Rohonc
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Rohonc (németül Rechnitz): város a mai Ausztriában Burgenland tartományban a Felsőőri járásban.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A bucsui határátkelőtől 9 km-re északra a Kőszegi-hegység déli lábánál fekszik.
[szerkesztés] Nevének eredete
Neve a szláv orehovica (= diós) szóból származik.
[szerkesztés] Története
1259-ben Ruhoncz néven említik, de ősidők óta lakott hely gazdag vaskori, bronzkori és római leletekkel. Innen vezették a források vizét a római Sabariába. A település egykor két részből állott: a Rohonc-patak nyugati partján Deutschmarkt a Németújváriaké, egykori várának maradványai a Höhenburgon láthatók. 1289-ben Albert osztrák herceg ostromolta és őrsége nyolc nap után feladta. 1291-ben a hainburgi békével került vissza az országhoz. 1445-ben III. Frigyes német-római császár foglalta el és osztrák zálogbirtok lett. 1478-ban Hunyadi Mátyás foglalta vissza, de az ostrom sorá annyira megrongálódott, hogy nem építették újjá, mára nyoma is alig maradt. A keleti oldalon Ungermarkt a Ják nemzetség birtoka volt, a 16. századtól a Batthyányaké, akik a 17. század elején építették fel várkastélyukat. Falai közt gyakran megfordult Savoyai Jenő herceg. 1620-ban itt találkozott Bethlen Gábor Batthyány Ferenccel, aki pártjára állt. A fejedelem 1620. október 8-án itt adta ki egyik oklevelét. Bosszúból Collalto császári tábornok leromboltatta, de Batthyány még szebb formában építtette újjá. 30 000 kötetes könyvtárát 1839-ben Batthyány Gusztáv a Magyar Tudományos Akadémiának ajándékozta. A várkastélyt 1945-ben a visszavonuló németek felgyújtották. A városnak a 15. századtól vásártartási joga volt, 1532-ben a török dúlta fel, melynek következtében az elpusztult lakosság pótlására horvátokat telepítettek ide. Ekkor alakult ki a horvát városrész: Tabor. 1553-ban pestis pusztított, 1605-ben Bocskai, 1621-ben Bethlen hadai pusztították el. 1644-ben leégett, majd 1686-ban a török ellen vonuló hadak fosztották ki. 1910-ben 4137 lakosából 3216 német és 807 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Kőszegi járásához tartozott.
Szomorú esemény helyszíne volt 1945. március 24-én ez a kis burgenlandi település. A rohonci mészárlásról David Litchfield brit újságíró írt tavaly könyvet, idén pedig egy cikke jelent meg a The Independentben. 2007. október 31-én a [Népszabadságban] cikk jelent meg Náci orgia a grófi birtokon ? címmel Dési András (Berlin) tollából. A történet hitelességét sokan megkérdőjelezték és az osztrák igazságszolgáltatás is tehetelennek bizonyult, mert a tanuk visszavonták vallomásaikat, az állítólagos résztvevők pedig eltűntek, elszöktek a háború utáni zavaros időkben. A település kastélyában Batthyány Margit grófnő (szül.: Margareta Thyssen Bornemisza), vendéglátó, szervezett nagy estélyt, melyen a helyi náci párt prominensei, meghívott vendégek mulattak. A helyi náci vezető és mások ötlete lehetett, hogy a kastély pincéiben elszállásolt 600 zsidó között féktelen mészárlást vittek állítólag végbe.
2001-ben 3237 lakosából 2918 osztrák, 133 horvát, 115 magyar volt.
[szerkesztés] Látnivalók
- Szent Katalin plébániatemplomát gr. Batthyány Ádám építtette 1679-ben az 1644-ben leégett korábbi helyén, 1727 és 1730 között barokk stílusban építették át. Sírboltjában nyugszik Faludi Ferenc.
- Evangélikus temploma 1783-ban épült, neogót tornya 1867-ben épült hozzá.
- A város határában emelkedik az Irottkő, a Kőszegi-hegység legmagasabb csúcsa, rajta 1913-ban épített kilátó áll.
- A Faludi-medencét 1961-1964 között feltöltötték, és egy strandolásra is alkalmas tavat hoztak létre benne, amely kedvelt pihenőhelye mind a környékbeli osztrákoknak, mind a magyaroknak.
[szerkesztés] Híres emberek
- Itt született 1689-ben Batthyány Károly József herceg császári tábornagy, Vas vármegye főispánja, horvát bán.
- Itt született 1772-ben gr. Batthyány József bíboros hercegpímás, érsek.
- Itt töltötte utolsó éveit Faludi Ferenc költő, itt halt meg 1793. december 19-én.
