Károlyi György
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
gróf Károlyi György (Bécs, 1802. március 28. – Budapest, 1877. november 9.) főispán, politikus, mecénás, az MTA tagja. Széchenyi István és Wesselényi Miklós mellett a reformkor egyik legnagyobb formátumú alakja volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Családja
Édesapja: gróf Károlyi József (1768-1803)
Édesanyja: gróf Waldstein-Wartenberg Mária Erzsébet (1769-1813)
Testvérei: Erzsébet (1791-1795), Mária Anna (1793-1848), István (1797-1881), Lajos (1799-1863), Franciska (1800-1823), Jozefa (1803-1863)
[szerkesztés] Életpályája
Ifjúkorában egy ideig a császári seregben szolgált. Széchenyi István ezredtársa, barátja, utóbb több Ny-európai úton kísérője,
1825-ben a reformországgyűlésen 40 000 forint felajánlásával egyik alapítója volt a Magyar Tudományos Akadémiának. Az Akadémia igazgató és tiszteleti tagja volt.
1830 körül a reformmozgalom támogatója Szatmár vármegyében. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) egyik alapítója, elnöke 1839-ben. 1839-től az országgyűléseken a sógora, Batthyány Lajos által vezetett mérsékelt főrendi ellenzék tagja.
1841-től Békés vármegye főispánja. A Maros szabályozásának királyi biztosa. 1848-ban Szatmár vármegye főispánja, országgyűlési képviselő.
1849-ben Kossuth Lajost üdvözölte Pestre bevonulásakor, bár a trónfosztást helytelenítette. A szabadságharc bukása után rövid fogságot szenvedett.
Szabadulása után birtokain gazdálkodott, mintagazdaságai országos hírűek voltak. 1867-ben ismét Szatmár vármegye főispánja, később koronaőr, főudvarmester lett.
Ő építtette a pesti Károlyi-palotát, ahol a Károlyi család levéltárát is őrizték. Ezenkívül ő építtette a Károlyiak kaplonyi díszes templomát és családi sírboltját is.
Felesége Zichy Károly leánya, Zichy Karolina grófnő volt, akitől Gyula, Viktor, Gábor, Tibor, István és Pálma nevű gyermekeik születtek.
[szerkesztés] Forrás
- Magyar Életrajzi Lexikon
- Nagy Iván: Magyaro. családai 1859.