet Pártja hivatalos jelöltje, Barczy Gábor előtt 459 szavazattal nyer és Pápán országgyűlési mandátumot szerez. A választások után másfél hónappal, csalódik Gömbös Gyula miniszterelnök politizálásában, másodszor is távozik a kormánypártból. 1937-ben belép a Független Kis Gazda Pártba.
1938-ban ő szólal fel Imrédy Béla zsidó származása ügyében, ami miatt a miniszterelnök lemondásra kényszerül. Később felszólal egy interpellációban Szálasi Ferenc örmény származása miatt, amiért az Összetartás című folyóírat bepereli és elveszti a pert. A második zsidótörvény ellen szavaz. Fellép mindennemű szélsőseg ellen, ami a későbbi Szálasi időszak alatti illegalitását vonja maga után. 1942. január – 1943. június között újra katonaként tevékenykedik, az orosz fronton főhadnagyi rangban.
1943-tól az FKGP polgári tagozatának társelnöke lesz, részt vesz a párt Kállay Miklós miniszterelnökhöz benyújtott háborúellenes memorandumának kidolgozásában. 1944. április 3-án szovjet hatásra letartóztatták, és Nagykanizsára internálták. Két hónap múlva, Mindszenty József veszprémi püspök (későbbi hercegprímás) közbenjárására szabadon engedik. A nyilas hatalomátvétel után újra bujkálni kényszerül. A városparancsnok őt kérte fel 1945. április 1-jén, húsvéthétfőn a polgármesteri teendők ellátására. Szeptember elejéig töltötte be ezt a posztot, így hivatali ideje csak a tervezek kidolgozására volt elég. Konkrét javaslatokat dolgozott ki a városrendezés végrehajtására. 1945. augusztusban bekerült az FKGP Országos Intézőbizottságába. 1945. júniustól az Ideiglenes Nemzetgyűlés, majd októbertől a budapesti törvényhatósági bizottság, novembertől a Nemzetgyűlés tagja. 1945 szeptemberében mint a kormányon lévő Kisgazdapárt jelöltje került a Pénzintézeti Központ élére. A Népbíróságon az Imrédy-per vádlója, népügyészi rangban. Sulyok Dezső politikai pályájának csúcspontját ekkor érte el, mert a köztársasági elnökké választott Tildy Zoltán után ő lett a párt miniszterelnök-jelöltje.
De miniszterelnök nem lehetett, a hírhedett szalámitaktika révén, 1946. március 12-én a Baloldali Blokk követelésére 21 társával együtt kizárják a Független Kisgazdapártból és ezzel a párt végleges szétverése is kezdetét veszi. Ezért társaival 15-én megalakították a Magyar Szabadság Pártot (működésüket csak 1946 júniusában engedélyezik), amelynek elnökévé is választják, a Holnap című pártlap elindítója majd főszerkesztője. Ez egy kétségbeesett próbálkozás volt, a szovjetek árnyékában. 1947-ben a módosított válaszási törvény miatt lehetetlenné vállt a Magyar Élet Pártja színekben való jelölti indulása a közelgő választásokon, július 21-én pártját feloszlatja, és lemond mandátumáról. Augusztus 14-én elmenekült az országból, az Amerikai Egyesült Államokbaba disszidál. Még október 7-én megfosztják állampolgárságától.
[szerkesztés] 1947-1965
Mint a Pénzintézeti Központ végkielégítés hiányában elküldött vezetője nemzetközi bíróságon pert nyert a magyar állam ellen, így a külföldön zárolt magyar betétekből 80 000 dollár végkielégítéshez jutattják, amivel anyagi függetlenséget tud teremteni emigráns politikai gondolataihoz. 1949–1950-ben a Magyar Nemzeti Bizottmány végrehajtó bizottsági tagja, a belügyi osztály vezetője lesz. Nagy Ferenccel és Varga Bélával való vitája miatt – utólag is számon kérte rajtuk a kommunista párt (MKP) nyomására engedményeket tevő politizálást. 1948 – 1950-ben az Amerikai Magyar Népszava szerkesztője. Az emigrációs kiadványokat rendszeresen szerekeszti.
1948-ban Svájcban, német nyelven, míg 1954-ben New Yorkban magyarul jelentek meg visszaemlékezései. 1956 után Magyar Október 23. Mozgalom néven önálló szervezetet alapított, de ez nem gyakorolt jelentősebb befolyást sem az ország életére, sem az emigrációkban élők sorsára. New Yorkban hunyt el 1965-ben, 68 évesen.
[szerkesztés] Rendszerváltás utáni rehabilitációja
- Születése 100. évfordulóján Pápán, szülővárosában konferencián emlékeztek személyére. Ebből az alkalomból jelent meg Szerencsés Károly: A nemzeti demokráciáért című könyve Sulyok Dezsőről, amit a Pápa városi Önkormányzat adott ki.
- Pápai házára 1994-ben emléktáblát tettek, ezt dr.Habsburg Ottó avatta fel.
- 1997-ben pedig a rendszerváltás után újjáalakult Független Kisgazdapárt rehabilitálta egykori kizárt politikusát
[szerkesztés] Felhasznált irodalom
- Forrás: HERMANN ISTVÁN – Sulyok Dezső polgármester, országgyűlési képviselő (1897-1965)
- Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutatóintézete Közalapítvány
[szerkesztés] Vele kapcsolatban
- Tudományos konferencia - Sulyok Dezső tiszteletére, elérhető a http://193.6.201.253/02200/02205/index.phtml címen.
- Szobrot állítottak neki 2002. március 28-án a polgármesteri hivatal mellett.
- Szerencsés Károly: A nemzeti demokráciáért - Sulyok Dezső; letölthető: http://mek.oszk.hu/02100/02189/
