Siroki vár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A siroki vár Sirok fő nevezetessége.

[szerkesztés] A vár története

Siroki vár légifotón

A Mátra keleti részén egy magányos vulkáni hegycsúcs tör az égbolt felé, rajta Sirok várának falaival. Az országot romlásba döntő tatárjárás elmúltával a környező vidéket uraló Aba nemzetség Bodon ágának tagjai szemelték ki maguknak a kihűlt vulkáni hegyet, hogy szakadékos peremét erős kőfallal körülvéve, lakóhelyül használhassák.

A 14. század elején kénytelenek voltak behódolni a felvidéki vármegyékből saját magántartományt erőszakkal létrehozó Csák Máté oligarchának, így a továbbiakban őt szolgálták fegyvereikkel. 1320-ban ostrommal foglalták el Anjou Károly király csapatai, az erről szóló oklevél az első írásos feljegyzés róla. Ekkor az Aba nemzetség másik ágából származó Kompolti Imrét teték meg várnaggyá. 1331-ben egy Chenyk nevű cseh vitéz kapta adományul, majd 1337-ban újra a kirá1yé lett. 1372-ben Domoszlai Miklós királyi várnagy kétezer aranyforint értékben kijavította a sérüléseit, amiért az akkori uralkodó, Nagy Lajos zálogba adta neki a váruradalmat. 1388-ban Tari László a zálogösszeget kifizette Domoszlai Miklósnak, majd a következő évben megkapta a várat. A Tari család bonyodalmas örökösödési és jogi ügyeinek a következtében 1465-ben Guthi Országh Mihály és Kompolti Miklós lettek a vár urai. Őket 1475-ben Hunyadi Mátyás erősítette meg a birtokukban. 1561-ban Ország Kristóf sarokbástyákkal erősíttette meg a várat. 1567-ben a vár örököse Országh Borbála, illetve az ő férje, enyingi Török Ferenc lett. Haláluk után Zsuzsanna lányuk, és férje, Nyáry Pál lettek a birtokosok. 1588-ban a vár elég rossz állapotban volt, így 1596-ban a vár őrsége egyszerűen elmenekült a törökök elől. Helyüket török zsoldosok foglalták el, akiknek legfontosabb feladatai közé tartozott a környékbeli lakosság adóztatása és a magyar végvárak mögötti rablóportyák végrehajtása. A hódítók gondot fordítottak a siroki várra, melynek külső falait egy lebontott templom köveivel vastagították meg.

1686-ban a törökök is ostrom nélkül adták fel a várat, sőt még a felszerelésük és élelmük egy részét is ott hagyták.

A későbbi időkben ismét a Nyáry család kezére került a vár, tőlük 1842-ben gróf Károlyi György vette meg. A lakhatatlan vár a Károlyi család tulajdonában volt 1945-ig.