Sorokpolány
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Sorokpolány | ||
|---|---|---|
 |
||
| A római katolikus templom | ||
|
||
| Közigazgatás | ||
| Ország |  Magyarország |
|
| Régió | Nyugat-Dunántúl | |
| Megye | Vas | |
| Kistérség | Szombathelyi | |
| Rang | község | |
| Irányítószám | 9773 | |
| Körzethívószám | 94 | |
| Népesség | ||
| Népesség | 842 (2001) | |
| Népsűrűség | 63,36 fő/km² | |
| Földrajzi adatok | ||
| Terület | 13,29 km² | |
| Időzóna | CET, UTC+1 | |
| Elhelyezkedése | ||
  Sorokpolány
|
||
Sorokpolány község Vas megyében, a Szombathelyi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A Sorok-patak jobb partján emelkedő magaslaton fekszik Szombathelytől 14 km-re délkeletre.
[szerkesztés] Története
1265-ben Pulan néven említik először. Neve az ősszláv polny (= nyílt kopár térség, síkság) főnévből származik. 1301-ben Palan, 1410-ben Polyan néven említik. 1301-ben Szent-László tiszteletére szentelt kápolna állt határában. Az Unyani, Polyáni és más családoké volt. Sorokújfalu első említése 1450-ből Poss. Wyfalw alakban történik. A Hidvégieké és más nemeseké volt. [1] A település területén Árpád-kori temetőt tártak fel, mai temploma a 15. században már állott. A mai kastély elődje feltehetően egy középkori udvarház volt. A török időket követően az Akacs, a Bácsmegyei és Mankóbüki családok birtoka volt. Ezután a Rumy család a község földesura, de 1820-ban eladták Taródházi Mikos Lászlónak. A kastélyt is ő építtette 1850 körül barokk stílusban.
Vályi András szerint "ÚJFALU. Sorki Újfalu. Vas Várm. földes Urai több Urak, fekszik Kis Unyomnak szomszédságában, és annak filiája; határja is hozzá hasonlító." [2]
Fényes Elek szerint "Polány, magyar falu, Vas vmegyében, a Sorok mellett, 120 kath. lak., róna igen termékeny határral. Birják gr. Hugonnai, Polányi, Korcsmáros. Ut. p. Szombathely." [3]
Vas vármegye monográfiájában "Sorki-Polány szintén a Sorok patak mellett fekszik. Házainak száma 32, lakosaié 227. Ezek magyarok és vallásuk r. kath., ág. ev. és ev. ref. Postája és távírója Kis-Unyom. Földesurai a Polányi, báró Mesznil , Hugonnay és Mikos -családok voltak. Kath. temploma a mult század elején épült. Falában látható Bátsmegyey Ferencznek, 1686 előtt Vas- Zala- és Somogyvármegyék főjegyzőjének, 1686 után Vasvármegye alispánjának siremléke. Sorok-Ujfalu magyar község, 48 házzal és 531 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája és távírója Kis-Unyom. Itt veszi magába a Sorok patak a Perint patakot." [4]
A sorokújfaui birtokot 1890-ben a Szapáry család vásárolta meg. 1910-ben a pénzügyi zavarba került Szapáryak Gött Gyulának adták el, majd 1916-ban báró Haupt Buchenrode István vásárolta meg. A család a birtokot 1945-ig meg is tartotta.
1910-ben Sorkipolánynak 291, Sorokújfalunak 637 magyar lakosa volt. A mai település Sorkipolánynak és Sorokújfalunak 1939. évi egyesítésével keletkezett.
[szerkesztés] Nevezetességei
- A Nagyboldogasszonynak szentelt római katolikus temploma 15. századi gótikus eredetű külső falán freskók maradványai láthatók, belül 1697-ből való síremlékkel. A templomot 1842-ben átalakították. Tornya a harangok szintjéig középkori eredetű.
- A Szapáry-kastélyt a 19. század közepén a Mikos család építtette eklektikus stílusban. 1927-ben akkori birtokosa Haupt báró átalakíttatta. Ma magántulajdon, felújítása folyik.
- A Szapáry család 1878-ban épített neoreneszánsz mauzóleuma.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Források
- ^ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I.-III. Bp. 1890-1913
- ^ Vályi András: Magyar Országnak leírása Buda, 1796. [1]
- ^ Fényes Elek: Magyarország Geographiai Szótára Pest, 1851 [2]
- ^ Magyarország vármegyéi és városai Vas vármegye szerk. Borovszky Samu, Bp. 1898.
